Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

4. szám - Dr. Vitális Gy.–Hegyi I.-né: Hidrotermális és metaszomatikus jelenségek a váci Nagyszál nyugati részén

158 Hidrológiai Közlöny 1969. 4. sz. Dr. Vitális Gy.—Hegyi I.- •né: Hidrotermális jelenségek míg a földtani kor szerint fiatalabb hidrotermális tevékenység hatása a mellékkőzettel szemben jóval gyengébb, vagy nem is észlelhető. A hidrotermális metaszomatózist feltehetően nagyobb, az egyszerű hidrotermális bontást kisebb hőmérsékletű hévizek okozták. IRODALOM Bárdossy Gy.: Üledékes kőzeteink nevezéktanának kérdései. Földtani Közlöny, XCI. 1961. 44—64. Benkő F.: Jelentés az 1950. évben Magyarországon a Duna-balparti mezozóos rögök területén végzett bauxitkutató munkálatokról. Kézirat, MAFI Adattár (Bauxit/58.) Bp. 1950. Dank V.: Jelentés a Nagyszál vidékén végzett földtani újratérképezési munkálatokról. Kézirat, MAFI Adattár (Szén/135), Bp. 1953. Dénes Gy.—Szentes Gy.: Barlangok a csővári várhegy oldalában. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1957. július—december, 35—36. Fekete Z.: Adatok a hárshegyi homokkő geológiájához. Földtani Közlöny, LXV. 1935. 126—150. Földváriné Vogl M.: A ritkaelemdúsulások felismerésének alapelvei. MÁFI kiadv., Bp. 1967. 1—265. Gánti T.: A naszályi karszt. Hidrológiai Közlöny, 37. 1957. 380—384. Hegyi I.-né: A Vác—Gombás-i agyagminták hidrotermális elváltozásainak derivatográfiás vizsgálata. Hidrológiai Tájékoztató, 1968. június, 70—72. Horusitzky F. — Wein Gy.: Érckutatási lehetőségek a Budai-hegységben. Bányászati Lapok, 95. 1962. 749 — 753, Jakucs L.: Ujabb hozzászólás a Budai-hegység hidrothermáinak eredetéhez. Hidrológiai Közlöny, XXX. 1950. 233—235. Jakus P.: A Nagyszál üledék- és szerkezetföldtani vizsgálata. Szakdolgozat-kézirat, Bp. 1967—68. Jugovies L.: Ásványtani közlemények. Ann. Mus. Nat. Hung., X. 1912. 593—598. Jugovies L.: A Dunai Cement- és Mészmű nyersanyag készletének agyag ós mészkő tömegének minőségi és mennyiségi megkutatása. Kézirat, MÁFI, Bp. 1962. XI. 8. Kubacska A.: Adatok a Nagyszál környékének geológiájához. Földtani Közlöny, LV. 1925. 150—161. Láng S.: A Cserhát természeti földrajza. Földrajzi monográfiák VII. Akadémiai Kiadó, Bp. 1967. 1—376. Leél-Őssy S.: Geomorfológiai vizsgálatok a váckörnyéki triászrögökön. Földrajzi Értesítő, 1. 2. 1952. 363—380. Mauritz B.: Budapest és környékének kőzetei ós ásványai. In: Budapest természeti képe. (Pécsi M. szerk.) Akadémiai Kiadó, Bp. 1958. 119—135. Mauritz B.—Vendl A.: Ásványtan. Egyetemi Nyomda, Bp. 1942. I. 1—516. II. 1—503. Noszky J.: A Magyar Középhegység ÉK-i részének oligocén-miocén rétegei: I. Az oligoeén — a miocéntől való elhatárolás kérdése. Ann. Mus. Nat. Hung., XXIV. 1926. 287—330. Noszky J.: A dunabalparti hegvrögök környezetének geológiai viszonyai. Földt. Int. Évi Jelentései az 1936— 193S. évekről, I. 473—501. Bp. 1941. Noszky J.: A Cserháthegysóg földtani viszonyai. Magyar tájak földtani leírása III. Földt. Int. kiadása. Bp. 1940. 1—283. Ozoray Gy.—Láng G.: Karsztjelenségek a csővári rögcsoportban. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1957. július—december, 36—37. Pantó (?.: A rudabányai vasércvonulat földtani felépítése. MÁFI Évkönyve, XLIV. 327—637. Bp. 1956. Papp F.: Az ásvány- és gyógyvizek hidrogeológiája ós fürdőtan i leírása. In : Magyarország ásvány- és gyógyvizei. (SchulhofÖ. szerk.) Akadémiai Kiadó, Bp. 1957. 