Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

3. szám - Könyvismertetés

140 Hidrológiai Közlöny 1969. 3. sz. Dr. Vitális S.: Az Osztrák Vízgazdálkodási Szövetség A vízgazdálkodási igazgatás, melynek ólén a legfel­sőbb építési hatóság keretében szervezett önálló csoport áll, 26 vízgazdálkodási hivatalból tevődik össze, melynek 7 vízgazdálkodási körzete a kerületek mellett hatósági jogkörrel rendelkezik. A Bajor Vízügyi Kutató Intézet és a Bajor Állami Vízellátási és Vízvédelmi Hivatal köz­ponti szakhatóságok a vízügyi kérdésekben és a telepü­lések vízgazdálkodásában, beleértve a vízvédelmet is. A vízhasználatokkal, tarozással, a szemét elhelyezéssel ós szállítással kapcsolatos szakértői tevékenységből kö­vetkezik a tanácsadási tevékenység, amely azonban csak akkor lehet gyümölcsöző, ha az párosul a regisztráló felügyeleti tervezési tevékenységgel is. Bajorországban jelenleg kb. 1350 kommunális szenny­víztisztító működik. Különös szerepet játszanak ezek között a kis községek számára épült berendezések. A vi­zek minőségét veszélyeztető folyadékok tárolására 1965­ben szabályrendeletet hoztak. Az eredmény e téren ked­vező az igazgatási apparátus lényegtelen növekedése mellett. Jó úton halad a szemétlerakodó helyek szanálása ós az ezekre vonatkozó szabályozás. Ezzel szorosan össze­függ az olajkárok elleni védekezés is. Dr. Rudolf Braun ügyvezető (Internationale Arbeitsgemeinschaft für Müllforschung, Zürich) előadásának a címe: Időszerű hulladékprobléma. A szilárd hulladékanyagok égetéssel vagy komposz­tálással való feldolgozása egyre fontosabb szerepet tölt­be. A hulladék feldolgozás technológiájában igen sok ne­hézség mutatkozik, melynek oka a feldolgozásra kerülő nyersanyag inhomogenitásából adódik. A hulladék foga­lom alatt kémiailag ós fizikailag különböző anyagokat foglalunk össze. Egy modern szemétteleptől azt kíván­juk, hogy képes legyen feldolgozni a hulladékok növekvő mennyiségét és különféle összetételét, lehetőleg olcsón és zavartalanul. Ezeket a követelményeket jelenleg egyetlen telep sem teljesíti. Nemcsak a házi szemetet kell feldolgozni, hanem az ipar minden szilárd és iszap formájú hulladékát, valamint az olajtartalmú szemetet is. Újból és újból rá kell mutatni a körültekintő tervezés szükségességére. Példaként megemlíti, hogy a berni hul­ladéknak az utolsó 10 évben az átlagos fűtőértéke 1100­ról 2000 kal/kg-ra növekedett. Ez az erőteljes változás a szemét, összetételében, ami a fűtőértékben ós a salak BÚlyában jelentkezik, látható jele a lakosság életfeltéte­lei megváltozásának. Nem kis gondot jelent a szakemberek számára a sze­mét polivinilklorid összetételének növekedése. A több mint 50%-nyi klórtartalom következtében a PVC elége­tése során korrózió veszélyes gőzök keletkeznek, melyek az égető kemencék károsádásához vezetnek. A PVC el­égetésének hatása a levegő szennyezésére ma még nem dönthető el, de valószínűleg ez is komoly problémát fog okozni. 1968. október 16-án az első előadást Arnulf Böswirth oki. mérnök tanácsos (Amt der Burgen­lándischen Landesregierung, Eisenstadt) tartotta, melynek címe: Nagy területek vízellátása Burgen­landban. Burgenlandban (kiterjedése 3965 km 2, 285 770 lakos, 319 községben) jelenleg kereken 260 község csatlako­zott a közműves vízellátáshoz. Ezenkívül számtalan ta­nyát ós kis települést kell vízzel ellátni. A 260 község kö­zül 142 vízművel van ellátva. A tartományban jelenleg 11 társulat működik. A leg­nagyobb az észak-burgenlandi vízműtársulat. Az érde­keltségi területe Eisenstadt, Neusiedl am .See és Mat­tersburg körzetét foglalja magába, összesen 133 000 la­kossal. A vízellátás kutakból történik, mintegy 400 1/see. teljesítménnyel. 