Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

6. szám - Elsholtz László–Németh László: Ércfeldúsulások szórásudvarának felderítésére alkalmas módszer

EIsholtz L.—Németh L.: Ércfeldúsulások szórásudvara Hidrológiai Közlöny 1969. 6. sz. 263 NIKKEL 10050• Érzékepysi Ö+7 107 ifr 100N 50Érzékenység Anomáliák alatti tartomány (95,5%) Ríl 10" 10'

s [g/d , SíL\ Érzékenység ' alatti tartomány (1,5 %) 100 10 s I ÓLOM í W

3 10 Anomáliák [g/g M 5010'' a7altff

ltittir W

1 lOt-J Érzékenység alatti' 10-' 100Í'Q 50tartomány 63,2% VANÁDIUM M o107' Erzekenuséy -gi alatti tortomfay05int 100[%] 10'l_ 10 Anomáliák KRÓM M 50• 0 Erzékm se (7 alatti m — — F.rzékenysía alatti tartomány (57,57.) W

5 io Anomáliák 2. ábra. Az 1960. évi hidrokémiai vizsgálatok gyakorisági hisztogramjai Puc. 2. rucmoepaMMbi noemopaeMoemu zudpoxuMunecKux uccjieöoeanuü, npoeedennux e 1960 eody Abb. 2. Haufigkeitshistogramme der hydrochemischen Untersuchungen 1960 tátott elemek háttér és anomális koncentráció értéke, az anomáliák területi eloszlása, nem részletezzük azokat. Az anomáliák értékelése Az anomáliákat, eltekintve a háttér nagyságú koncentrációktól az 1. ábrán külön kiemeltük. Az anomáliák értékelésénél a következő szempontokat vesszük figyelembe: földtani viszonyok, ércföldtani ismeretek, hidrogeológiai viszonyok, az anomáliák nagysága, egy mintavételi helyen egy földtani— vízföldtani egységben az anomáliák csoportosulása. Az értékelésnél felvételi területünkön Ny-ról K felé haladunk, kiindulva az ismert ércesedésekből. Kéked—Pányok —Telk ibánya—Nyíri —Hollóháza községek közötti vulkáni vonulat. A területet hidrogeológiai alapon választottuk egy egységnek. A kiemelt magas helyzetű vulkáni vonulat, mely É felé folytatódik a határon túl is, egyben vízválasztót is képez és róla a felszín alatti vizek a felsorolt községek felé szivárognak. A vonulaton Székyné dr. Fux Vilma és Bem Boleszláv nyomán bejelöltük az ércesedés ismert nyomait, a felszínen nyomozható ércteléreket, a telérek irányát, a régi nemesfémbányákat. A vonulaton 23 db vízmegjelenési pontot vizsgáltunk meg és 12-ben jelentkezett anomális Ni, Cu, Pb, V vagy Cr elemtartalom. Egyes vízmegjelenési pontokon csak egy elem mutatott anomáliát, néhány vizében több is megjelent kiemelkedő koncentrációban. Jóllehet a V és Cr jelenlegi ismereteink szerint nem jellemző elemei az ércesedésnek, a szórásudvar, vizeiben anomális mennyiségben megjelennek, ezért a továbbiakban jelző nyomként kezeljük azokat. Sok olyan vízmegjelenési pont nem anomális, melynek földalatti vízgyűjtőterületén az érctelér áthúzódik. Okát részben az 1960. évi minták elemzésének az 1962. évi minták elemzésével szembeni érzéketlenségben kereshetjük, részben pedig abban a körülményben, hogy a földalatti vizek nem szükségszerűen lépnek kölcsönhatásba az érctelérrel. Ilyenek pl. a Hasdátvölgybeli 25-ös, Zsófia telér közeli 31-es, a Radácsi bánya közeli 4-es, Veres vízi bánya közeli 37-es, a Nyíri, ún. Dezső Rezső tárók közeli 36-os sorszámú víz megjelenési pontok. Az ismert ércesedések szórásudvarát jelzik a 35, 34, 33, 32, 3, 43, 38-as sorszámú anomális vízmegjelenési pontok. Egy kivételével forrásvizek, melyek különböző, vulkáni, képződményből lépnek ki. Megrajzolva földtani vízgyűjtőterületüket, mely a vulkáni kőzetek repedésvizeinél közel a topográfiai vízgyűjtővel azonos, azon ismert érctelér húzódik végig, vagy irányukból következtve végighúzódhat. Nem hozható hidrogeológiai kapcsolatba az ismert ércesedési nyomokkal a Telkibányától ÉNy-ra 3 km-re levő 27-es sorszámú vizsgálati pontunk anomális volta. Vize a Vas-hegyről szivárog ÉNyfelé. Az anomália eddig ismeretlen ércesedésre utalhat. Telkibánya—Nyíri között a Mátyás király kút vize (39-es sorszámú) Pb-ban anomális. A forrásvíz a Nagy Király hegyről szivárog É-i irányba. A forrás feletti tárót érckutatás céljából hajtották. Kékedtől Ny-ra levő 1. sz. Cu anomália forrásvize szarmata emeletbeli üledékes képződményekből lép ki, távoli vízgyűjtőjén riolittufa nyomozható. Hollóházától D-re a 28,30 sz. anomáliákat szintén nem lehet ismert ércesedésekből származónak tartani, vízgyűjtőterületük egymással érintkezik, a következőkben tárgyalásra kerülő patakhordalék anomáliák megerősítik azokat.