15—334. Schafarzik F.: Visszapillantás a budai hévforrások fejlődéstörténetére. Hidrológiai Közlöny, I. 1921. 9—14. (1928). Scherf E.: Hévforrások okozta kőzetelváltozások (hidrotermális kőzetmetamorfózis) a Buda-Pilisi hegységben. Hidrológiai Közlöny, II. 1922. 19—88. (1928). Schréter Z.: Harmadkori és pleisztocén hévforrások tevékenységének nyomai a Budai hegyekben. Földt. Int. Évkönyve, XIX. 179—231. Bp. 1912. Vadász E.: A Duna-balparti idősebb rögök őslénytani és földtani viszonyai. Földt. Int. Évkönyve, XVIII. 99—171. Bp. 1910—1911. Varjú Gy.: A Romhányi-rög területén levő (bánk-petónyi) tűzállóagyag-előfordulás. MÁFI Évi Jelentése az 1955—56. évről, 361—373. Bp. 1959. Vendl A.: Budapest gyógyforrásai közös védőterületének tervezete. Hidrológiai Közlöny, XXIV. 1944. 1—41. Vendl M.: Über die geologischen Verháltnisse der Umgebung von Nézsa. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem bánya- és kohómérnöki osztályának Közleményei, IX. 1937. 327—372. Vitális Gy.: Adatok a váci Nagyszál nyugati részének karsztosodásához. Hidrológiai Közlöny, 48. 1968. 542—548. Vitális Gy.—Hegyi I.-né: Zárójelentés a Dunai Cementes Mészmű mészkő ós agyag nyersanyag kutatásáról. Kézirat, ÉVM. SZIKKTI Szilikátkémiai Osztály. Tsz.: V-101/61. Bp. 1967. XII. 31. Vitális Gy.—Hegyi-Pakó J.: Geological, Mineralogical and Petrographical Examinations in the Course of Explorations for Binding Raw Materials in the Neighbourhood of Vác. Acta Univ. Szegediensis Miner.Petr. XVIII. 2. Szeged, 1968. 157-166. Vitális S.: Jelentós a szendehelyi II—III. ós kosdi IV—V. sz. fúrásokról. Kézirat, MÁFI Adattár (C. X. 61.) Bp. 1933. VIII. 1. ruapoTepitiajibHbie H MeTacoManmecKHe HBJieHHH Ha 3anaAHofi qacTH ropbi Haflbcaji y r. Bau Jl-p Bumamui, fi.—Xedu, H. AuTOpaMH B XOfle HCCJieflOBaHHÍÍ H3BeCTHHK0B Ha 3anajiHOH nacTH ropu Ha^bcaji y r. Bau (ropa Hepxa-r) őbuiM HaüaeHbi CJieflbi .neHTejibHOCTH TepiwajibHbix HCTOMHHKOB APEBHERO BPEMEHH H B rnaxTe N3BECTHJN<0B UeMeHTHoro H H3BECTK0B0R0 KOMÖTIHATA ÍLYHAU, H TaK>Ke B HCCJIEFLOBATEJIBCKHX CKBawuHax. BHJIH Taione onpeaejieHbi HMH 06PA30BAHNE FL0JI0MHTA, CBH3aHHoro c rHflpoTepMaJibHbitt MeTacoMaTHqecKHM HBJieHHeM H3BecTHHKa. OraTbíi cyMMHpyeT reonorw<iecKHe, MHHepajiorimecKHe H no^BeHHbie HaÖJiiojíeHHa, BepHee pe3yiibTaTbr HCCJieflOBaHiiü MaTepnajioB 0TH0CHTejibH0 nopo«, H3MeHeHHbix OT RH/ipoTepMajlbHblX H MeTaCOMaTHHeCKHX BJIHHHHÜ Ha TCppHTOpHH,orpaHimeHHOH KaMeHHoro Kaphepa H CKBawHHaMH. Hydrolhermale und metasomatischc Erschcinungen am westlichcn Teil des Nagyszál bei Vác Dr. Vitális, Gy.—Frau Hegyi, J. Wáhrend der am westlichen Teil des Nagyszál bei Vác (im Cserhát-Gebirge) durchgeführten Kalksteinschürfung habén die Verfasser sowohl im Kalksteinbruch der Donau- Zement- und Kalk-Werke, als auch im Gesteinsmaterial der Schürfbohrungen auf einstige Thermalquellen-Tátigkeit hinvveisende Spuren beobachtet und eine mit der hydrothermalen Metasomatose der Kalksteinsehichtenreihe zusammenhángende Dolomitisierung festgestellt. Die Abhandlung fasst die auf die infolge der hydrothermalen und metasomatischen Einflüsse veránderten Gesteinsarten des Steinbruchs und des mit den Bohrungen begrenzten Gebiets bezüglichen geologischen, Mineral- und gesteinskundlichen Beobachtungen, beziehungsweise die Ergebnisse der Materialprüfungen zusammen. Zum Schluss wird die Zeitfolge der obigen Einflüsse erörtert.