Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

5. szám - Borbély József: Optikai feszültségmérő eljárás bevezetése a hazai vízépítési gyakorlatba

Borbély J.: Optikai feszültségmérő eljárás Hidrológiai Közlöny 1969. 5. sz. 221 pillértesten keresztül van előfeszítve. A pillért gyengítik az ideiglenes elzárószerkezetek hornyai, és a középen elhelyezkedő függőleges tengelyű üreg. A vizsgálatot két azonos kialakítású, 1: 100 méretarányú Araldit B modellen hajtottuk végre. A 13. ábra a pillérmodell és az anyagi állandó meghatározására szolgáló próbapálcák befagyasztását mutatja. Feladatunk az előzőkhöz hasonlóan aszimmetrikus csapterhelés hatására létrejövő feszültségeloszlás meghatározása volt. Az értékelést három kijelölt metszetben hajtottuk végre. A feszültségmező vizsgálatánál elsősorban a legnagyobb húzófelszültség nagyságának és helyének megállapítására törekedtünk. III. változat * A harmadik pillér-formát, melynek kialakítását és terhelését a 14. ábra tünteti fel, ugyancsak ennek a vizsgálatsorozatnak keretében modelleztük. A pillérkialakítás annyiban változott, hogy az alvízi hornyok elmaradtak. Az áteső csap pedig csak két — a csapból kiugró — felületen fekszik fel a pillértestre. Ez esetben a cél hangsúlyozottan térbeli feszültségeloszlás kimérése volt. Ennek megfelelően a szeletelést egymásra merőleges két irányban végeztük. A merőleges síkok metszésvonalán nyílik mód arra, hogy a harmadik főfeszültséget ne kelljen elhanyagolnunk. A mérés kvantitatív értékelése ugyan még nem történt meg, de kvalitatív következtetések máris levonhatók. A 15. ábra két merőleges sík (14. ábrán) izokróm eloszlását mutatja. A feszültségcsúcsok helye ezeken a felvételeken jól látszik és a várakozásnak megfelelő. Érdekes viszont megfigyelni, hogy a nagyobb feszültségcsúcs az üregnek nem a befogott pilléralap felőli, hanem a felső sarkában alakul ki. Jól látszik az a nyomófeszültségcsúcs, melyet az előfeszítés okoz a csaperővel ellentétes oldalon. Az értékelésnek természetesen több szeletre kell * A II. és III. változatban ismertetett pillérformák vizsgálatát az OVH Vízügyi Tervező Vállalat megbízása alapján is végeztük. 14. ábra. Szegmensgátpillér (III. változat) modelljének és terhelésének vázlata Fig. 14. Layout of model and loading of weir pier supporting a Tainter gate (Alternative III) 15/a ábra 15/b ábra 15. ábra. Szegmens gát pillér (III. változat) modell két merőleges metszetének izokróm eloszlása. (,,E", „F" metszet) Fig. 15. Distribution of isochromates in two mutually perpendicular sections of the weir pier (Alternative III). (Sections "E" and " F") kiterjednie ahhoz, hogy a pillér feszültségeloszlásáról általános képet kapjunk. Az izokróm eloszlások alapján első lépésként eldönthetjük ebben az esetben is a feszültségcsúcsok helyét, hozzávetőleges nagyságát, de pontos mérési eredményeket a főfeszültségértékek szétválasztása útján nyerhetünk. Éppen cz a befagyasztásos optikai feszültségmérés egyik nagy előnye a többi kisminta vizsgálati módszerrel szemben. Nevezetesen az, hogy a feszültségcsúcs helyét már az értékelés megkezdése előtt egyértelműen meghatározhatjuk. így nem fordulhat elő az — ami például egy nyúlásmérő bélyeges kismintánál könnyen előfordul —, hogy a feszültségcsúcsot azért nem tudjuk mérni, mert esetleg nem az előre várt helyen lépett fel, hanem ott ahova mérő-elemet nem tettünk. A feszültségcsúcs nagyon sok problémánál olyan szerkezeti részen alakul ki, mely nyúlásmérő bélyeg vagy más mérőelem elhelyezését lehetetlenné teszi. Az optikai feszültségmérés másik előnye a kisméretű modell és a velejáró hely, munka, anyagi ráfordítás szükségletének csökkenése. A modelléptékből eredő hibák kismértékben ugyan ezt a mérést is sújtják, de ez nem mérhető össze azzal a hibával, melyet a nyúlásmérőelemes kisminta méretének csökkenése okozna. (A inérőbélveg ebben az esetben ugyanis a feszültségcsúcsoknak csak durva átlagát mérné!) Igaz ugyan, hogy a külföldön egyre inkább térthódító kis mérőhosszú bélyegek ezt a problémát nagymértékben csökkenthetik. Vízépítési szerkezeti kisminta vizsgálatoknál arra fogunk törekedni, hogy a lehetséges mérési módszerek előnyeit ésszerűen súlyozva, ilyen