Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
5. szám - Dr. Zsuffa István: Az árvízcsökkentő tározók hidrológiai kérdései
208 Hidrológiai Közlöny 1969. 5. sz. Dr. Zsuffa I.: Az árvízcsökkentő tározók 170,00 169,90 169,60 —1 169,70 169,60 A tarozó vízállása, H [mA.f] 69,60 W O 169,40 169,30 169,70 169,10 T 1-1 rí—I T—r1-! 1 r 1—i 1 {—i 1 1 1 ,60 80 1Ó0 ' 120 Aryizi tározó fér, V a [1000m 3] 169,00 —\ r Vízfolyás •• Melegvíz t Tnrmn : Gnp.nnknihn Esőintenzitás 4i p h[mm/óra] 3,1 4,5 5,4 5,4 4,9 Alapadatok: Időpont t b= 0=1965. III. í 9 h Eredmények: Állandósult beszivárgás -Megelőző csapadékindex: p*=1,5mm , b=4-,0mm Árvízi csapadék• [r k™ tetőző vízhozam p(t)=m i5+5M5,M l9=23 l3mm „ ..?n r 1,5 mf s Tóvízállós-WMrnA.f. Arvizifarozotér^mooM Leengedendő vízhozam: J r\ o c ?/ Q a=J,5m 3/s 12. ábra. Zsilipkezeléssel működő tározó üzemi utasításának előrejelzési és vízhozamlebocsátási segédlete Abb. 12. Vórliersage und Wasserablass-Behelfe der Betriebssanleitung des mit Schützenbedienung funktionierenden Speichers lelően fölmérjük a hatékony csapadékot, az így kapott pontból meghúzzuk a háromszög két szárát, egyiket a 0 pontba, másikat a T=2/C/ niax pontban. Amint már említettük, a beszivárgás hosszabb, tehát mértékadó esők idején állandósul és ezt az állandósult értéket valamilyen módon az előrejelzés időpontjában ismernünk kell. Ezt a beszivárgásértéket az ábra bal alsó sarkán látható negatív irányú függőleges tengelyen tüntetjük föl. A beszivárgási értékeket rögzítő tengely mm/óra beosztása megegyezik a hatékony csapadék tengelynek mm/óra beosztásával. A beszivárgás tengelyének helyét a vízszintes időtengelyen az egységnyi árhullámkép csúcspontjának megfelelő t 0 időpont előtt fél időegységgel jelöljük ki. A példaként bemutatott segédleten az egységnyi árhullámkép tetőző értéke ?7max=0,21 mm/óra, tehát T = ——aao óra, és mivel = a tengely tehát U „ t n 3 : 3 óra, At t 0—— = 2,5 ora időpontba kerül. (Amennyiben a közvetlen mérési adatokból számított egységnyi árhullámképet közelítő háromszög csúcspontja nem az alap első harmadában van, úgy a beszivárgás tengelyét értelemszerűen másutt kell rögzíteni.) A négy tengely (3 függőleges és 1 vízszintes) birtokában a csapadékíró szalag adataiból az állandósult beszivárgás ismeretében a várható árhullámkép gyorsan megrajzolható. (Hosszabb esőzés ideje alatt célszerű minden óra után az előrejelzett árhullámképet korrigálni, mert általában az ilyen előrejelzések időelőnye igen rövid.) Az árhullámkép megszerkesztését, tehát az előrejelzést, a következő lépésekben hajtjuk végre: 1. A beszivárgás tengelyén kijelöljük a segédletből, vagy közvetlen mérésből kapott beszivárgás értékét, ebből a pontból vízszintes vonalat húzunk. 2. E vízszintes tengely fölé rajzoljuk az adott mm/óra léptékben az észlelt csapadékintenzitásokat, amelyeket a rajzoló csapadékíró szalagjáról veszünk. Az időtengely fölött a hatékony csapadék közvetlenül jelentkezik. 3. A csapadékábra téglalapjainak középpontját összekötjük sorra az időtengely 0,T; 1, T + 1;. . . i, T+i ponttal. Abban az esetben, ha valamelyik órában a csapadékintenzitás nem érte el a beszivárgásét, HZ cLZ 3JZ időtengely fölött nincs csapadékvonal, akkor ehhez az órához nem rendelünk háromszöget. 4. A kapott — k órás eső esetében k db — háromszög egy függőlegesbe eső ordinátáit összegezve, megkapjuk a várható árhullámképet. (A szerkesztést célszerű szúrókörzővel végezni.) A tározandó vízmennyiség nyilván az érkező és a leeresztett vízhozam különbsége. Ennek a mérőszáma állandó alvízi vízhozam esetén, azaz vízszintes egyenessel jellemezhető alvízi vízhozamoknál a
