Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
4. szám - Dr. Vitális Gy.–Hegyi I.-né: Hidrotermális és metaszomatikus jelenségek a váci Nagyszál nyugati részén
Dr. Vitális Gy.—Hegyi l.-né: Hidrotermális jelenségek Hidrológiai Közlöny 1969. 4. sz. 151 A kalcitok részleges oxidos és tájékoztató színképelemzése TaöA. 1. riodpoÖHbiü OKUCbHbiü u un0opMamii6Hbiü cneicmpoaHaMi3 Kajibifumoe Tabelle 1. Teilweise orientierende Oxyd- und Spektral- analyse der Kalzite 1. táblázat A minta megnevezése CaO MgO CaCO súly % Kimutatható elem kl>. % 10 1 10° ío1 10~ z 103 Sárgásfehér vókonyréteges kalcit Sárgászöld szkalenoéderes kalcit Sárgászöld réteges kalcit Szürkés-zöldes sárga réteges kalcit . . . Sárgás-szürkós-zöldes vókonyréteges kalcit Sárgásfehér vókonyréteges kalcit Sárgás-zöldes-szürkés vókonyréteges kalcit Sárgás-szürkós-zöldes kalcit Sárgás-zöldes-szürkés kalcit vókonyréteges vókonyréteges Sárgásfehér vókonyréteges kalcit Fehér vékonyréteges kalcit .... Sárgásfehér vókonyréteges kalcit 55,80 55,80 55,60 55,90 55,34 55 r80 55,20 55,30 55,30 55,40 55,60 55,30 0,01 0,01 0,02 0,01 0,50 0,01 0,44 0,28 0,29 0,30 0,01 0,01 99,71 99,65 99,19 99,77 98,76 99.67 I 98,46 98,70 98,63 98,90 99,:i5 98.68 Ca Ca Ca Ca Ca Ca Ca Ca Ca Ca Ca Ca Mg Mg Mn Mg Mn Mg Mn Si Mn Si Mg Mn Mg Mg Mg Mg Mg Mg Mn Mn Mn Fe A1 ! Na Cu Si Na | A1 V Cu Na I Si A1 V Cu Fe A1 Cu Na Si Cu Na Si Cu A1 Mn Mn Mn Si Mg Si Mn Fe Si Cu Na Si Cu Na Si Cu Na Si Cu Cu A1 Cu A1 Fe Fe A1 Fe A1 A1 A1 Fe A1 Fe Na Fe Fe rás-geysir tevékenységnek köszönhetik létrejöttüket. A fekvőben levő szárazföldi tarkaagyagot (1934) a vetődéseken felbukkanó hévizek erősen átalakították. Vitális S. (1933) kéziratos jelentése a Szendehely II. sz. fúrás 65,0—65,8 m-ében mállott hárshegyi homokkő réteget említ, amely hidrotermális elváltozás nyomának tekinthető. Vendl M. (1937) Nézsa környékét ércföldtani szempontból vizsgálja, ós ismerteti a környék hidrotermális jelenségeit. Benkő F. (1950) ós Dank V. (1953) jelentése a terület hasznosítható nyersanyagainak ismertetése során a liinonitos vasokkert hóvforrásos eredetűnek tartja. Varjú Oy. (1955—56) szerint a Romhányi rög tűzálló agyagja „kristályos kőzetek földpátjaiból jött létre, minden bizonnyal hidrotermális működés útján." Dénes Gy.—Szentes Gy. (1957) a csővári Várhegy hévforMsos eredetű barlangjait, Ozoray Gy.—Láng G. (1957) a csővári rögcsoport hévizes eredetű karsztjelenségeit ismerteti. Jugovics L. (1962) hívja fel a figyelmet először a DCM mészkőbánya 515 m-es bányaszintjén kb. 2 m szóles 200 400 600 800 1000[Cj 400 600 600 1000[Cj DTE Q 4 TG •SJ. 3 f» ö 24 28 DTA 31 36 sor 1 1 L i , i , i i 200 400 600 700 ÍOO 800 1000[C'] 200 400 600 800 I0W[C°J 200 400 600 800 1000[C°] 3. ábra. A V111-3. sz. fúrás 50,0 m-ből 4. ábra. A DCM mészkőbánya 420 m-es 5. ábra. A DCM mészkőbánya 480 m-es származó mészkő termogramja szintjéről származó hidrotermálisán szintjéről származó hidrotermálisán Puc. 3. TepMoapaMMa U3eecmnfiKa, noA- bontott mészkő termogramja bontott mészkő termogramja yteHHoeo U3 6ypertun VI11-3 c ajiySunu Puc. 4. TepMoapaMMa u3eecmnnKa, Puc. 5. TepMoapaMMa useecmHma, pac50 M pacnadennozo auópomepMaAbno y LLE- rtcidetíHoso zudpomepMciAbuo y LÍEMENAbb. 3. Thermogramm des aus 50,0 m Menmiioeo u u3eecmKoeoeo KOMÖUHama mnoeo u laeecmKoeoao KOMÖunama Tiefe der Bohrung Nr. VIII. 3 JJynau c ZAyőuHbi 420 M JJymu c ZAyöUHbt 480 M stammenden Kalksteins Abb. 4. Thermogramm des vom Abb. 5. Thermogramm des vom 420m-igen Niveau des Kalksteinbruchs 480 m-igen Niveau des Kalksteinbruchs des DCM stammenden liydrothermal des DCM stammenden hydrothermal zersetzten Kalksteins zersetzten Kalksteins
