Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

4. szám - Selényi Pál: Budapest vízellátási rendszere

Selényi P.: Budapest vízellátási rendszere Hidrológiai Közlöny 1968. 4. sz. 177 sabb övezetekből is tovább, sőt helyenként ismételten tovább kellett emelni. Az alacsonynyomású-, a magasnyomású- és az átemelőgépházak munkáját egybevetve a víz átlagos emelési magassága 91 m-re adódik. A magasnyomású- és az átemelőgépházaktól főnyomóvezetékek (3. táblázat) szállítják a vizet az övezet elosztóhálózatába és a tárolómedencékbe. A nyomócsővezetékekben fellépő vízsebességek leggazdaságosabb értékei az 1,0 és 1,5 m/s határok között helyezkednek el. A táblázatban csak a fontosabb nyomógépházakat, és azok főnyomóvezetékeit tüntettem fel. A főnyomóvezetékre megadott maximális vízsebességek a maximális napi vízszállításhoz tartozó napi átlagos sebesség értékei, tehát ezeken a napokon a szállítás ingadozásának megfelelően a megadottnál 20—30%-kai nagyobb értékek is előfordulhatnak. A táblázat szerint magas vízsebességértékek csak a Kossuth Lajos-téri gépház és a Káposztásmegyeri-főtelep főnyomócsöveinél fordulnak elő. A Kossuth Lajos-téri gépház a fogyasztás súlypontjában van és ezért főnvomóvezetéke a szállított víz jórészét néhányszáz méteren belül az elosztóhálózatnak leadhatja. Ezért a nagy vízsebességnek számbavehető többletenergiaigénye nincs. A Káposztásmegyeri-főtelep főnyomóvezetékeinek nagymértékű igénybevétele pedig azt bizonyítja, hogy a már tervbevett főnvomóvezetéképítési munkákat mielőbb végre kell hajtani. A főnyomóvezetékek és az elosztóhálózat együttes hossza 1967. december 31-én 3122 km volt. Ebből az öntöttvasanyagú vezeték hossza 1865 km, az azbesztcementcsőé 1141 km, az acélcsőé 109 km, a kovácsoltvascsőé 5 km, 2 km pedig különböző műanyag és egyéb kísérleti csőszakaszokból áll. A csőhálózat évente átlag 60 km hosszú csőfektetéssel bővül. 3. Víztárolás Az alábbiakban felsorolom az egyes övezetek tárolómedencéit és víztornyait, megadva hasznos térfogatukat és az 1. ábra helyszínrajza szerinti számjelüket. 515. Gellérthegyi medence a pesti alacsony övezetben 47 500 m

3 Kőbányai medence a pesti alacsony övezetben ' 22 232 m

3 34. Kispesti torony a pesti alacsony övezetben 1 000 m

3 35. Glóriette medence a pesti alacsony övezetben 6 000 m

3 33. Kőbányai torony a kőbányai övezetben 350 m

3 27. Mátyásföldi torony a mátyásföldi övezetben J. . . 300 m

3 27. Árpádföldi torony a mátyásföldi övezetben 8 m

a 29. Rákosligeti medence a rákosi övezetben 231 m

3 29. Rákoshegyi torony a rákosi övezetben 3(10 m

3 29. Rákoscsabai torony a rákosi övezetben 140 m

3 29. Rákoskerti torony a rákosi övezetben 12 m

3 57. Felsőjózsefhegyi medence a felsőjózsefhegyi övezetben 815 m

3 43. Csatárkai medence a csatárkai övezetben 1 200 mi 44. Fenyőgyöngyei medence a csatárkai övezetben 50 rn

3 46. Krisztinái medence a krisztinai övezetben 23 678 m

3 58. Alsójózsefhegyi medence a krisztinai övezetben 5 000 m

3 59. Vári medence a vári övezetben 6 530 m

3 60. Budaörsi medence a vári övezetben . . . 350 m

3 61. Sashegyi medence a sashegyi övezetben 1 200 m

3 62. Lipótmezei medence a lipótmezei övezetben 9 000 m

3 4S. Budakeszi medence a lipótmezei övezetben 1 040 m

3 49. Diana úti medence a dianai övezetben 1 530 m

3 63. Szépjuhásznéi medence a Szépjuhászné—Ady-ligeti övezetben 1 810 m

3 64. Ady-ligeti medence a Szépjuhásznó— Ady-ligeti övezetben 63 m

3 65. Pesthidegkúti medence a pesthidegkúti övezetben 1 000 m? 66. Szabadsághegyi alsó, a szabadsághegyi alsó övezetben 750 m

3 67. Eötvös úti medence a szabadsághegyi felső övezetben 1 200 m

3 67. Eötvös úti torony a szabadsághegyi torony övezetben 200 m

3 52. Budafoki medence a budafoki övezetben 3 000 m

3 53. Baross Gábor telepi medence a budatétényi övezetben 500 m

3 68. Budatótónyi felső, a budafok—tótónyi felső övezetben 700 m

3 39. Árpádligeti medence az árpádligeti övezetben 6 m

3 45. Hármashatárhegyi medence a hármashatárhegyi övezetben 80 ni

3 Összesen 137 835 m

3 A vízellátási rendszer tárolómedencéinek és víztornyainak összes hasznos térfogata kereken 138 000 m

3. Ez a térfogat az 1967. évi napi maximális víztermelésnek 16,5 százaléka, a napi átlagos víztermelésnek pedig 21,7%-a. Ezek az értékek alacsonyabbak mint amenynvire a napi fogyasztási ingadozások kiegyenlítése és a leggazdaságosabb, egyenletes vízszállítás lehetővé tétele érdekében szükség volna. Még kedvezőtlenebb a kép, ha a tározás kérdését övezetenként külön-külön vizsgáljuk (4. táblázat). A legnagyobb övezetben, a pesti alacsony zónában, a felhasznált napi vízmennyiségre vonatkoztatott hasznos tárolótérfogat maximális fogyasztásnál 12,4 átlagos fogyasztásnál pedig 16,8%. De az övezet teljes vízforgalmát véve figyelembe, mert innen magasabb övezeteket is táplálnak, a víztárolási lehetőség százalékos értékei maximális és átlagos vízfogyasztásnál csak 10,6 és 14,2 számokat adnak. Különösen alacsony a tárolás lehetősége a kőbányai övezetben, ahol a napi 50—70 000 m

3-es vízfogyasztáshoz képest a 350 m

3-es víztorony az 1%nál is alacsonyabb térfogatával csak állványcső szerepét játszhatja. A főváros vízellátási rendszerének eszközeiről adott rövid ismertetés után áttérek a vízellátás néhány időszerű kérdésére. 4. A vízellátás színvonala A főváros lakosságának vízellátottsága jelenleg 85%-os, vagyis a 2 millió lakosból kereken 300 000 ember nincs közüzemi ivóvízzel ellátva. Ennek folyamatos felszámolása, ezenkívül a lakosszám állandó növekedése és az ipar fejlődése szükségessé teszi évről-évre a napi vízszolgáltatás mértékének 20—25 000 m

3-es vízmennyiséggel történő folyamatos emelését. Ezt csak a vízellátó beren-