Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
3. szám - Könyvismertetés
140 Hidrológiai Közlöny 1969. 3. sz. Dr. Vitális S.: Az Osztrák Vízgazdálkodási Szövetség A vízgazdálkodási igazgatás, melynek ólén a legfelsőbb építési hatóság keretében szervezett önálló csoport áll, 26 vízgazdálkodási hivatalból tevődik össze, melynek 7 vízgazdálkodási körzete a kerületek mellett hatósági jogkörrel rendelkezik. A Bajor Vízügyi Kutató Intézet és a Bajor Állami Vízellátási és Vízvédelmi Hivatal központi szakhatóságok a vízügyi kérdésekben és a települések vízgazdálkodásában, beleértve a vízvédelmet is. A vízhasználatokkal, tarozással, a szemét elhelyezéssel ós szállítással kapcsolatos szakértői tevékenységből következik a tanácsadási tevékenység, amely azonban csak akkor lehet gyümölcsöző, ha az párosul a regisztráló felügyeleti tervezési tevékenységgel is. Bajorországban jelenleg kb. 1350 kommunális szennyvíztisztító működik. Különös szerepet játszanak ezek között a kis községek számára épült berendezések. A vizek minőségét veszélyeztető folyadékok tárolására 1965ben szabályrendeletet hoztak. Az eredmény e téren kedvező az igazgatási apparátus lényegtelen növekedése mellett. Jó úton halad a szemétlerakodó helyek szanálása ós az ezekre vonatkozó szabályozás. Ezzel szorosan összefügg az olajkárok elleni védekezés is. Dr. Rudolf Braun ügyvezető (Internationale Arbeitsgemeinschaft für Müllforschung, Zürich) előadásának a címe: Időszerű hulladékprobléma. A szilárd hulladékanyagok égetéssel vagy komposztálással való feldolgozása egyre fontosabb szerepet töltbe. A hulladék feldolgozás technológiájában igen sok nehézség mutatkozik, melynek oka a feldolgozásra kerülő nyersanyag inhomogenitásából adódik. A hulladék fogalom alatt kémiailag ós fizikailag különböző anyagokat foglalunk össze. Egy modern szemétteleptől azt kívánjuk, hogy képes legyen feldolgozni a hulladékok növekvő mennyiségét és különféle összetételét, lehetőleg olcsón és zavartalanul. Ezeket a követelményeket jelenleg egyetlen telep sem teljesíti. Nemcsak a házi szemetet kell feldolgozni, hanem az ipar minden szilárd és iszap formájú hulladékát, valamint az olajtartalmú szemetet is. Újból és újból rá kell mutatni a körültekintő tervezés szükségességére. Példaként megemlíti, hogy a berni hulladéknak az utolsó 10 évben az átlagos fűtőértéke 1100ról 2000 kal/kg-ra növekedett. Ez az erőteljes változás a szemét, összetételében, ami a fűtőértékben ós a salak BÚlyában jelentkezik, látható jele a lakosság életfeltételei megváltozásának. Nem kis gondot jelent a szakemberek számára a szemét polivinilklorid összetételének növekedése. A több mint 50%-nyi klórtartalom következtében a PVC elégetése során korrózió veszélyes gőzök keletkeznek, melyek az égető kemencék károsádásához vezetnek. A PVC elégetésének hatása a levegő szennyezésére ma még nem dönthető el, de valószínűleg ez is komoly problémát fog okozni. 1968. október 16-án az első előadást Arnulf Böswirth oki. mérnök tanácsos (Amt der Burgenlándischen Landesregierung, Eisenstadt) tartotta, melynek címe: Nagy területek vízellátása Burgenlandban. Burgenlandban (kiterjedése 3965 km 2, 285 770 lakos, 319 községben) jelenleg kereken 260 község csatlakozott a közműves vízellátáshoz. Ezenkívül számtalan tanyát ós kis települést kell vízzel ellátni. A 260 község közül 142 vízművel van ellátva. A tartományban jelenleg 11 társulat működik. A legnagyobb az észak-burgenlandi vízműtársulat. Az érdekeltségi területe Eisenstadt, Neusiedl am .See és Mattersburg körzetét foglalja magába, összesen 133 000 lakossal. A vízellátás kutakból történik, mintegy 400 1/see. teljesítménnyel. 