Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

2. szám - Dr. Takács Sándor–dr. Schiefner Kálmán–Fázold Ádám–dr. Bíró Zsigmond: Oxidációs árok higiénés vizsgálata

8>2 Hidrológiai Közlöny 1968. 2. sz. Takács S.—Schiefner K.—Fázold A.—Bíró Zs.: Oxidációs árok 3. táblázni A nyers szennyvíz biológiai vizsgálatának eredménye TaőAüíia 3. Pe3yjibmam öuoAoeuiecKux uccAedoeaHuű cupoü cmonnoü eodbi Tabelle 3. Ergebnisse der biologischen Untersuchungen des rohen Abicnssers A mintavétel ideje SzapA szervezet neve 1965. 1966. rób jelleg II. 24. VII. 20. IX. 28. I. 26. II. 8. III. 11. IV. 7. jelleg SCHIZOMYCETES 1. Beggiatoa alba Trevis 2 1 1 P 2. Sarcina paludosa Sch 1 1 •2 P 3. Sphaerotilus natans Kütz 1 3 p—a 4. Spirillum undulans Ehrbg 3 1 2 1 P 5. Thiopedia rosea Winog 2 P f>. Thiospirillum sp i p—a 7. Zoogloea ramigera Itzig 1 1 p—a Egyéb baktériumféleségek 4 4 4 4 4 4 FLAGELLATA 8. Bodo globosus Stein 1 1 a 9. Bodo putrinus Lemra 1 2 2 2 p—h 10. Oercobodo longicauda Senn i 2 p—a 11. Monas sociabilis H. M 2 1 i 2 2 P 12. Oicomonas socialis Moroff 2 1 1 P 13. Trepomonas stenii Klebs 2 2 3 3 2 2 p—h 14. Hexamitus sp 1 1 1 1 2 P CILIATA 15. Colpidium colpoda Stein 3 3 1 1 a—p 16. Glaucoma pyrilormis Sevj 1 1 17. (ilaucoma scintillans Ehrbg 1 i 18. Oxytricha fallax Stein 2 1 1 a 19. Tachysoma pellionella St 3 a EGYÉB SZERVEZETEK 20. Scenedesmus falcatus Ch 1 a—b 2l. Navicula sp 1 22. Nematoda sp i 2 2 Jelmagyarázat: 1 =ol5fordult 1—1 szervezet a vizsgált látótérben 2 = közepes 3—10 szervezet a vizsgált látótárben 3 = «k 10—20 szervezet a vizsgált látótérben 4= igen sok 20 felett a vizsgált látótérben Szaprobiológiai jellemzés: h = hiperszaprób szervezet, p =poliszaprób szervezet, a alfamezoszaprób szervezet, b = l)étamezoszaprób szervezet, o=*oligoszaprób szervezet. Az oxidációs árok vizsgálata során a különböző baktériumféleségek mellett a Flagellata és a Ciliata csoport változatosabban nagyobb faj gazdasággal volt képviselve. Megtaláltuk a Rhizopodák egyedeit is. A Cyanophyta, Euglenophyta, Bacillariophyta, (Jhlorophyta csoport tagjai az oxidációs árok biocönozis összetételében jelentős szerepet kaptak (4. táblázat). Az oxidációs árok utáni, valamint az utóülepítő vizsgálati eredményeit az oxidációs árok biológiai képével minőségileg azonosnak találtuk, s így azokat külön táblázaton nem tüntettük fel. A mennyiségi vizsgálat során a nyers szennyvízben ml-ként általában 1000—1500 mikroszervezetet találtunk. Az oxidációs árokban 26 000—320 000 szervezetet határoztunk meg ml-ként. 1965. július 27-én és szeptember 26-án vízvirágzást tapasztaltunk, mely hatással volt az oxidációs árok vizének színére is. A vízvirágzást mindkét esetben a Scenedesmus falcatus egyedei okozták. 1966. január 26-án Scenedesmus falcatus mellett a Chlorella vulgáris is nagy egyedszámban volt jelen, de ekkor a szennyvíz színének változását nem tapasztaltuk. Az elfolyó vízben a szervezetszám lényegesen nem változott, az utóülepítőben azonban minden esetben az oxidációs árok szervezetszámánál nagyobb értékeket kaptunk. A meghatározott szervezetek szaprobiológiai jellemzése alapján a nyers szennyvízre a hiperszaprób baktériumféleségek és, a poliszaprób jellegű Protozoonok voltak jellemzőek. Növényi indikátort csak elvétve találtunk —- de ezek jelenléte nem a szennyvísztiztítás eredménye. Az oxidációs árokban a baktériumféleségek nagyobb számban voltak jelen és különösen az 1966. január 26-án vett vízmintában volt sok poliszaprób: Spirilhim undulans. A Flagellata sp-k a nyers szennyvízzel azonosak, többnyire poliszaprób jellegűek voltak. A nagy fajgazdagságot mutató Ciliata csoport képviselői főleg alfamezoszapróbok voltak, de előfordultak közöttük bétamezoszaprób jellegre utaló szervezetek is. Az oxidációs árok biocönozisára legjellemzőbb növényi szervezetek alfa- és bétamezoszaprób indikátorszervezetek voltak. Egyes esetekben még a tiszta vízre jellemző oligoszaprób csoportba besorolt szervezeteket is megtaláltuk. Az elfolyó és az utóülepítőben levő szennyvíz szaprobiológiai minősége az oxidációs árok biológiai jellegével megegyező volt.