Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

4. szám - Dr. Vitális Gy.–Hegyi I.-né: Hidrotermális és metaszomatikus jelenségek a váci Nagyszál nyugati részén

Hidrológiai Közlöny 1969. 3. sz. 148 HIDROGEOLÓGIA Hidrotermális és metaszomatikus jelenségek a váci Nagyszál nyugati részén* Dr. V I T Á T, I S GYÖEG Y*»— HEGYI ISTVÍNSÉ" A váci Nagyszál nyugati részén — a Dunai Cementes Mészmű (DCM) részére — az 1965—1967. évben végzett mészkőkutatás során mind a DCM mészkőbánya, mind a kutatófúrások kőzetanyagában egykori hóvforrásos tevékenységre utaló nyomokat észleltünk, valamint a mószkőöSszlet metaszomatózissal összefüggő dolomitosodását állapítottuk meg. Jelen tanulmány — az újabb részletmegfigyelósek, valamint kiegészítő laboratóriumi és mikroszkópi vizsgálatok alapján — összefoglalja a kőbánya és a fúrásokkal határolt terület hidrotermális ós metaszomatikus hatásoktól elváltozott kőzetféleségeire vonatkozó földtani és ásvány-kőzettani megfigyeléseket, illetve anyagvizsgálati eredményeket. Hidrotermális jelenségek A területet ért hidrotermális jelenségeket legszembetűnőbben a — magyarországi viszonylatban szokatlanul nagy — kalcittelérek képviselik. A DCM mészkőbányájában feltárt nagyobb kalcittelérek közül — az 1968. évi állapotnak megfelelően — a következők érdemelnek említést. A 450 mB. f.-i bányaszinten (az 1. képen látható hűtőtorony felett), a kőzettörmelék alól szabadon kiálló 100 m hosszú mészkőfal átlagosan 25°-— 205° irányú nagyobb hasadékait 2 db 0,8 m, 1 db 0,3 m, 1 db 0,15 m, és 6 db 0,1 m széles kalcittelér tölti ki. A két 0,80 m-es télért az 1. ábrán a két szélső jel ábrázolja, míg balról a második jel ugyancsak a szóban forgó szakaszon található, főleg 1—2 cm-es kalcittelérekkel sűrűn átjárt 5,9 m széles övet érzékelteti. A fentiek részbeni szemléltetésére közölt 2. kép baloldalán egy 0,5 m szóles agyagos kitöltésű hasadók (mely az 1. képen a hűtőtorony felett látszik), ettől jobbra az alsó részén két ágból álló, s a két ág egyesülése után 0,8 méter szóles — helyenként agyagos szennyezéssel fedett kalcittelér látható. A kóp jobboldala pedig a szélein 0,1 méter széles kalcittelérekkel határolt, s közöttük számtalan 1—2 cm széles kalcittelórrel átjárt — a kép torzulása következtében 5,9 m-nél vékonyabbnak látszó — hidrotermális övet mutatja. A 450 mB. f.-i bányaszinten levő kalcittelérek feltételezhetően nem függnek közvetlenül össze a magasabb szintek kalcitteléreivel, mivel a NyÉNy— KDK-i irányú hosszanti vetők ezektől térbelileg elhatárolhatják. A 480 mB. f.-i bányaszint talpától az 515 mB. f.-i szint legfelő részéig (526 mB. f.), két szinten át követhető — átlagosan ugyancsak 25°—205° irányú hasadékot kitöltő — kalcittelér a 480-as szint talpán 3,7 m, az 515-ös szinten 2,4 m széles. * Előadásként elhangzott a MHT Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály 1969. január 21-i ülésén. ** ÉVM Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet, Budapest. 3 a fcf a S a 5

1 Ü © s O £ Sí © 5 Ü ») B N » S 5 •8

1 3 £ -ü 3 Cl © .2 o )S I 1 § C cu ^ I

2 3 S e 1 ••c <w Jí £ ^ -S ; g I h ® á o ^ ^ 1 S X » 3 . 3 -5 ^ ^ g 3 C <s g >3 w K ^ 3 "l £ 2 * 3 £ cq VJ Ci. su t; © s © e