Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)
2. szám - Bozóky-Szeszich Károly: Vízellátási csőhálózatok néhány különleges hidraulikai kérdésének vizsgálata elektronikus számítógéppel
68 Hidrológiai Közlöny 1968. 2. sz. Bozóky-Szeszich K.: Vízellátási csőhálózatok szállítás és az üzemi tartomány középvonala által meghatározott pontra, vagy legalábbis ennek közelébe essék a szivattyú jelleggörbéje és a tartomány mindkét határánál a szivattyú jó hatásfokkal üzemeljen. 2. Tározók együttműködésének kérdései Amennyiben a hálózathoz több tározó csatlakozik, akkor üzemeltetési szempontból előnyös, ha azok azonos szinten helyezkednek el, vízállásuk közel azonos és vízforgalmuk térfogatukkal arányos, vagyis az egyes tározók által a hálózatból felvett, vagy hálózatba adott vízhozamok aránya, megegyezik az egyes tározók térfogatának arányával. Az egyes tározók vízforgalmát a fogyasztás nagyságának, valamint térbeli eloszlásának változása, továbbá ha a hálózatot több szivattyútelep táplálja, akkor azok üzeme is befolyásolja. Az említett feltételek tehát maradéktalanul nem teljesíthetők (illetőleg vannak pillanatok amikor teljesülnek ós vannak amikor nem), a tározók helyének valamint a vezetékek átmérőinek megfelelő megválasztásával azonban elérhető, hogy a megkívánt feltételektől való eltérés minél kisebb legyen. A vizsgálat szükségessé válhat meglevő tározók esetén, ha egy újabb nagyfogyasztó (üzem vagy lakótelep) bekapcsolódása a kialakult üzemet megváltoztatja, továbbá hálózatbővítés (és ezzel kapcsolatban új tározó építése) esetén. A számítógép számára feladott kérdés kétféleképpen fogalmazható meg; vagy arra keresünk választ, hogy a tározók vízállásának bizonyos különbsége esetén az egyes szivattvúzási és fogyasztási esetekben külön-külön mekkora a tározók vízforgalma, vagy adott vízforgalom esetén mekkora a tározók vízálláskülönbsége. Előbbi esetben a tározók közötti fiktív gyűrűkben a vizsgálni kívánt vízálláskülönbséget vesszük figyelembe, utóbbi esetben pedig a tározóknál felvett fiktív szivattyúkkal dolgozunk. A f iktív szivattyú jelleggörbéje a Q —h koordináta rendszerben függőleges (a h tengellyel párhuzamos) egyenes; alkalmazásával a hálózatba adható (a tározó ürül), vugy a hálózatból kivehető víz (a tározó töltődik). Itt kell megemlíteni, hogy amennyiben a hálózatban a szivattyútelepek és a tározók együttes száma f (amikor ugyanennyi a fiktív ágak száma), akkor f — l számú egymástól független fiktív gyűrű alakítható ki, úgy azonban, hogy minden egyes szivattyúteleptől (valós és fiktív szivattyúteleptől) csak egyetlen fiktív gyűrű indítható, de az egyes tározókhoz több fiktív gyűrű is befuthat. A 7. ábrán látható hálózat esetében négy szivattyútelep és három tározó van, tehát /= 7. A fiktív gyűrűk közül négy az egyes szivattyútelepektől kiindulva az A jelű tározóhoz fut, kettő pedig a lí és G jelű tározót köti össze az A jelűvel. Amennyiben az egyes szivattyútelepeken az 1.5. pontban említett eszmei szivattyúkat vesszük figyelembe, akkor a EQj=EQ s z + EQ t összefüggésből, (ahol EQj a pillanatnvi fogvasztás EQ sz a szivattyúk, EQt a tározók együttes vízszállítása; utóbbi negatív előjelű is lehet) a tározók együttes vízszállítása figyelembe vehető. Bonyolultabb a helyzet ha az egyes szivattyútelepeken valódi, jelleggörbéjükkel adott szivattyúkat veszünk figyelembe. Ekkor ui. a tározók vízállásának függvényében EQ S Z és vele EQt értéke is változik. Felvéve az egyes tározók vízállását, meghatározható a számításba vett vízálláshoz tartozó Qt érték; ha azonban csak egyetlen tározó vízállása is megváltozik nem csak az egyes tározók vízforgalma, hanem azok összege {EQt) is kisebb-nagyobb mértékben változik. Ismerve a tározók együttes vízforgalmát, az egyes tározókra eső hányad (célszerűen a térfogatuk arányában) meghatározható (Qt v Qt 2 • • • Qtn). Amennyiben a tározók száma n, akkor a korábbiaknak megfelelően n—1 számú fiktív szivattyút vonunk be a számításba. A számítógép a számítási programnak megfelelően a fiktív szivattyúkat valódiként kezeli, tehát meghatározza „munkapontjukat", amelynek jellemző h nyomáskülönbsége a tározók vízálláskülönbsége. A vizsgálat során azonban két olyan körülmény merülhet fel, amelyet ha nem veszünk figyelembe a feladat megoldhatatlanná válik. , _ 0, b, 12. ábra. Több tározóval rendelkező hálózat vizsgálata a tározók töltése esetén a) a tározók közötti fiktív gyűrű, b) a tározók vízszint különbségének meghatározása Puc. 12. HccAedoeanue cemu, pacnojioeawuieüCH c necKOAbKUMU pe3epeyapaMU e CAyuae HanOAnetma ux: a) íjjHKTHBHbie Kojibua, HMeioinHeca Mewfly pesepByapaMH, b) onpeflejieHHe pa3H0CTO I-0PH30HT0B BOflbi pe3epByapoB Abb. 12. Untersuchung des mit mehreren Speichern versorgten Netzes im Falle der Auffüllung der Speicher a) fiktive Masehen zwischen den Speichern, b) Bestimmung des Wasserspiegelunterschieds der Speicher