1958 decemberében az előkészítő mun­kák után kezdték meg az építést. A viszonylag kedvező pénzügyi helyzet, valamint a sürgető szükség miatt a munkákat valamivel több mint 7 év alatt be tudták fe­jezni. Eddig mintegy 190 km főnyomó vezetéket, 620 km elosztó hálózatot és 220 km házi bekötést, 9 körzeti nagy befogadóképességű tározót és 5 helyi tározót épí­tettek, összesen 36 600 m a űrtartalommal. Kereken 24 000 háztartási, ipari és üzemi vízfogyasztó csatlako­zott a hálózatra. A költségek eddig meghaladták a 250 millió Sch-et. Az észak-burgenlandi regionális vízmű fejlődésének okai az idegenforgalom fejlődése ós az ipa­rosodás voltak. A regionális vízmű építése bebizonyí­totta, hogy vidéken is lehetséges nagy, összefüggő vízel­látó művek építése. A 47 társulati tagközség, mely vízzel el van látva, el­határozta, hogy a vízzel ez ideig még el nem látott 20 községet a Neusiedl am See körzetben ivóvízzel látja el. Ez 35 000 lakos vízellátását biztosítja. A vízigényt 180 1/sec-ra, a költségeket 130 millió Sch-re számolták. A víz­ellátás súlypontja a Fertő tón keresztül vezető 400 mm-es azbeszt cement nyomócső vezetéken nyugszik. A vizek tisztántartására Burgenlandban intézkedési terv készült. Ettőlt nagy eredményeket várnak, ós terve­zik egy társulat szervezését is. Mucsy György oki. mérnök, VITUKI, Budapest, előadásának címe: Vízvédelem és vízminóségi felügye­let Magyarországon. Az előadó rámutatott, hogy Magyarországon már az 1885-ös vízjogi törvény foglalkozott a káros szennyvizek­nek a vizekbe történő bevezetésével. Az újabb szabályok és rendeletek, melyek a vízvéde­lem és a szennyvíz-problémákkal függtek össze 1957­ben, 1961-ben, 1964-ben, 1966-ban és 1967-ben lehetővé tették a vízminőség-védelmi szervezet felállítását és meghatározták működési területét. A vízminőségi felü­gyeletek legfontosabb feladatai a figyelőhálózat irányí­tása ; a vízszennyezőkkel szemben megfelelő intézkedé­sek foganatosítása ; a szennyvíztisztító telepek techno­lógiájának ós tisztítási hatásfokának meghatározása ; szennyvíztisztítók telepítési helyeire vonatkozóan állás­foglalás ; együttműködés a nemzetközi vízminőségvé­delmi szervekkel, a határvizek vizsgálatánál ; vízminő­sógvédelmi szaktanácsadás és vízvédelmi propaganda. Az ülést vezető dr. Julius Kar professzor az előadás végén külön felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy Magyarországon egységes országos vízügyi szervezet működik, melyet célszerűnek ós követendőnek tart. Az eddig elért nagy ós kedvező eredmények a vízvédelem ós a vízgazdálkodás területén nagyrészt ennek köszönhetők. Werner Lengyel oki. mérnök Bécs, előadásának címe: Központi hulladékmegsemmisítés. Évezredek alatt az emberi kultúra a természetes anyagcsere során a környezetéből felhasznált anyagokat jelentékeny szennyezések nélkül dolgozta fel. Csak az iparosodás kezdete óta jelentkezett a hulladékok és az emberi élettevékenység során keletkezett szemét olyan feladatként, amikor az már természetes úton nem bom­lott el káros maradványok nélkül. Az utóbbi évtizedekben jelentős nehézségek keletkez­tek a műanyagok és az olajfűtós hulladékainak megsem­misítésénél. A hulladékmegsemmisítés problémáját nem lehet az egyes településeken belül helyileg megoldani, hanem egységes összefogással különböző intézeteknek, hivataloknak kell foglalkoznia a szennyvíztisztítással, a hulladék-elhelyezéssel és megsemmisítéssel. A jövőben a hulladék elhelyezésére vonatkozóan az átfogó szabályozáshoz rendeletileg kell megállapítani a hulladékanyagok gyűjtését, kezelését és elhelyezését és a különböző területek számára egységes irányelveket kell kidolgozni a víz, a levegő ós a mezőgazdaság védelme érdekében. A hulladékokat keletkezésük szerint kell osztályozni. Szennyvíz: házi, ipari. Hulladék ós szemét: házi, ipari. Törmelék és építési hulladék ; kotrási hulladékok. Ásványi olajhulladékok: fáradt olaj, olajiszap, emul­ziók. Az állattartás és vágóhídi hulladékok: vágóhídi sze­mét, trágya. Kórházi hulladékok. Radioaktív hulladékok. Boncsok: autó, gép és műszer.

Next

/
Oldalképek
Tartalom