Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

7. szám - Könyvismertetés

300 Hidrológiai Közlöny 1969. 7. sz. Pichler J.: Entwicklung des Neusiedlersees tényező a csapadék; az érkező vízmennyiség átlag 68%-a és a párolgás; a távozó vízmennyiség átlag 87%-a. Miután mindkettő a tó vízállásának, vízfelületének függvénye, sürgősen szükséges volt a tómeder új rétegtérképének elkészítése. Az osztrák rész 1963. évi felmérése meglepő adatokat szolgáltatott. A felmérést végző F. Kopf mérnök szerint a 60 évvel ezelőtti felméréshez képest a tóban 75 millió m

3 iszap rakódott le. A magasabb vízszint tartása szükségessé teszi a tóba idegen víz bevezetését. Az eddigi vizsgálatok kiterjedtek a Lajta, a Yulka tározós, a Duna, az Ikva és a Rába folyóból történő bevezetésre. Közülük a leggazdaságosabb a Rába folyóból nyert táplálás. A regionális vizsgálat még kiterjedt a közlekedés, az ivóvízellátás, a mező- és erdő gazdaság, a halászat, a nádtermelés és a parkosítás területére. Ezen ágazatok keretében jelentősebb javaslat a tó körüli autóút létesítése, magyar területen 26, az osztrák part mentén 54 km hosszban; a párás éghajlat kedvező hatására kitűnő korai gyümölcs és zöldségtermesztés feltételeinek elősegítése; sótűrő halfajok kiválasztása; az ország export nádjának felét kitevő nádtermelés problémáinak megoldása. A regionális terv és az azt jóváhagyó kormányrendelet komoly alapot nyújt a fejlesztés megindítására. Az azokban előirányzott kereteket azonban csak tudományos megalapozottságú javaslatokkal lehet kitölteni. A tanulmány ezért ismerteti az egyes szakágazatok vizsgálatainak jelenlegi helyzetét, valamint a megoldandó problémákat éspedig: — a hidrológia és a meteorológia terén észlelő hálózat kialakítását; — a hidrokémia vonalán a tó víz, a befolyó patakok, a táplálásra szóbajöhető vízfolyások kémiai elemzését; Hajdú-Bihar megye komplex liévizhasznosítása. (Kiadvány a Magyar Hidrológiai Társaság Debreceni Csoportjának 1967. szeptemberi ankétjáról.) 1969. 146 oldal. Azok az ankétok, amelyeket egy-egy nagyobb jelentőségű hazai vízügyi témáról tartanak, az elméletet a gyakorlattal — a tapasztalatok szerint — igen gyümölcsözően és tettekre sarkalló hatással hangolják össze. Jó lehetőségül szolgálnak az országos szervek és a helyi szakközvélemény koordinálására, s rendszerint az ügy teljes tisztázására vezetnek. Talán különösen indokolt az összkép kialakítása a napjainkban tömegesen feltárásra kerülő hévizek kérdésében: az ezekkel kapcsolatos lehetőségek és tennivalók új elemként jelentkeznek egy-egy tájban és közéletünkben. Nagy szükség van a szétágazó problémakör helyi tisztázására, illetve az összes intézkedésre jogosultak és kötelezettek egységes szemléletének kialakítására. Hajdú-Bihar megyei keretben kerültek ismertetésre, megvitatásra, de nyilván több szempontból nem azonosíthatók a megye igazgatási területével azok a hévízfeltárási ós hasznosítási kérdések, amelyekről a kiadvány tájékoztat. Rögtön az első, az egész témakört természeti alapjaira építő előadásban (Urbancsek János: ,,Hévízfeltárás lehetősége a Hajdúságban") kiderül, hogy mindenféle közigazgatási határtól eltérnek a hidrogeológiai adottságok. Jó lehetőségek vannak a tájban a 700—1300 m mélységű, felsőpannóniai kori homoküledékek