Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

4. szám - Dr. Lipták F.: A téglalapos és háromszöges szórófej-kötési módok vizsgálata és értékelése

Hidrológiai Közlöny 1969. 3. sz. 172 Dr. Lipták F.: A szórófej-kötési módok Téglalapos kölesek 1. táblázat TaöAuiia 1. PaccmaHoeicu no napaAAeAanunedy Tabelle 1. Kechteckige Bindungen Vált. sz. R [m] 'max j ímin Yz 3 Y20 Yio Megjegyzések Ábra száma 1 /vniin =15 1,47 i 18 mX 0 24 m-es 0,50 kötések 0,267 0,126 A—A metszet egyenletes i—R ábra trapéz — 2 Rm\u+ 10%= 16,5 1,37 i 0,49 i 0,73 0,433 0,182 A—A metszet egyenletes trapéz 1 3 Kinin+20%= 18 1,26 i 0,74 i 1,0 0,74 0,23 A—A metszet egyenletes háromszög 2 4 Kinin + 30 % = 19,5 1,22 i 0,79 i 1,0 0,995 0,62 A—A metszet egyenletes háromszög — 5 Rmin+ 40% = 21 1,2 i 0,8 i 1,0 1,0 0,90 A—A metszet egyenletes háromszög — 6 Rmin + 50 % = 22,5 1,14 i 0,9 i 1,0 1,0 0,99 A—A metszet egyenletes háromszög 3 7 7?min + 10% = 16,5 1,53 i 0,55 i 0,85 0,625 0,386 D—D metszet egyenletes trapéz — 8 Rmin + 20 % = 18 1,32 i 0,76 i 1,0 0,84 0,31 D—D metszet egyenletes trapéz 4. 9 R, nin+30%=19,5 1,21 i 0,83 i 1,0 0,99 0,77 D—D metszet egyenletes trapéz — 10 -Rmin + 40 % = 21 1,06 i 0,8 i 1,0 1,0 0,925 D—D metszet egyenletes trapéz — 11 Rmin+50% = 22,5 1,1 i 0,88 i 1,0 1,0 0,98 D—D metszet egyenletes trapéz 5 12 Rmin+10%=16,5 1,48 i 0,68 i J 0,88 0,72 0,76 0,25 sarkokon és közép­pontban i= 10 mm trapéz 13 Rmin + 20%= 18 1,31 i 0,82 i 1,0 0,72 0,76 0,53 sarkokon és közép­pontban i= 10 mm trapezoid 14 Rmin + 20% = 23,04 1,21 i 24 0,73 i m X 30 » 1,0 n-es köté. 0,84 lek 0,267 A—A metszet egyenletes trapéz 6 15 Rmin+ 20% = 23,04 1,27 i 0,77 i 1,0 0,85 0,487 D—D metszet egyenletes trapéz 7 Amikor Ii=R,m n, a téglalap középpontjában a csapadék nulla, R értékének növekedésével a csa­padék ott növekszik, R=R mi n-{- 50%-nál már 13,2 mm, vagyis nagyobb, mint i értéke. Az első hat változatnál, amikor az A-A metszet egyenletes, ill. közel egyenletes, a D-D metszetek homorúak, a D-D oldal közepén kisebb a csapadék, mint a sarokpontokon. A 7. és 8. változatnál a D-D metszet egyenle­tes. A 8. változatot a 4. ábra tünteti fel. A 8. változatnál az R= 18 m, tehát a téglalap rö­videbb oldalával egyenlő hosszú. Ennél nagyobb ü-nél, tehát a 9., 10. és 11. változatnál mindegyik szórófej a szárnyvezeték mentén a szomszédos szó­rófejeken is túl szór, pl. a 11. változatnál (5. ábra) 4,5 m-rel. Ezen átfedések miatt nem marad végig egyenletes a D-D metszet, hanem a sarokpontokon nagyobb a csapadék. Az átfedések növekedésével a szóráskép javul, pl. a y 2 H értékek nőnek. A y 1 0 értékeknél is négy változatnál növekedés látható, csak a 8. változat­nál (R=Rmm+20%) van kivétel, ennél y l o=0,31, holott a 7. változatnál (fí=fí mi n + 10%) y 1 0=0,386 volt. Ennek az az oka, hogy mindkét változatnál jelentős területen van kb. 10 mm-es csapadék, de mivel a 7. változatnál az i—10% = 9,85 mm, ez a terület beletartozik a y 1 0-be, a 8. változatnál vi­szont az i—10% = 10,22 mm, így ez a terület nem számít be a y 1 0-be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom