Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

5. szám - Csekő Géza: Esőztető szórófejek vízsugarának sugárvégi cseppenergiája

214 Hidrológiai Közlöny 1969. 5. sz. Csekö G.: Esöztető szórófejek A szórófej jellemzésére nem elegendő ismerni ugyanis a sugárvégi egyes cseppek energiáját, azt is tudni kell, milyen területi eloszlással adja ki a vízadagot, s ehhez kapcsolódva milyen területi eloszlással várható az összenergia (EE). Nem elegendő viszont a EE-t ismerni, mert a különböző esők, ugyanannyi víz, ugyanakkora összenergia mellett, különböző energiájú esőcseppekkel bombázzák a növényt vagy a talajt, így a károsítás mértéke is különböző. További kutatásokat igényel, hogy a különböző növények, valamint egy-egy növény a különböző fejlődési szakaszokban az eső összenergiájára vagy az egyes cseppek okozta erős ütésekre károsodik-e jobban ! A 3. ábrán az 1 liter víz (1 m

2-re 1 mm) által kijuttatott összenergiát ábrázoltuk a becsapódási szög függvényében. Az egyes cseppekre megállapított választott felső határt az összenergiára vonatkoztatva, a határszögekhez tartozó EE-ra közelítőleg 3,5.10

8 erg adódik (3. ábra). Kitűnik az ábrából az is, hogy a vizsgálati tartományban a EE 1.10

9 erg ^EE^G.10* erg intervallumban változik, míg az E sokkal tágabb határok között, a 0,57.10

2 erg .10

2 erg intervallumban változik. E választott felső határ, s a belőle adódó paraméterek határértéke, természetesen növényenként más lehet. így, ha ismerjük az öntözött növények energiatűrését, a ballisztikus elv alapján kiválaszthatjuk azt a szórófejet, amellyel úgy öntözhetünk, hogy az eső paskolási kártétele az előírt, határérték alatt maradjon (az ábrákon a T-vel jelölt szögtartományok). Ezzel a szórófejek esőjének minősítéséhez

1 egy igen egyszerű eljárást adtunk. Nem kell egyebet tenni, mint megmérni a sugár emelkedési magasságát, s a sugár végén a cseppek becsapódási szögét, s a kapott adatokat a 3. ábra megfelelő grafikonjával összehasonlítani. Ha a becsapódási szög a T tartományon belül van, úgy a sugár mentén jelentkező paskolási kár a még eltűrhető tartományon belül esik! (Az adatokat akár egyetlen, fényképfelvétellel nyerhetjük.) 1 A vizsgálat, így a módszer is, sugárzavarás nélküli sugárra vonatkozik. A zavart sugárra csak, mint jó közelítést vonatkoztathatjuk az eredményeket. Tekintve, hogy a sugárzavarás a porlasztást növeli, így a sugárzavarás ideje alatt kisebb méretű cseppek jönnek létre, amelyek kisebb sebességgel érnek földre, tehát a cseppenergia csökken. Ez viszont, a sugár végén, a paskolási kár csökkenését jelenti. Tehát, ha az eltörhető kárhatárt a zavartalan sugárra adjuk meg, egyúttal biztosítjuk, hogy a zavart sugárral kiadott eső okozta kár is e határ alatt van. IRODALOM [1 ] Csekö Géza: Ballisztikus pályán repülő vízcseppek méretének és sebességének becslése. Hidrológiai Közlöny 1969. 1. szám. [2] Csekö Géza: A mesterséges eső minősítésének egy újabb módszere. ATE Közlemények 1968. dHeprun Karúin Ha KOHtje BOAHHOÍÍ CTpyw rtacaaoK AüWfleea.ibHbix ycTaHOBOK 1eK3, r. BpeflHbic BJiirjiHUH, npHMHHemiue ncKyccTBeHHi.iMflowaeM MoryT őbiTb CBH3aHbi c KiiHeTnqecKoft 3Heprneíí Bbtna«eitHoií Karúin ÖOMOH. CpejjHíiH SHeprHH Karúin Ha KOHue CTpyn M0>KeT SbiTb onpeaejiena Ha 0CH0Be 6ajutncTHqeCKOI O npHHunna. Ma np0BeAeHH0r0 pn;ia HaÖJiioaeHHH Ha jnouepHOM nojre npeajiara^n B KaiecTBe eepxHezo npede/ia epedned 3Hepeuu KariAu neöoAbuiodo doytedn 100 spz. K STOiviy Bbi6pamroMy BepxHeMy npe.ne.ny 3a/iajiM n rpammHbie 3HaieHH>i (y; y) ii3MepiiMbix napaMeTpoB, xapaKTepii3yiomHx 3a/iaHHbiH ao>Kflb. 3HateHU!i cyMMapHOü 3nepeuu, nonadennoű. na eduHuify meppumopuu — KaK o^Hy Apyryio xapaKTepiiCTHKy AOHíAfl — ebwiicAUAU coomeemcmeenHO amoMy eepxneMy npedeAy. H3MEHEHIIE E n £E B (JRYHKQHH OT rpnory H30ópa>Kajiii rpa(J)HMecKH. M3 pHcyHKOB MOJKHO npowecrb, MTO B HeHapyuieHHoií CTpye Hcn0Jib30BaHHbix Ha npaKTHKe HacaaoK Kaicyw eeAuiuny MOJtcem docmutb cpeanHH sHepriia Kanejib HacaaoK. 3Han 3Ty Bejiimiiny MO>KHO BbiöpaTb TOT nacaaoK H Te np0H3B0ACTBeHHbie ero aaHHbie, c KOTopbiMH opouiemie MoweT SbiTb ocyiuecTBjieHO. The Energy of ürops at (he End of Iheir Trajeclory in Sprinkler Irrigation By Csekö, G. The damages caused by artificial rain are related to the kinetic energy of impinging droplets. The average drop energy at the end of the trajectory is obtainable by applying the principles of ballistics. Based on the results of a series of tests performed on an alfalfa plot an energy of 10

4 erg was suggested as the upper limit of average drop energy in sprinkling. For this upper limit extreme values of the observable spray pararneters (<p; y) were spccified. As an additional spray characteristic, the totál energy per unit area was estimated in acqordance with this upper limit. Plots representing the dependenee of E and 2,'E on (p and y were prepared, from which the highest permissible drop energy at the end of the trajectory is obtainable for undisturbed jets issuing from nozzles commonly used in praetice. This information is used in selecting the nozzle and operating conditions at which no irrigation damage is likely to occur.