Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
4. szám - Dr. Lipták F.: A téglalapos és háromszöges szórófej-kötési módok vizsgálata és értékelése
Dr. Lipták F.: A szórófej-kötési módok Hidrológiai Közlöny 1969. 4. sz. 175 2. táblázat A téglalap oldalai arányának hatása TaÖAUifa 2. BAUHHUÍ coomHOiueiiun cmopon napaAAeAanurteda Tabelle 2. Einfluss der Orösse der Rechteck-Seiten Változat R = Rmin + + 20% [m] Oldalak aránya 'max 'min Vas V20 ?10 Ábra száma 18 mX 24 m téglalapos A—A metszet egyéni. 18 1 : 1,33 1,26 i 0,74 i 1,0 0,74 0,23 2 18 mX 24 m téglalapos D—D metszet egyéni. 18 1 : 1,33 1,32 i 0,76 i 1,0 0,84 0,31 4 24 m X 30 m téglalapos A—A metszet egyéni. 23,04 1 : 1,25 1,21 i 0,73 i 1,0 0,84 0,267 6 24 m X 30 m téglalapos D—D metszet egyenl. 23,04 1 : 1,25 1,27 i 0,77 i 1,0 0,85 0,487 7 24 m X 24 m négyzetes 20,35 1 : 1 1,09 i 0,82 i 1,0 1,0 0,80 Előző tanulmány 6. ábra alakú, vagy pedig a szórófejtől kiindulva 1,5—3 m (0,07 R — 0,14 R) távolságig vízszintes, azután pedig egyenletesen csökken le 0-ig. A 24 m X 30 m-es téglalapos kötésre két változatot készítettünk, a 14. és 15. számút, melyeket a 6. és 7. ábra tüntet fel. Mindkettőnél R=R m\ n+2() %=23,04 m. Az i-R jelleggörbéket úgy vettük fel, hogy elsőnél az A - A metszet, másodiknál a D-D metszet mentén legyen egyenletes a csapadék. A jellemző adatokat az 1. táblázat tartalmazza. Meg kell jegyeznünk, hogy a téglalapos kötések vizsgálatánál figyelembe kell venni azt is, hogy a téglalap oldalainak aránya az egyes lépcsőkben különböző. A szórófejek egymástól való távolsága ua. szárny vezetéken a téglalap rövidebb oldala (a) és a szárnyvezetékek egymástól való távolsága a téglalap hosszabb oldala (b). A kettő aránya: 12 mX 18 m-es kötésnél 1 : 1,5 18 mX24 m-es kötésnél 1 : 1,33 24 mX30 m-es kötésnél 1 : 1,25 30 mX36 m-es kötésnél 1 : 1,2 A négyzetes kötésnél (amely a téglalap határesete) az oldalak aránya 1:1. Az oldalak arányának a hatását a 2. táblázat alapján vizsgáljuk meg, amely a 18 m X 24 m-es és a 24 m X 30 m-es téglalapos, továbbá a négyzetes kötés jellemző adatait foglalja össze, amikor R= =-Rmin+20%. A legjobb szórásképet a négyzetes kötés (oldalarány 1:1) adta, y l o=0,80; ezután következik a 24 m X 30 m-es téglalapos kötés (oldalarány 1 :1,25), y 1 0=0,267 —0,487 és a legegyenlőtlenebbet a 18 mX24 m-es téglalapos kötés (oldalarány 1 : 1,33), y 1 0=0,23-0,31. Ha megszerkesztenénk a 12 mXl8 m-es téglalapos kötés szórásképét, az még kedvezőtlenebb lenne. A szóráskép a téglalapos kötéseknél annál jobb, minél közelebb áll az oldalak aránya 1 : l-hez (a négyzethez). 3. A háromszöges kötések vizsgálata és értékelése A 24 mX24 m-es háromszöges kötés részletes vizsgálata során 7 ábrát készítettünk. Abból indultunk ki, hogy olyan i-R jelleggörbét vettünk fel mindegyik változatnál, amelyik egyenletes A-A metszetet ad. Az átfedések (R értékének) növekedésével a háromszögterületre kiszórt vízmennyiség, így az i értéke növekszik. Amikor R=R mi n (16. változat), a háromszög középpontjában a csapadék nulla, R értékének növekedésével a csapadék a középpont ban no, R — .ííinin "(+ 60%-nál (22. változat) már 11,5 mm, vagyis nagyobb, mint i értéke. Ez utóbbi változatnál az A-A oldal mentén már teljes átfedés van, az i-R ábra háromszög. Az átfedések növekedésével {R=R min-tól R m m + + 60%-ig) a szóráskép fokozatosan kedvezőbbé válik, a fi értéke csökken (1,25-ről 1,09-ig), a y értéke nő, pl. y l 0 értéke 0,1 -ről 0,96-ig. A 16—22. sz. változatok jellemző adatait a 3. táblázat foglalja össze. A 18., 20. és 22. változatot a 8., 9. és 10. ábra tünteti fel. A táblázatból és az ábrákból látható, hogy a 24 mX24 m-es háromszöges kötésnél jelentős mértékű átfedéssel (R=Rmm+ 40% -R mi n+ (i<J%) és megfelelő i-R jelleggörbéjű szórófejekkel igen egyenletes csapadékeloszlást lehet elérni szélcsendben. Az optimális csapadékeloszlást biztosító i-R ábra háromszög alakú, vagy pedig a szórófejtől kiindulva 3 m (0,1272 — 0,147i) távolságig vízszintes, azután pedig egyenletesen csökken le nullára. A háromszöges kötések vizsgálatánál is figyelembe kell venni, hogy a különböző kötési távolságoknál a háromszög alapjának (a) és magasságának (m) aránya különböző lehet. A 12 mX 12 m, 24 mX24 m, 12 mXl8 m és 24 m X 30 m-es kötéseknél a háromszögek egyenlőszárúak. A 18 mXl8 m, 30 mX30 m és 18 mX X 24 m-es kötéseknél csak esetleg beépített csővezetéknél fordulhat elő, hogy a hidránsokat úgy helyezik el, hogy a kötések egyenlőszárúak legye-
