Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

7. szám - Könyvismertetés

300 Hidrológiai Közlöny 1969. 7. sz. Pichler J.: Entwicklung des Neusiedlersees tényező a csapadék; az érkező vízmennyiség átlag 68%-a és a párolgás; a távozó vízmennyiség átlag 87%-a. Miután mindkettő a tó vízállásának, víz­felületének függvénye, sürgősen szükséges volt a tómeder új rétegtérképének elkészítése. Az osztrák rész 1963. évi felmérése meglepő adatokat szolgál­tatott. A felmérést végző F. Kopf mérnök szerint a 60 évvel ezelőtti felméréshez képest a tóban 75 millió m 3 iszap rakódott le. A magasabb vízszint tartása szükségessé teszi a tóba idegen víz bevezetését. Az eddigi vizsgálatok kiterjedtek a Lajta, a Yulka tározós, a Duna, az Ikva és a Rába folyóból történő bevezetésre. Kö­zülük a leggazdaságosabb a Rába folyóból nyert táplálás. A regionális vizsgálat még kiterjedt a közleke­dés, az ivóvízellátás, a mező- és erdő gazdaság, a halászat, a nádtermelés és a parkosítás területére. Ezen ágazatok keretében jelentősebb javaslat a tó körüli autóút létesítése, magyar területen 26, az osztrák part mentén 54 km hosszban; a párás éghajlat kedvező hatására kitűnő korai gyümölcs és zöldségtermesztés feltételeinek elősegítése; só­tűrő halfajok kiválasztása; az ország export nád­jának felét kitevő nádtermelés problémáinak meg­oldása. A regionális terv és az azt jóváhagyó kormány­rendelet komoly alapot nyújt a fejlesztés megindí­tására. Az azokban előirányzott kereteket azon­ban csak tudományos megalapozottságú javasla­tokkal lehet kitölteni. A tanulmány ezért ismerteti az egyes szakágaza­tok vizsgálatainak jelenlegi helyzetét, valamint a megoldandó problémákat éspedig: — a hidrológia és a meteorológia terén észlelő hálózat kialakítását; — a hidrokémia vonalán a tó víz, a befolyó pa­takok, a táplálásra szóbajöhető vízfolyások kémiai elemzését; Hajdú-Bihar megye komplex liévizhasznosítása. (Kiadvány a Magyar Hidrológiai Társaság Debreceni Csoportjának 1967. szeptemberi ankétjáról.) 1969. 146 oldal. Azok az ankétok, amelyeket egy-egy nagyobb jelen­tőségű hazai vízügyi témáról tartanak, az elméletet a gyakorlattal — a tapasztalatok szerint — igen gyümöl­csözően és tettekre sarkalló hatással hangolják össze. Jó lehetőségül szolgálnak az országos szervek és a helyi szakközvélemény koordinálására, s rendszerint az ügy teljes tisztázására vezetnek. Talán különösen indokolt az összkép kialakítása a napjainkban tömegesen feltá­rásra kerülő hévizek kérdésében: az ezekkel kapcsolatos lehetőségek és tennivalók új elemként jelentkeznek egy-egy tájban és közéletünkben. Nagy szükség van a szétágazó problémakör helyi tisztázására, illetve az összes intézkedésre jogosultak és kötelezettek egységes szemléletének kialakítására. Hajdú-Bihar megyei keretben kerültek ismertetésre, megvitatásra, de nyilván több szempontból nem azono­síthatók a megye igazgatási területével azok a hévíz­feltárási ós hasznosítási kérdések, amelyekről a kiad­vány tájékoztat. Rögtön az első, az egész témakört természeti alapjaira építő előadásban (Urbancsek Já­nos: ,,Hévízfeltárás lehetősége a Hajdúságban") kiderül, hogy mindenféle közigazgatási határtól eltérnek a hid­rogeológiai adottságok. Jó lehetőségek vannak a tájban a 700—1300 m mélységű, felsőpannóniai kori homok­üledékek megcsapolására; innen 50—70 °C