Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

4. szám - Dr. Vitális Gy.–Hegyi I.-né: Hidrotermális és metaszomatikus jelenségek a váci Nagyszál nyugati részén

154 Hidrológiai Közlöny 1969. 4. sz. Dr. Vitális Gy.—Hegyi I.- •né: Hidrotermális jelenségek san bontott márgás aleurit vizsgálati eredményét mutatjuk be. Ezek kémiai összetételét a 2., tájékoztató színképelemzését a 3. táblázat mutatja. A 6. ábra DTA görbéjén 350°C-on fellépő endoterm csúcs a vasoxid-hidroxidra, az 540°C-on levő az agyagos szennyeződésre, míg a 798°C-on levő a kalcitra jellemző. A 7. ábra DTA görbéjén 562°C-on levő endoterm és a 965°C-on levő exoterm csúcs kaolinitre, a 896°C-on levő endoterm- csúcs pedig kalcitra utal. A 8. ábra DTA görbéjéből pirit (407°C), kaolinit (560 és 940°C) és kalcitból (785°C) álló ásványtársulás olvasható le. A tájékoztató színképelemzésekből (3. táblázat) kitűnik, hogy míg a tiszta mészkő nyomelemekben rendkívül szegény, a hidrotermálisán bontott kőzetféleségek változatos nyomelem tartalmúak. A mészkőben is fellépő elemeken kívül főleg a Ti, Ni, Pb, Cr, egyes esetekben a B, Ba, Zn, As, V, Ga és Co található. A fentiekhez hasonlóan a limonitos vasérc is változatos nyomelem tartalmú, a felsoroltakon kívül Sn is kimutatható. Metaszomatikus jelenségek A mészkőkutató fúrások földtani anyagfeldolgozása során, a mészkőben számos helyen a kőzet szövetének folyásos jellegű átitatódását, valamint a „cukorszövet" megjelenését észleltük. A terepi makroszkópos meghatározással ezeket hidrotermálisán bontott, illetve cukorszövetű mészkőnek írtuk le. Vadász E. szerint (p. 149), a dunáninneni szigetrögök dachsteini mészkő szövete a típusos dachsteini mészkőtől sok tekintetben eltér. „Világosszürke, szennyesfehér vagy szürke, tömött, de nem egynemű mészkő, helyenként calciterekkel ; néha félig kristályos féleségekbe megy át." Makroszkópos kőzetmeghatározásunk és a laboratóriumi vizsgálati eredmények egyeztetése során kitűnt, hogy a hidrotermálisán bontott, illetve a cukorszövetű mészkő a legtöbb esetben a mészkő és a dolomit közötti átmeneti kőzettípusokat képviselnek. Miként az 1. ábra is szemlélteti, a fúrásokkal feltárt nóri mészkő jelentős része dolomitos mészkő, meszes dolomit és alárendelten dolomit közbetelepüléseket tartalmaz. Mivel a dolomitos Jcifejlődésű rétegek hidrotermális hatásokra utaló megjelenésűek, különböző mértékű dolomitosodást mutatnak, ezek keletkezését a nóri mészkövet ért erőteljes hidrotermális metaszomatózis okozta dolomitosodás eredményének tekinthetjük. A terület fúrásokkal feltárt keleti szélén karni dolomit bukkan a felszínre, amelyet — ugyancsak elsődleges meszes dolomit, alárendelten dolomitos mészkő közbetelepülésekkel — a XV-1, XVI-3. és a XIII-2. sz. fúrás is harántolt (1. ábra). Ez utóbbiak nagyobb vastagságú, egységes kőzetkifejlődésű rétegekben vagy rétegzetlenül mutatkoznak. Ezzel szemben a hidrotermális metaszomatózissal dolomitosodott nóri mészkőösszlet másodlagosan dolomitosodott részei többnyire mészkő vagy hidrotermálisán bontott mészkő rétegekkel váltakoznak, s vastagságuk is — a dolomitos mészkőtől a meszes dolomiton át a dolomitig — a dolomittartalom növekedésével csökken. A mészkőösszletet ért metaszomatikus hatások szabadszemmel is jól érzékelhető, a legtöbb esetben élesen elkülönülő „réteghatárokat" eredményeztek, és hidrotermális telérekre emlékeztető megjelenésűek. A kutatófúrásokban harántolt elsődleges (tengeri) és másodlagos (metaszomatikus) dolomitféleségek rétegvastagságának átlagértékeit számszerűen az alábbi összeállítás tartalmazza. Kőzetkifejlődés Másodlagos Dolomitos mészkő Meszes dolomit . . . Dolomit Elsődleges Dolomitos mészkő Meszes dolomit . . . Dolomit Átlagos rétegvastagság m-ben a felszíntől a 420 mB. f.-ig 3,07 2,05 1,00 1,88 4,95 14,65 380 mB. f.-ig 3,83 3,50 1,06 6,12 11,44 A fentiekét grafikusan is érzékelteti a fúrásokkal harántolt 1,0 m-nél vastagabb elsődleges és másodlagos dolomitos kifejlődésű rétegek vastagságának gyakoriságát bemutató 9. ábra. A 9. ábra százalékosan szemlélteti, hogy az elsődleges dolomitféleségek közül pl. a dolomit mindkét szinten 100, a másodlagosak esetében 42, illetve 31%. Tehát a görbék lefutása a kétféle keletkezésű dolomitféleségek esetében ellentétes irányú. A fúrásokban harántolt hidrotermálisán bontott és dolomitos kifejlődésű rétegek összvastagságát és százalékos megoszlását grafikusan az 1. ábra tünteti fel. Az 1. ábrán szereplő adatokat a metaszomatikus dolomitosodás szempontjából értékelve a következőket emeljük ki. Elsődleges 1009030SS 70"Ö 60CT, 60Cl 5040A 302010 Dolomitos mészkő Meszes dolomit (CaO/MgO) (4-24) (1,7-4) A felszíntől a Dolomit (<t,7) 420m B.f.-ig 380m B.f.-ig 9. ábra. Az 1,0 m-nél vastagabb dolomitos kifejlődésű rétegek %-os megoszlása Puc. y. npoifenmHoe pacnpedeAenue doAOMumoeux CAoee, UMewiifUX MOu)HOcmu öoAbuie I M Abb. 9. Prozentuelle Verteilung der dicker als 1,0 m ausgebildeten Dolomit-Sehichten