Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
5. szám - Dr. Zsuffa István: Az árvízcsökkentő tározók hidrológiai kérdései
210 Hidrológiai Közlöny 1969. 5. sz. Dr. Zsuffa I.: Az árvízcsökkentő tározók Mértékadó a/vizivízhozam, Q a[m ,/s] 13. ábra. Fixküszöbű bukóval működő árvízi tározó leggazdaságosabb méretének meghatározása Abb. 13. Bestimmung der Grösse des mit festem Entlastungsüberfall funktionierenden Hochwasser-Speichers sonlóan elkészíthető a tározó alatti mederszakasz mederrendezésének és a lebocsátott vízhozam nagyságának összefüggéséből számítható „mederrendezési költséggörbe" is. Nyilvánvaló, hogy minél kisebb tetőző árvízcsúcsot engednek le az alvízbe, a tározó beruházási költsége annál nagyobb, a mederrendezés költsége viszont annál kisebb. A két ellentétes költség együttes összege számítható és a leggazdaságosabb megoldás, mint a legkisebb beruházási költségű megoldás, megkereshető. A költségek relatív minimumának a számítása grafikusan történhet (13. ábra): 1. Meghatározzuk a különböző, csökkentett alvízi árvízhozamokhoz tartozó tározóterek létesítéséhez szükséges beruházási költségeket (többfeladatú tározónál a külön árvízi tározótér létesítéséhez tartozó költségtöbbletet). 2. Meghatározzuk a különböző alvízi árvízhozamok kiöntés nélküli levezetését biztosító mederbővítés, műtárgyépítés, hídátépítés beruházási költségeit. 3. A kétféle beruházási költségek összegét a tározóból leeresztett alvízi maximális vízhozamok függvényében felrakva általában olyan görbét kapunk, amelynek a két határesetet jelentő vízhozamérték között relatív minimum értéke van. A minimális beruházási költséghez tartozó lebocsátható árvízi vízhozam kijelöli a létesítendő tározó összes szükséges paraméterét és azokat a mederméreteket, amelyek kiépítése esetén a vízrendezés viszonylag a leggazdaságosabban oldható meg. A Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságnál néhány igen kedvező adottságú vízfolyás rendezési tervének elkészítésénél a választott árvíztározós megoldás 20—30%-os építési költségmegtakarítást jelentett a csak mederrendezéssel történő megoldáshoz képest. IRODALOM [1] Bukovszky György: Árvízcsökkentő tározók méretezése. Vízügyi Közlemények, 19IÍ5/2. [2] Gray, D. M.: Synthetic unit-hidrograpli for small Watersheds. Proc. ASCE 1961/HY 4. [3] Nash, J. E.: The form of the Instantaneous Unit Hydrograph. AIHS Ass. Gen. Toronto 1958/45. [4] Nash, J. E.: Determining runoff from rainfall. Proc. ICE 1958/1. [5] Pusztai A.—Kazó B.: Űj módszer a lejtős területek talajvédelmére. Agrártudományi Közlemények 27. 1968. [6] Bratán—Mohos—Zsuffa: A Gerence patak hidrológiai tanulmánya. Hidrológiai Közlöny 1967. 5. sz. [7] Wirth—Zsuffa: La eonstruction de l'hydrogramme unitaire par les moyennes des analogies hydrologiques. Décennie Hydrologique Internationale. Colloques sur les erues. Leningrád 1967. [8] Zsuffa, I.: Hydrologisehe Vorhersagen für den Betrieb von Regenrückhaltebecken. IV. Konferenz der Donaulander iiber hydrologisehe Vorhersagen. Bratislava 1967. [9] Zsuffa I.—Kovács L.: Mezőgazdasági célú völgyzáró-gátas tározók néhány gazdaságossági kérdése. Baja, Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum. Közlemények 2. 1968. [10] Magyarország vízkészlete III. Tározási lehetőségek. Budapest, VITUKI 1958. Szerk.: Puskás Tamás. [11] Mezőgazdasági víztározók tervezése OVH. 1962. Szerkesztette: Balog János. Hydrologisehe Fragen der Hochwasserriickhaltespeiclier Dr. Zsuffa, I. Hoehwasserretention bei der Hochwasser Abwehr kleinerer Wasserláufe, ist eine Wirtschaftlichkeits-Frage. Zur Lösung miissen wir den Zusammenhang zwischen Hoehwasserretention und dazugehörigen Speicherraum kennen. Zuerst müssen wir den massgebenden Hochwasserablauf bestimmen und naehher den Zusammenhangs zwischen Speicherraum und der Verminderung der Kulmination bestimmen. M it Aufarbeitung der von den ungarischen VersuchsEinzugsgebieten eingesammelten Daten Kann die Kulmination des Unit-Hydrographs aus der Grösse des Einzugsgebiets annáhernd bestimrut werden. Der massgebende Hochwasserablauf kann mit Hilfe des Unit-Hydrographs aus dem mit der Ansammlungszeit íibereinstimmenden Niederschlag berechnet werden. Wir empfehlen, den Unit-Hydrograph mit einem Dreieck zu ersetzen. Wegen der Unsicherheit des Zusammenhanges zwischen Abfluss und Niederschlag empfehlen wir als Kulminations-Wert des auf indirektem Weg konstruierten Abflusswellenbildes die in Ungarn gebráuchlichen Hoehwasserformeln anzunehmen. Das Mass der Hoehwasserretention habén wir mit dem Sorrensensehen System für die in Funktion des Speicherraumes angegebenen „Hochwasserspeicherdamm-Kennlinienschar" festgestellt. Im Falle von Mehrzweck-Speieherbecken kann die Speicherkennlinie der Wassernutzung mit der Kennlinienschar des Hoehwasser-Speieherraumes verbunden als Speieherungs-Nomogramm des Mehrzweck-Speichers verwendet werden, aus dem mit Annahme eines beliebigen Betriebs die entsprechenden Speicherráume und Speicherniveaus abgelesen werden können. Der grösste Teil der Hochwasserspeicher hat^Entlaster mit fester Schwelle. Die Wirksamkeit der Hochwasserspeicherung kann vervielfacht werden, wenn der Speicherraum mit zweekmássiger Schützenbedienung bis zum grössten Mass ausgenützt wird. Hierzu wird eine Schützenbedienungsvorschrift aufgrund des die Niederschláge verwendenden „Vorhersage Behelfs" angefertigt ebenfalls mit Annahme von dreieckigen Unit-Hydrographen. Den Behelf selbst kann auch ein mittelmássig geschulter Mechaniker ver wenden.
