Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

2. szám - Egyesületi és műszaki hírek

82 Hidrológiai Közlöny 1968. 2. sz. Pálhidy A.—Telekes Gy.: Felszínivíz tisztítómű Az 1. táblázatban megadtuk a 20 545 légm

3 nagyságú szűrőház építése során felhasznált fontosabb anyagok mennyiségeit. A szűrőház építési költsége az 1963, I. 1-i árszinten 8 498 245 Ft. A technológiai ésgépészeti terveket a MÉLYÉPTERV Víztechnológiai Osztálya, a szerkezeti terveket pedig a Szerkezeti II. Osztálya készítette. A szűrőház építészeti kialakítása Zsuffa András munkája. A gépi berendezések tervezését Juhász Tivadar végezte. A műtárgy fűtési terveit Gábriell Tibor, elektromos terveit pedig Gerencsér Attila készítette. Beruházó a Fővárosi Vízművek, a gépészeti, ill. szerkezeti tervek kivitelezője az Élelmiszeripari Berendezés és Gépgyártó, ill. az EM Mélyépítő Vállalat. Cxopbie QHjibTpbi OHHCTHTCjibHoií CTHHUHH r. EyflaneuiT flJIH OMHCTKH IlOBepXHOCTHblX BOA, BO II-OM 3Tane Tlanxudu, A.—Tenenem, JJ. fljia BOflOCHaSweHHH r. ByflaneuiT 6buia nocTpoeHa OHHCTHTeJTbHaíl CTaHUHH, C np0H3B0flHTeJIbH0CTbK> 200 Tbic. M

3/cyTKH, cjiywainafl AAH OHHCTKH BOÁM p. JJyHaií. OHa öbijia nocTpoeHa B Aayx 3Tanax B nepwoAe c 1959 no 1967 rr. (OOTO 1). B nepBOM 3Tane ÖMJIO nocTpoeHO 40, a BO II-OM 3Tane 20 ({>H.nbTpoB, c np0H3B0flHTejibH0CTbK> 100 Tbic. M