hőmérsék­-— a hidrogeológiai vizsgálatok eddigi eredmé- . nyeit és a további kutatások szükségességét; — a tó környékén levő gyógyforrások és ásvány­vizek balneológiai és bakteriológiai vizsgálatát, a tóiszap terápiai hasznosítási módjának felderíté­sét; — a biológiai kutatások keretében a tó és a környék faunájának és flórájának, a vízi, a part­menti és a távolabbi partvidék élővilágának öko­lógiai vizsgálatát; — a polderterületek talajának kémiai-fizikai és növénytermelésre alkalmasságának vizsgálatát; — a Fertő környék geomorfológiai, felszínfejlő­dési és természetföldrajzi feltárását; — a természetvédelmi intézkedéseket és a regi­onális tervben kijelölt területek tájvédelmi kör­zetté nyilvánítását. A Fertő-táj természeti értékeinek és gazdasági lehetőségének feltárására alakult meg 1959-ben a Fertő-tó Kutató Tudományos Bizottság a Ma­gyar Hidrológiai Társaság keretében. A Bizottság­ban fertővidéki szakemberek és az országos hatás­körű szakintézetek kutatói dolgoznak. Munkájuk nyomán készült el a regionális terv, amelynek felsőbb jóváhagyásával a Fertőtáj fejlesztése a meg­valósulás stádiumába lépett. A Magyar Kormányzat olyan nagy súlyt he­lyezett a Fertő-tó fejlesztésére, hogy felkérte a Magyar Tudományos Akadémiát a tóval kapcso­latos kutatások koordinálására. A Bizottság dr. Szesztav Károly, a Nemzetközi Hidrológia Szövet­ség elnökének vezetésével megalakult. Összefoglalásképpen megállapítható, hogy ez a tanulmány a problémák áttekintésével kívánja szolgálni a további kutatások és intézkedések ko­ordinálását. A Fertő-tó, mint jellegzetes szikes tó bő lehetőséget nyújt a tudományos kutatásra. Egyúttal a kormányzatilag megindított fejlesztés keretében alkalom nyílik a tudományos munka közvetlen gyakorlati hasznosítására. letű, gázos-kloridos hévíz termelhető ki. A kitermelés technikai lehetőségeit vázolta fel Pataki Nándor: ,,A hívézkutatás fúrástechnikai kérdései" c. előadásában. Ebből a közvélemény nemcsak általában kapott plasz­tikus képet a hazai hévízfeltáró fúrások műszaki vonat­kozásiról, hanem betekinthetett az adott területet kü­lönlegesen érintő technológiai problémákba, a költség­kihatásokkal együtt. Az adottságok után a megye hévízkútjainak a mező­gazdaságban és a fürdőkben történő jelenlegi haszno­sítását, illetve a belátható fejlesztést vizsgálta két elő­adásban Papp Ferenc és Kovács Imre. A hévíz alkalma­zása Debrecen és Hajdúszoboszló fürdőiben átvezetett az ankét azon részébe, ahol három előadás (Jeney Endre, Groák Lajos és Pellet Sándor szerzőktől) a gyógyá­szati vonatkozásokkal foglalkozott, erősen kihangsú­lyozva a szinte korlátlan lehetőségeket. Angyal László a hévizek idegenforgalmi jelentőségét méltatta, s főleg Hajdúszoboszló vizének nagy hazai és nemzetközi fon­tosságára mutatott. A hévizek kitermelésekor sosem elhanyagolható, járulékos, terhet jelentő témákról („A hévizek tisztításának, elvezetésének és elhelyezésének lehe­tőségei" és ,,A Hajdú-Bihar megyei sósvíztároló tervek ismertetése") Tóth József és Varga Gyula szólt, végül a hozzászólók közül Budai László és Gaál Zoltán a hóvíz­kutak szakszerű ellenőrzésének, a kútszerviz kérdések­nek, valamint gazdaságossági és további hasznosítási kérdéseknek felvetésével tette még eredményesebbé az ankétot. Dr. Aldobolyi Nagy Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom