Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

4. szám - Dr. Mueller O.: Vízépítési robbantások

164 Hidrológiai Közlöny 1969. 4. sz. Dr. Mueller O.: Vízépítési robbantások Hordófül Beszegezett fafedő j/ Kátrányréteg Gyutacsok / Brízáns

i robbanóanyag Vödör-lemez Betonkarima -Wcm 7. ábra. A vizalatti kumulatív hatású töltet egy példája Puc. 1. TlpuMep nodeodmü KyMMynamueHOÜ e3pbieiamKU Abb. 1. Ein Beispiel für die Ladung von geballter Wirkung unter Wasser követel meg, az utóbbi módszer általában gyorsabb és olcsóbb. (További technológiai probléma a kirobbantott keresztároknak a vezeték elhelyezéséig való eliszapolódásának — rendszerint keresztfalakkal, süllyesztett rőzsekötegekkel megoldható — megakadályozása és az egyengetési munkák elvégzése a robbantás után. Az egyenetlenség csökkenthető a sűrűbb és kisebb nagyságú töltetek elhelyezésével.) Alapelv, hogy kettős gyújtást (2 db gyutacs töltetenként és 2 vezeték) alkalmazása kívánatos a biztos indítás érdekében, akár villamos, akár robbanózsinóros (sok egyedi töltetnél ez utóbbi bonyolultabb) robbantásról van szó. Pl. egy 25 m széles, 2,50—3,0 m mély folyócska homokos-iszapos medrében az 1,20 m mély vezetékárok kirobbantását 3,50—4,50 méterenként elhelyezett 25 kg-s brizáns robbanóanyagtöltésű — helyszíni előállítású alul irányító — ,,jet" csonkakúppal ellátott és betonkarimával körülfogott — vödrös kumulatív töltetekkel végezték, kisebb utómunkaigény mellett (1. ábra). 5.2. Mérethelyes kirobbantások (l. 1.113. és 1.121.) 5.21. A nagyobb vízépítési szikla — munkáknál elterjedt a mérethelyes előrehasításos (presplitt'ing) robbantás, melynek elméletét és gyakorlatát különösen U. Langefors dolgozta ki. Hazai gyakorlatunkban az 50—100 m magasságú, a tömör sziklákba robbantott gátfal beeresztések és vízierőműalapgödrök létesítésére nem igen kerül sor, de kisebb műtárgyak alapjainak sziklába vágása előfordulhat (levezetőárkok, áttörések, vezetékoszlopalapok stb.). Az előrehasításos robbantásnak több lehetősége van: 5.211. Üres, azaz töltetlen fúrólyukkal való határolás, 5.212. Részben töltött fúrólyukakkal való kontúrozás, 5.213. A kontúr mellett végig töltött, sűrűn elhelyezett fúrólyukakkal kialakított szelvény kialakítása. A fenti lehetőségek még feloszthatók aszerint is, hogy vízszintes vagy függőleges kirobbantásra kerül sor; egy, esetleg több központi kivető töltetekkel. Az üres, illetve részben töltött fúrólyukakkal való határolás általában kisebb, alárendelt helyen — pl. alapok utólagos áttörése nagyobb méretű vevezetékek számára — fordul elő. Az ilyen műveletek általános sémáját Weichelt határozta meg. A létesítendő áttörés kontúrja mentén 5—10 cm-ként fúrólyukakat (0 3—4 cm) létesítünk (lehetőleg villanyfúróval): a lyukak mélysége a központos főtöltet(ek) lyukmélységénél min. 30 cm-rel nagyobb legyen. Egy robbantási „fogás" betonban, ill. téglafalban 1 m-nél ne legyen mélyebb. A központos főtöltet(ek)et a szokványos kidobó robbantásra kell méretezni. Az előrehasításos robbantás általában kemény, nem repedezett sziklákban ad jó eredményt; mészkőben, töredezett kőzetekben, palákban kétséges az eredmény: a kívánt mérethelyes kivágás. A kivágás mélységétől és a robbantás befogottságától (a szabad felületek számától) függően a robbantási fogásmélység (egy fúrás és robbantás lépcsője) 2—10 m között változhat, ugyanígy a határoló és a központos főtöltetek száma, nagysága, távolsága, a furatmélység és átmérője. A sokféle alaki és robbanótöltetkialakítási lehetőség miatt kész „recepteket" adni nehéz. Megjegyzendő, hogy az ilyen munkákhoz feltétlenül szükséges geológusok bevonása is. A kontúrtöltetek lehetnek: — Kis (0 25—40 mm) fúrólyukakban robbanózsinórra fűzött, folyamatos vagy hézagos füzérű TNT vagy NP préstestek sorozata, fí0mm/?5cm r Robbanózsinórok 3Z. ^gygfojtás -Robbanó zsinór ÍIT -T- szalag , JJ5crn felerősítés —TNT préstest, 10gr p H 70mm Aguag W0 gr robbanótöltet Gyutacs fojtás (dinamit) 2. ábra. Egy kisebb előrehasításos robbantási példa Puc. 2. IlpuMep ÖAH HeöoAbiuoeo mpaHuieÜHoao 63pbiea Abb. 2. Beispiel einer kleineren Vorwartsspáltungs-Sprengung