3/ CYTKH. Co3aaHHbie BO II-OM STane (jmjibTpbi HMCIOT njiomaflH 53 M

2. B KanecTBe tj)HjibTpyiomero MaTepiiajia cjiy>KHT necoK c pa3MepoM sepeH 0,8—1 MM, M0MH0CTB »e CJIOH 1,3 M. (PMC. 3). Peryjinpyiomee ycTpoiiCTBO AJIH ypoBHH (})H.nbTpyromeíícfl BOÁM BO BpeMH sKcnji.yaTannoHHoro nepno.ua Aepjtcajio ypoBeHb boám Ha nocTOHHHOM ypoBHe, Ha 500—400 MM Bbime ({)HJibTpyiomero MaTepnaJia (4>OTO 2.). ConpoTHBJieHHe (jmjibTpa no6e>KAaeTCfl c BaKyyMOM, C03AaromHMC5I Me>KAy I'0pH30HTaMM BOAbi B (j)HJIbTpe H TO" PH30HT0M HHCTOÍÍ BOAbi BOAOTOKa, HaXOAflUlHMCfl HHJKC Ha 2,70 M. Cbipafl, (JjHjibTpyeMan BOAa qepe3 BOAOCJIHB H aBToMaTHMecKHtí 3aTBop nonaAaeT Ha <J>njibTpbi. OnjibTpbi npoMbiBaioTCíi c BOAOÍÍ H B03AYX0M. CaM (})HjibTpyIOLUHH MaTepnaji pacnoJio>KeH Ha AHe, HMeiomeM nnacTMaccoBbie (J)n.ribTpyioiune TOJTOBKH, ycTaHOBJieHHbie B MOHOJlHTHyiO >K/6 njlHTy (Í|)OTO 3). 3AABH>KKH H KJianaHbr (|)njibTpa HMCIOT ajieKTpHqeCKOTO NPHBOAA B AencTBiie. 3aABH>Ki<a npo(|>HJibTpoBaHHOH BOAU OAHOBpeMeHHO npOAeJiaeT H peryjiHpoBaHiie (j)HJibTpa (4)OTO 4). COCTOÍIHHe (j)HJIbTpOB II ConpoTHBJieHHe HX nOKa3bIBaioT npnöopbi, Koropbie ycTaHOBJieHbi B neHTpe (J)HJibTpaUHOHHOÍI yCTaHOBKH ((J)OTO 5). UeHTpaJibHaa (jiHjibTpaunoHHaH ycTaHOBKa wejie3oőeTOHHoe coopyweHHe Ha >KEJIE30ŐETOHHOH OCHOBC, c TaKHM we noi<pbiTHeM. OHjibrpu pa3AeJieHbi Apyi' OT Apyra crei<JiHHHbiMH CTeHaMH 11 CHameHbi c OTOHJICHHCM H KOHAHUHOHHpOBaHHeM. Surface treatment plánt ot (he Budapest Water Works II stage rapid filters by Pálhidy, A . and Telekes, Gy. To supplement the drinking water supplv of Budapest a 200 000 cu. m/day treatment plánt for Darui he water was constructed in two stages between 1959— 1967 (Picture 1). In stage I and II filter houses of 100 000 cu. m/day capacity each were built, containing 40 respectively 20 filter basins. Filters constructed in stage II are of 53 sq. m ground area each. Sand graded from 0.8—1 mm at a layer thickness of 1.3 m is used as filter material (Fig. 3). Water level in the íilters is inaintained constant during operation and a water cover of 400—500 mm is ensured on the filters (Picture 2). Filter resistance between the filter level and level in the clear water reeipient 2.70 m deeper is overcome by vacuum. Raw water is admitted to the filter over a distributing weir and automatic back-flap valve. Water and air is used for flushing the filters. The filter material is accomodated over a filter bottom of reinforced concrete in which plastic suction heads are mounted (Picture 3). The gates and valves of the filters are electrically operated. The gate valve controlling filtered water is used at the same time for controlling the filter (Picture 4). Operating conditions and resistance of the filters is indicated and recorded by instruments mounted in the operating centre of the filter house (Picture 5). The filter house is built over a continuous reinforced concrete substructure and covered by cylindrical shells of reinforced concrete. Filter and treatment compartments are separated by glass panels and equipped with heating and humidity control equipment. (Folytatás a 63. oldalról) jelentős. A felszíni víznyerésre vonatkozóan Szilágyi Elemér átfogó tanulmánya nagyfontosságú. Ez a tanulmány a víztározási lehetőségeket is figyelembe veszi, amelynek számos egyéb hasznosítható vonatkozását is áttekinti. A Dráva folyó) a támaszkodó regionális vízellátás tervét V ass Béla és munkabizottsága dolgozta ki. Komló város vízellátásának megjavítására vonatkozó javaslatok kidolgozására szintén munkabizottság alakult, amelyben Szilágyi Elemér vezetésével Rónaky László és Németh László tevékenysége kiemelkedő. A munkabizottság vizsgálta a Mánfavölgyi tározást, a magyaregregyi tározást, továbbá az orfüi tározónak szerepét a komlói vízellátásban. A munkabizottság a vizsgálatok alapján végül is az orfüi tó bekapcsolását a tett javaslatot. Németh László ezen túlmenően Komló vízellátásában a Kapós völgy feltárásának is jelentőséget tulajdonított. A megye törpevízműveinek tervezésében Fekete Károly és Dulánszky Nándor tevékenysége volt kiemelkedő, míg Mohács város vízellátásának kiépítése érdekében nagy lelkesedéssel dolgozott Fehérváry István tagtársunk. Pécs város vízellátásának kérdését az 1962-ben üzembe helyezett Pécs—Üszög—Mohács vízellátó mű oldotta meg. Látható, hogy a Csoport 1952-ben megtett javaslata és a vízellátó mű üzembehelyezése között 10 óv telt el. A Csoport munkájában tehát a távlati kerettervi munka jelentősége lényeges, és a Csoport ma az 1980-ig terjedő távlati lehetőségeket is a legkomolyabban számításba veszi. Bár a Területi Vízgazdálkodási Kerettervet a Vízügyi Igazgatóság dolgozta ki, ennek részleteibe azonban a Csoport tagságának ötletei és elgondolásai alapján nagy társadalmi munkamennyiség épült be. A Pécs—Üszög—Mohács vízellátó mű üzembe helyezése Pécs város mennyiségi vízigényét megoldotta ugyan, azonban súlyosabb íz- és szagpanaszok merültek fel ezzel a vízzel kapcsolatosan. E ké:dés megoldására a Csoport munkabizottságot alakított és javaslatot tett a kérdés megoldására. Nem volna teljes a beszámoló, ha a Csoport munkabizottságainak és tudományos életének fő szervezőjéről dr. Kolta Jánosról nem emlékeznénk meg. A beszámolóban részletezett munkák sok fáradozást, erőfeszítést, gondosságot és ötletet takarnak. A kifejtett társadalmi tevékenység a Pécsi Csoport hidrológusainak aktivitását dicséri. Majorlaki József (Folytatás a 96. oldalon)