1958 decemberében az előkészítő munkák után kezdték meg az építést. A viszonylag kedvező pénzügyi helyzet, valamint a sürgető szükség miatt a munkákat valamivel több mint 7 év alatt be tudták fejezni. Eddig mintegy 190 km főnyomó vezetéket, 620 km elosztó hálózatot és 220 km házi bekötést, 9 körzeti nagy befogadóképességű tározót és 5 helyi tározót építettek, összesen 36 600 m a űrtartalommal. Kereken 24 000 háztartási, ipari és üzemi vízfogyasztó csatlakozott a hálózatra. A költségek eddig meghaladták a 250 millió Sch-et. Az észak-burgenlandi regionális vízmű fejlődésének okai az idegenforgalom fejlődése ós az iparosodás voltak. A regionális vízmű építése bebizonyította, hogy vidéken is lehetséges nagy, összefüggő vízellátó művek építése. A 47 társulati tagközség, mely vízzel el van látva, elhatározta, hogy a vízzel ez ideig még el nem látott 20 községet a Neusiedl am See körzetben ivóvízzel látja el. Ez 35 000 lakos vízellátását biztosítja. A vízigényt 180 1/sec-ra, a költségeket 130 millió Sch-re számolták. A vízellátás súlypontja a Fertő tón keresztül vezető 400 mm-es azbeszt cement nyomócső vezetéken nyugszik. A vizek tisztántartására Burgenlandban intézkedési terv készült. Ettőlt nagy eredményeket várnak, ós tervezik egy társulat szervezését is. Mucsy György oki. mérnök, VITUKI, Budapest, előadásának címe: Vízvédelem és vízminóségi felügyelet Magyarországon. Az előadó rámutatott, hogy Magyarországon már az 1885-ös vízjogi törvény foglalkozott a káros szennyvizeknek a vizekbe történő bevezetésével. Az újabb szabályok és rendeletek, melyek a vízvédelem és a szennyvíz-problémákkal függtek össze 1957ben, 1961-ben, 1964-ben, 1966-ban és 1967-ben lehetővé tették a vízminőség-védelmi szervezet felállítását és meghatározták működési területét. A vízminőségi felügyeletek legfontosabb feladatai a figyelőhálózat irányítása ; a vízszennyezőkkel szemben megfelelő intézkedések foganatosítása ; a szennyvíztisztító telepek technológiájának ós tisztítási hatásfokának meghatározása ; szennyvíztisztítók telepítési helyeire vonatkozóan állásfoglalás ; együttműködés a nemzetközi vízminőségvédelmi szervekkel, a határvizek vizsgálatánál ; vízminősógvédelmi szaktanácsadás és vízvédelmi propaganda. Az ülést vezető dr. Julius Kar professzor az előadás végén külön felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy Magyarországon egységes országos vízügyi szervezet működik, melyet célszerűnek ós követendőnek tart. Az eddig elért nagy ós kedvező eredmények a vízvédelem ós a vízgazdálkodás területén nagyrészt ennek köszönhetők. Werner Lengyel oki. mérnök Bécs, előadásának címe: Központi hulladékmegsemmisítés. Évezredek alatt az emberi kultúra a természetes anyagcsere során a környezetéből felhasznált anyagokat jelentékeny szennyezések nélkül dolgozta fel. Csak az iparosodás kezdete óta jelentkezett a hulladékok és az emberi élettevékenység során keletkezett szemét olyan feladatként, amikor az már természetes úton nem bomlott el káros maradványok nélkül. Az utóbbi évtizedekben jelentős nehézségek keletkeztek a műanyagok és az olajfűtós hulladékainak megsemmisítésénél. A hulladékmegsemmisítés problémáját nem lehet az egyes településeken belül helyileg megoldani, hanem egységes összefogással különböző intézeteknek, hivataloknak kell foglalkoznia a szennyvíztisztítással, a hulladék-elhelyezéssel és megsemmisítéssel. A jövőben a hulladék elhelyezésére vonatkozóan az átfogó szabályozáshoz rendeletileg kell megállapítani a hulladékanyagok gyűjtését, kezelését és elhelyezését és a különböző területek számára egységes irányelveket kell kidolgozni a víz, a levegő ós a mezőgazdaság védelme érdekében. A hulladékokat keletkezésük szerint kell osztályozni. Szennyvíz: házi, ipari. Hulladék ós szemét: házi, ipari. Törmelék és építési hulladék ; kotrási hulladékok. Ásványi olajhulladékok: fáradt olaj, olajiszap, emulziók. Az állattartás és vágóhídi hulladékok: vágóhídi szemét, trágya. Kórházi hulladékok. Radioaktív hulladékok. Boncsok: autó, gép és műszer.