megcsapolására; innen 50—70 °C hőmérsék-— a hidrogeológiai vizsgálatok eddigi eredmé- . nyeit és a további kutatások szükségességét; — a tó környékén levő gyógyforrások és ásványvizek balneológiai és bakteriológiai vizsgálatát, a tóiszap terápiai hasznosítási módjának felderítését; — a biológiai kutatások keretében a tó és a környék faunájának és flórájának, a vízi, a partmenti és a távolabbi partvidék élővilágának ökológiai vizsgálatát; — a polderterületek talajának kémiai-fizikai és növénytermelésre alkalmasságának vizsgálatát; — a Fertő környék geomorfológiai, felszínfejlődési és természetföldrajzi feltárását; — a természetvédelmi intézkedéseket és a regionális tervben kijelölt területek tájvédelmi körzetté nyilvánítását. A Fertő-táj természeti értékeinek és gazdasági lehetőségének feltárására alakult meg 1959-ben a Fertő-tó Kutató Tudományos Bizottság a Magyar Hidrológiai Társaság keretében. A Bizottságban fertővidéki szakemberek és az országos hatáskörű szakintézetek kutatói dolgoznak. Munkájuk nyomán készült el a regionális terv, amelynek felsőbb jóváhagyásával a Fertőtáj fejlesztése a megvalósulás stádiumába lépett. A Magyar Kormányzat olyan nagy súlyt helyezett a Fertő-tó fejlesztésére, hogy felkérte a Magyar Tudományos Akadémiát a tóval kapcsolatos kutatások koordinálására. A Bizottság dr. Szesztav Károly, a Nemzetközi Hidrológia Szövetség elnökének vezetésével megalakult. Összefoglalásképpen megállapítható, hogy ez a tanulmány a problémák áttekintésével kívánja szolgálni a további kutatások és intézkedések koordinálását. A Fertő-tó, mint jellegzetes szikes tó bő lehetőséget nyújt a tudományos kutatásra. Egyúttal a kormányzatilag megindított fejlesztés keretében alkalom nyílik a tudományos munka közvetlen gyakorlati hasznosítására. letű, gázos-kloridos hévíz termelhető ki. A kitermelés technikai lehetőségeit vázolta fel Pataki Nándor: ,,A hívézkutatás fúrástechnikai kérdései" c. előadásában. Ebből a közvélemény nemcsak általában kapott plasztikus képet a hazai hévízfeltáró fúrások műszaki vonatkozásiról, hanem betekinthetett az adott területet különlegesen érintő technológiai problémákba, a költségkihatásokkal együtt. Az adottságok után a megye hévízkútjainak a mezőgazdaságban és a fürdőkben történő jelenlegi hasznosítását, illetve a belátható fejlesztést vizsgálta két előadásban Papp Ferenc és Kovács Imre. A hévíz alkalmazása Debrecen és Hajdúszoboszló fürdőiben átvezetett az ankét azon részébe, ahol három előadás (Jeney Endre, Groák Lajos és Pellet Sándor szerzőktől) a gyógyászati vonatkozásokkal foglalkozott, erősen kihangsúlyozva a szinte korlátlan lehetőségeket. Angyal László a hévizek idegenforgalmi jelentőségét méltatta, s főleg Hajdúszoboszló vizének nagy hazai és nemzetközi fontosságára mutatott. A hévizek kitermelésekor sosem elhanyagolható, járulékos, terhet jelentő témákról („A hévizek tisztításának, elvezetésének és elhelyezésének lehetőségei" és ,,A Hajdú-Bihar megyei sósvíztároló tervek ismertetése") Tóth József és Varga Gyula szólt, végül a hozzászólók közül Budai László és Gaál Zoltán a hóvízkutak szakszerű ellenőrzésének, a kútszerviz kérdéseknek, valamint gazdaságossági és további hasznosítási kérdéseknek felvetésével tette még eredményesebbé az ankétot. Dr. Aldobolyi Nagy Miklós