Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

9. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Hidrológiai Közlöny 1968. 10. sz. 431 Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető: VÁGÁS ISTVÁN Osztrák testvérlapunk megemlékezése a Magyar Ilidrológiai Társaság 50 éves jubileumi közgyűléséről Az Österreichische Wasserwirtschaft c. folyóirat, az Osztrák Vízgazdálkodási Szövetség hivátalos lapja 1967. évi 5—6. számában 6 oldalas, igen részletes tudósítást közölt Társaságunk jubileumi közgyűléséről és az annak keretében megrendezett tudományos ülésszakról. A be­számolót a folyóirat szerkesztője, dr. Julius Kar mű­egyetemi tanár írta. Az Österreichische Wasserwirtschaft-ban megjelent tudósítás nemcsak a közgyűlés szorosan vett eseményei­vel és a viszonylag szépszámú osztrák küldöttség szerep­lésével foglalkozott, hanem dr. Vitális Sándor elnöki megnyitó előadása alapján az osztrák szakmai közön­séggel a Magyar Hidrológiai Társaság 50 éves tevékeny­ségének legfontosabb adatait is megismertette. A tudo­mányos ülésszak előadásainak kivonatos ismertetését is tartalmazza a tudósítás, ezen kívül a Dunát és az új Er­zsébet-hidat ábrázoló budapesti látképet is közöl. Dr. Julius Kar professzor részletes beszámolója Társaságunk tevékenységének ismertetésén kívül bepil­lantást is enged nyújtani a hazánkban folyó, a vízgaz­dálkodás fejlesztésével kapcsolatos munkák terjedel­mébe ós kellőképpen kidomborítja azok fontosságát ha­zai szempontból ós külföldi szempontból egyaránt. Az osztrák ós magyar szakemberek tevékeny együttműkö­dését ez a beszámoló minden bizonnyal tovább segíthet bővíteni ós eredményessé tenni. 1967. szeptember 12-én és 13-án tartotta egyik legidősebb társegyesületünk, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület ünnepi közgyűlését, melyen az Egyesület alapításának 75., szaklapjainak, a Bányászati Lapok ós a Kohászati Lapok alapításának 100. évfordulóját ünnepelték. Az ünnepi ülésszak első napján hangzott el dr. Gyulai Zoltán egy. tanár, egyesületi elnök ünnepi be­széde, majd a nagy múltú egyesületet köszöntők hosszú sora következett a szónoki emelvényen. Az Elnöki Tanács ós a Kormány nevében Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke mondta el üdvözlő szavait, majd az Egyesület számos kiváló tagjának munkásságuk és az Egyesület iránti elismerés jeleként állami kitüntetéseket adott át. Ugyanezt az ünnepi alkalmat használta fel dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter, v. egyesületi elnök is az egyesületi munkásság elismerését kifejező miniszteri kitüntetések átadására. Az ünnepi közgyűlés első napján került sor az egyesületi emlékérmék kiosz­tására is. Az iparvezetést, intézményeket, hazai és külföldi társegyesületeket képviselő üdvözlő szónokok között felszólalt a Magyar Hidrológiai Társaság nevében dr. Vitális Sándor egy. tanár, elnök is, aki egyébként sok évtizede tagja a jubileumát ünneplő társegyesületnek. Üdvözlésében meleg hangon, meghatottan szólott azok­ról az erős szálakról, melyek a két nagy múltú társ­egyesületet kezdettől fogva összekötötték, majd átadta az OMBKE elnökségének a Hidrológiai Társaság aján­dékát. Az OMBKE vezetősége a kitüntetteket és a kül­földi delegációkat a Hungária szállóban fogadáson látta vendégül. Itt mondta el dr. Lévárdi Ferenc az egyesületi díszserleggel kezében a hagyományok szerinti serleg­beszédét. Az ülésszak második napján a Szakosztályok: a Bányászati, Kohászati, az Olajbányász és az Öntödei