Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

5. szám - Matyi Szabó Ferenc: Bányabeli vízmű létesítése Balinkabányán

238 Hidrológiai Közlöny 1969. 5. sz. Matyi Szabó F.: Bányabeli vízmű létesítése oose nek oka az, hogy a régi csőhálózatban nagymennyiségű vasas, mangános iszap rakódott le, melynek kioldódása éveket vesz igénybe. 1967. tavaszán elkezdtük egy 150 mm 0-jű csővezeték lefektetését Balinkabánya és a bakonycsernyei Béke-telep között. Ehhez csatlakozik a 100 mm 0 mecséri leágazás. A 150 mm 0 fővezeték Béke-telepen kapcsolódik a kisgyóni fővezetékhez. Ez a vezetékrendszer ugyancsak a bányabeli vízműből kapja majd vizét, de a balinkabányai vízellátástól függetlenül üzemeltethető. Ellátja Mécsért, Béke-telepet, a kisgyóni bányákat és a kisgyóni lakótelepeket (1. ábra). A vezetékrendszer üzembehelyezésére, ugyanakkor a mecséri és béketelepi vízmű felszámolására előreláthatóan 1968 májusában kerül sor. A vízigények jelenleg a következők: Balinkabánya 400 m

3/nap Mecsér 100 m

3/nap Béke-telep 100 m

3/nap Kisgyón 200 m

3/nap Összesen .... 800 m

3/nap Ebből láthatjuk, hogy a vízműnek még szabad kapacitása van. Egy nagyhozamú lecsapoló fúrásunkra (B. 215. sz. fúrás) ugyancsak vízművet lehetne telepíteni. Ennek hozama hosszú idő óta 1300-1700 l/perc között van, tehát legalább 1900 m

3 napi vízmennyiséggel lehet számolni. így a jelenleginél nagyobb vízigényeket is ki lehetne elégíteni. Bakonycsernye község 400 m

3/nap vízigénnyel már is jelentkezett. Vezetékük Béke-telepnél fog csatlakozni a fővezetékbe. Esetleg lehetőség lesz Balinka község bekapcsolására is. Fentiekből láthattuk a balinkai bányavíz egy részének felhasználására adódó lehetőségeket, azok jelenlegi és közeijövőbeni kihasználását. Aggály merülhet fel azonban a vízszolgáltatás időtartamát, a vízmennyiség tartósságát illetően. Ezzel kapcsolatban két kérdést kell tisztáznunk; egyik az albai mészkő megcsapolása, másik a bánya élettartama. A mesterséges megcsapolást a bányaművelés érdekében tovább folytatjuk, melynek következtében a jelenlegi kút vize is el fog apadni. Ez szükségessé teszi majd, hogy egy mélyebb megcsapoló fúrást képezzünk ki termelő kúttá, mely a jelenlegi kút elapadása előtt már a kiépített vízhálózatra rádolgozhat. A megcsapolást gyakori vízhozam- és vízszintméréssel ellenőrizzük. A kedvezőtlen ingadozásokat a fúrások egy részének lezárásával, illetve kinyitásával küszöböljük ki. A bánya mintegy 20 évre becsült élettartama valószínűleg meghatározza a vízszolgáltatás időtartamát. Utána csak az esetben lehetne a vízszolgáltatást fenntartani, ha a szükséges létesítményeket közüzemi vízmű átvenné és fenntartaná. Ez csak igen nagymennyiségű vízemelés mellett jöhetne számításba, de a bányabeli létesítmények jelentős fenntartási és a vízemelés nagy költsége miatt nem látszik gazdaságosnak.