Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

2. szám - Pálhidy Attila–Telekes György: A Fővárosi Vízművek felszínvíz tisztítóműve gyorszűrői a II. ütemben

Pálhidy A.—Telek .es Gy.: Felszínivíz tisztítómű Hidrológiai Közlöny 1968. 2. sz. 79 4. kép. A szűrőkezelő folyosó <t>omo 4. Kopudop ynpaeMHUH cpuAbmpaMU Picture 4. Filter control gallery felelőnek, egy szűrő öblítésénél a többi szűrőnél kismértékű levegőbuborékolás jelentkezik, ami a szűrés hatásfokát lényegesen lerontja. A szűrtvíz Hidrelekt hajtású tolózárja egyben a szűrő szabályozását is végzi a szabályozó szerke­zet által működtetve. A motoros elzárások a szűrők előtti kezelő­szekrénytől gombnyomással működtethetők. A tolózárakat villamos állásjelzőkkel is felszerelték (4. kép). A szűrésre kerülő derített vizet a víznyomás hatására működő csappantyúk önműködően zár­ják-nyitják. Kisebb méretű szűrőknél elegendő egy db csappantyú. A szűrő teljes kikapcsolásakor a csappantyú a víznyomással szemben a rajta levő szerkezettel lezárható, így az egyes szűrők a többi üzeme alatt is leűríthetó'ek, vizsgálhatók és javít­hatók. 6. Szűrőszabályozás A szűrőszabályozó a szűrőmedence vízszintjét 100 mm-es tartományon belül tartja. A vízszint duzzadása vagy apadása a tolózár nyitási, ill. zárási _ irányú működését eredményezi. A szabályozási tartomány felső vízszintje a tápbukó élének szintje alatt helyezkedik el, így a szabályozás a szűrendő víz mennyiségére nincs visszahatással. A szabályozó két okból jön műkö­désbe, vagy a szűrőbe táplált vízmennyiség, vagy a szűrő ellenállása változik. A szűrőellenállás a szűrési periódus során folytonosan növekszik és a változatlan teljesítményt csak a szűrtvíztolózár fo­kozatos nyitásával lehet biztosítani. A szabályozó a vízszintet érzékelő úszóból, egy mechanikus rendszerű karos áttételből, két db pillanatkapcsolású műszerkapcsolóból és a lengé­seket megakadályozó ,,visszacsatolás"-ból áll. Ez utóbbi egy rudazat, mely a szabályozót és a Hid­relekt hajtóműnek a tolózár táblával együtt mozgó orsóját mechanikusan köti össze (2. kép). A szabályzóban tehát mindössze két villamos kapcsoló van, ezek közvetlen a hajtómű motorjának mágneses kapcsolóit működtetik. A megoldás igen gazdaságos, mert külön szabályzó szelep nincs, a szabályozást maga az elzárásra is használt moto­ros tolózár végzi. Egy villamos kapcsolóval a tolózár nyomó­gombos üzemeltetésre vagy automatikus szűrő­szabályozásra átkapcsolható. A megbízható „rángatás" mentes szabályzás­nak, az ideális szűrési sebesség hirtelen változások­tól mentes fenntartásának nagyon fontos szerepe van a jó és megbízható minőségű szűrtvíz előállí­tásánál. A szűrőszabályzót a Hidrelekt tolózárral együtt gyártják (Monori Vasipari KTSZ). Koráb­ban a jelenlegi karos mechanizmus helyett zsinór­dobokat és összekötő sodronyhuzalokat alkalmaz­tak, ezek azonban több üzemelési és fenntartási gondot okoztak, ezért a robusztusabb, de megbíz­hatóbb kivitelre tértek át. 7. Szűrőellenállás mérése A szűrőhomokrétegen a vizet a szűrőmedence vízszintje és a szűrtvízbefogadó medence vízszintje közötti magasságkülönbségnek megfelelő víznyo­más, ill. vákuum hajtja át. Szűrőöblítés után a szűrő ellenállása viszonylag kicsi, néhány dm az al­kalmazott szűrőanyag, rétegvastagság és szűrési sebesség mellett. A szűrőellenállás idővel növekszik, a növekedés időbeli lefolyása jellemző a szűrő üze­mére, tehát a szűrőellenállás mérése alkalmasan használható a szűrők üzemhelyzetének ellenőr­zésére. A szűrőellenállást a szűrőfenék alatti víztér­ben uralkodó nyomással mérjük, az e célra készülő mano méterekkel. A nyomás időbeni regisztrálásával rögzíteni lehet a szűrő üzemjellemzőit, az öblítések idejét és időtartamát, következtetni lehet a szűrőanyag, a szűrőfenék állapotára és a szűrőszabályzó he­lyes működésére. A szűrőellenállás ismerete különösen fontos olyan esetekben, amikor a kiszűrendő szennyeződés már a rendelkezésre álló teljes nyomásnál kisebb nyomásnál is áttört a szűrőn. Ilyenkor a szűrőt már a kritikus szűrőellenállás fellépése előtt öblíteni kell. 8. A szűrőtelep üzemelése Mivel a szűrők automatikus szabályozással működnek, az időszakos ellenőrzés és az időnkénti öblítés kivételével egyéb kezelést nem igényelnek. A kezelő számára külön gépészfülke létesül, ide futnak be az üzem ellenőrzéséhez szükséges

Next

/
Oldalképek
Tartalom