Szakosztály ünnepi ülésszaka következett, ahol az egyes érintett iparágak fejlődésével kapcsolatos szakelőadá­sok hangzottak el. Kesserü Zsolt Dr. Palik Piroska 1895—1966 A magyar tudomány és főként algológia és hidro­biológia számára nagy veszteség dr. Palik Piroska egyetemi magántanárnak, több hazai ós külföldi tudo­mányos társaság tagjának 1966-ban bekövetkezett ha­lála. Dr. Palik Piroska az algológia, limnológia, paleolim­nológia és a speleológia területén fejtett ki különböző irányú kiterjedt munkásságot. Igen értékeseknek bizo­nyultak algafejlődéstani és élettani megfigyelései, amely­nek során a Hydrodictyon, Eudorina, Sorastrum, Hilde­brandtia, Sphaeroplea, Aegagropila és további algafajok fejlődését vizsgálta. A barlanglakó algák vizsgálatának hazai megindítása az ő nevéhez fűződik, s értékes mun­kát végzett a fosszilis algák vizsgálata terén is. Közvet­lenül halála előtt 1965 nyarán még rósztvett a Varsóban rendezett Nemzetközi Limnológiai Kongresszuson, ezt követően több lengyelországi barlangban gyűjtött kü­lönböző mikroszervezeteket. Ennek keretében az Ojców melletti barlangban alga-genust talált, de az értékelési munkát már nem fejezhette be teljesen. Dr. Palik Piroska tudományos kutató munkáján kívül, amelyet külföldön is elismertek és nagyobb kül­földi összefoglaló munkák is átvettek, értékes oktató munkát is végzett. 1918—1958-ig működött az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem Növényrendszertani Intéze­tében, majd Mikrobiológiai Intézetében. Ő volt az első biológus egyetemi magántanárnő hazánkban. Több ta­nítványával kedveltette meg az algák kutatását. Dr. Palik Piroska halálával a Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztálya is tevékeny tagját vesztette el. * A Deutsclies Verein der Gas- und Wasserfachmán­nern (DVGW) és a Verein für Gas- und Wasserwerke (VGW) 1967. március 1—3 Karlsruheban (NSZK) kül­földi résztvevőkkel konferenciát rendezett: „Vízvezetéki közcsőhálózat és házi berendezések; újabb ismeretek és tapasztalatok" címmel. A több mint 1100 szakember előtt elhangzott előadások közül az elektronikus számítógépeknek hasz­nosításáról a vízellátás terén Zander, Hoke és Kottmann mérnökök (NSZK) tartottak beszámolót. Ezekhez az előadásokhoz Bozóky-Szeszich Károly a budapesti Mű­szaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszékének adjunk­tusa hozzászólt és az elektronikus számítógépek eddigi magyarországi alkalmazását a következőkben foglalta össze: Magyarországon először Almássy Bálint mérnök ál­lította össze a Cross eljáráson alapuló vízvezetéki kör­hálózat elektronikus számítógépbe való programozását. Munkáját National-Elliot Typ. 803 B jelű gépen tervező mérnök célkitűzésének megfelelően, eredményesen ol­dotta meg. A Budapesti Műszaki Egyetemnek 1966 ősze óta Ural-2 típusú elektronikus számítógép áll rendelkezé­sére és ennek igénybevételével az oktatás és kutatás kér­déseinek megoldására 2—2,5 éves munkaprogramot ál­lított össze. Az egyetemi hallgatók által megtanult Cross módszeren alapuló számításokat ma már diploma tervek kidolgozására is felhasználják. Bozóky-Szeszich Károly hozzászólásában részletesen, vetített ábrákkal mutatta be az eddigi számításokat, amelyek a hálózatra, a szivattyúk teljesítmény igényére, a szükséges tározó térfogatokra szolgáltattak megbíz­ható tervezési adatokat. A konferencia Bozóky-Szeszich hozzászólását teljes szöveggel kinyomtatta a konferenciáról készült kiad­ványban. Holló István

Next

/
Oldalképek
Tartalom