Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)
2. szám - Salamin András: A Keszthely–Hévízi öblözet láptalajának hidraulikai vizsgálata altalajöntözés, ill. víztelenítés esetén
88 Hidrológiai Közlöny 1968. 2. sz. Salamin A.: A Keszthely—Hévízi öblözet K a transzformáció aránya. A vizsgálat kiterjedt az ellipszis időbeni változásának meghatározására. Az ellipszis B kistengelyének — azaz a maximális vízemelkedésnek időbeni változását kielégítő pontosságú közelítésként másodfokú függvény adja: B=at* + bt+c, ahol B az ellipszis kistengelye, t a feltöltés ideje [nap], a, b, c, a talajtól függő állandók. A K transzformáció nagyságának időbeni változását közelítőleg lineáris kapcsolat adja (5. ábra): K = dt + e, míg az ellipszis nagytengelyét az A = K -B alapján A =ft 3 + gt 2 + ht+i kaphatjuk, ahol t a feltöltés ideje [nap], és d, e,f, g, h, i a talajtól függő állandók melyek számszerű értékei a vizsgált területen: Vakonddrének a b r , 1 . / a h i távolsága [m] I / a 10 0,256 2,12 0,80 0,70 0,75 —0,18 1,29 2,15 0,60 20 0,303 0,55 0,80 0,24 | 2,30 0,072 0,83 1,46 1,84 A fent javasolt eljárás hibája, hogy a pontszerű forrásokat külön-külön vizsgálja, nem veszi figyelembe a források egymásrahatását. A közelítés hibája a feltöltés során változik: míg az egyes talajcsöveknek nincs egymásra hatásuk, addig a hiba 5—7%-os, 10 m-es dréntávolságnál az összidő 25%-ig, 20 m-es dréntávolságnál az összidő 45%-ig nincs a talajcsöveknek egymásra hatásuk. Ezen intervallumon kívül a hiba a dréntávolság függvényében 10—20%-os is lehet. Ez a hiba csökken, ha a dréntávolság kisebb, a gazdaságossági vizsgálat [5] alapján kedvezőnek mondható 10 m-es vakonddréntávnál 10%-os, ami a mezőgazdasági vízgazdálkodásban megengedhető eltérés. Összefoglalás A szabatosabb eljárások hibája, hogy homogén izotrop talajokkal számolnak, míg ez a feltétel a valóságban nem elégül ki. A javasolt közelítő eljárások hátránya, hogy az összefüggésekben szereplő állandókat minden egyes területre külön meg kell határozni, de emellett nagy előnyük, hogy egyszerű, könnyen kezelhető összefüggéseket adnak, figyelembeveszik a terület talajának tulajdonságait és pontosságuk kielégítő. IRODALOM [1] Fahmy, M.—Szabó, L.: Experiments for the Determinion of Drainage Methods and Drain Spacing to be Applied in the Keszthely Hévíz Marshland (Kézirat) 1967. [2] Kosztyakov, A. A.: A melioráeio alapjai. (Mezőgazdasági kiadó. 1955.) [3] Németh E.: Hidromechanika (Tankönyvkiadó. 1965.) [4] Polubarinova, P.—Kocsina: Tyeorija dvizsényija gruntovich vod. (Moszkva, 1952.) [5] Salamin A.: Diplomaterv (Kézirat) 1967. Hydranlische Unlcrsuehung des Moorbodens des Polders bei Keszthely—Hévíz, im Falle von Untergrundbewasserung bzw. Kntwasserung Salamin, A. Bei der hydraulisehen Untersuehung der Dranbewasserung ist die Erkundung der Absenkungsfláclie und ihre Bestimmung in mathematiseher Form eine bedeutende Aufgabe. Der Wasserspiegel kann auf zwei grundlegenden Wegen mit einer mathematisehen Formel angen&hert werden: 1. Genaueres Verfahren Dem Verfahren haftet der Fehler an, dass seine Ausgangs-Voraussetzungen nicht zustandekommen, die verwickelte Form der letzten Zusammenhánge eine praktische Anwendung nicht ermöglicht. 2. Naherungsverfahren lm Polder Keszthely- Hévíz durchführten wir an der Versuchsparzelle 1/1 mit Dranrohren Bewásserungs- bzw. Entwásserungsversuehe (1). Bei der Entwasserung habén wir die Messergebnisse durch eine minimális Abweichung (5—7%) gebende Ellipse angenahert, wobei die Drane des als durchlassig betrachteten Moorbodens im Fokus der Ellipse angeordnet sind. Im Gegensatz zur bísher angewandten Dupuitschen Annáherung, die den Wasserspiegelverlauf im Falle in die Sickerschicht verlegter Dránrohre durch eine Ellipse annáhert, deren grosse Achse der Dranabstand bildet (Abb. 1) im Falle der auf die Sickerschicht verlegten Dránrohre hingegen durch eine Ellipse, in deren Fokus die Drane liegen (Abb. 2). 3. Bei der Untergrundbewasserung schlagen wir aufgrund der Untersuchungen folgende Náherungen vor: Charakterisieren wir den Wasserspiegel mit einer Ellipse, deren Zentrum mit dem Achspunkt des Dránrohres übereinstimmt (Abb. 4). Die Náherung fusst auf dem Prinzip der genauen mathematisehen Untersuehung, wir betrachten námlich das Dránrohr als eine punktartige Quelle, deren kreisförmige Potentiallinien das Gravitationsfeld zu Ellipsen transformiert. Der Fehler der Annáherung — die Abweichung von den Messwerten — betrágt bei der optimalen Dranentfernung (5) 10%. Die untersuchten und vorgeschlagenen Náherungen weichen von den gemessenen Daten in cní-Grössenordnung ab, so dass ihre Genauigkeit für die Landwirtschaft geniigt.
