Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)
2. szám - Dr. Hankó Zoltán: A Nagymarosi Vízlépcső kisvízmintakísérlete. III. A műtárgy ellenőrző vizsgálata
60 Hidrológiai Közlöny 1968. 2. sz. Hankó Z.: A Nagymarosi Vízlépcső áramkép romlása kevésbé rontja a vízerőtelep üzemét, mint a részleges átbukás a hajózás viszonyait, tehát fölösleges vízhozam esetén a duzzasztóművön egyenletes átbukású üzemállapot javasolható. A második esetben, árvízi esetben az elválasztópillérek melletti kedvezőtlen áramlási viszonyokat feltehetően megjavítja a felvíz jobbpart vonalozásának korrigálása, a hajózsilip és a felső mólófal melletti sziget kialakítása, valamint az elválasztó pillérek felvíz felé előrenyúló orra. Az alvízi oldalon az árvíz által erősen támadott jobbpart megfelelő biztosításáról gondoskodni kell, még a javasolt módosított vftnalazás esetén is. Az árvíz esetén várható hordaléksordást feltehetően nagymértékben csökkenti az előzetes, andezitig érő mederkotrás. A zajió jég leeresztésére vonatkozó közelítő vizsgálataink alapján megállapítottuk, hogy csak abban az esetben nem torlódik össze a max. 5 m méretű táblákból álló zajló jégmező, ha az összes vízhozam a duzzasztómű felé áramlik. Ha a vízhozam kevés, a duzzasztómű középső nyílásaiban átbukással célszerű a jeget leereszteni. A vízhozam növekedésével középről kifelé haladva mind több nyílás kapcsol ható-be az átbukással való víz és jégleeresztésbe. A vízhozam további növekedése esetén, ha már az összes táblán való átbuktatás nem elégséges, mert megengedhetetlenül magas duzzasztott vízszint áll elő, a duzzasztóművet fel kell nyitni. A műtárgy tervezett elrendezésének megtartása melletti javaslatainkat megkíséreltük gazdaságilag értékelni. A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a műtárgy megvizsgált elrendezése esetén az áramlási viszonyok eltérnek a „kedvező" áramlási viszonyoktól. Ha „kedvező" áramlási viszonyok esetén a vízerőtelep áramlási hatásfoktényezőjét 1.0-val jelöljük, akkor a vizsgálataink alapján a műtárgy tervezett kialakítása esetén a vízerőtelepre vonatkozóan 0,92 hatásfoktényezőt állapíthatunk meg. A hatásfokcsökkenés tehát 8%. Keltételezhető, hogy a műtárgy kialakítására javasolt módosítások, illetőleg a műtárgy üzemével kapcsolatosan összefoglalt javaslatok következtében a vízerőtelep áramlási hatásfoka javulni fog, közeledik az egységhez. A 8%-os hatásfokcsökkenés egy része tehát visszanyerhető, ami energiatermelési-többlet formájában jelentkezik. Az energiatermelési-többlet évi értékével szemben áll a módosítások beruházási költségtöbbletének egy évre eső hányada. Békési János (V1ZITERV) közreműködésével elvégzett közelítő gazdasági értékelés alapján megállapítható, hogy a módosítások alapján várható energiatermelési-többlet évi értéke (cca. 27—33 millió Ftjév) körülbelül megegyezik a javasolt módosítások beruházási költségtöbbletének egy évre eső hányadával, ha ötéves megtérülési időt veszünk figyelembe. Beíejezés A műtárgy és a művek tervfeladati szintű tervdokumentációját 1959 szeptemberében kaptuk meg. Ekkor kezdtük meg a műtárgy modelljének tervezését, majd a műhelymunkák következtek. 1960. július végén kezdtük meg a modellben az átépítési munkákat, s építettük be a tervek szerint a műveket és a műtárgy modelljét. Szeptember elején kezdtük meg a vízerőtelep turbinái helyett beépített mérőbukók hitelesítését, majd az észlelési munka következett, melyet december közepére fejeztünk be. Ezeknél a munkáknál a Szerzőnek Fazekas Károly, Major Pál, Király István, Szvierczek Gyula mérnökök, Bódis József, Cser László, Demeter László Pejtsik Imre, Sallay László, Szász János, Zimonyi Zoltánné technikusok és B. Szabó Lajos, AkantiszZsuzsanna voltak elsősorban segítségére. A felsoroltakon kívül a Laboratórium úgyszólván valamennyi dolgozója segítségünkre volt, hogy feladatunkat megoldhassuk. Munkájukért ezúton is köszönetet mondok. IRODALOM A groszkin, I. I.—Dmitrijev, G. T.—Pikalov, F. I.: Hidraulika. (Fordította: Karádi, G., Tankönyvkiadó, Budapest 1952.) fíogárdi, J.: A görgetett hordalék jellemzőinek folyóhossz szerinti változása. (Beszámoló a VITUKI 1954. évi munkájáról, Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1955.) fíogárdi, J. : Korrelációszámítás ós alkalmazása a hidrológiában. (Akadémiai Kiadó, Budapest 1952.) fíogárdi, .7.: Folyócsatornázással kapcsolatos hordalékvizsgálatok. (MTI M. 33. sz., Kézirat, Budapest 1952.) fíogárdi, J.: A mozgómedrű folyók hidraulikai hasonlósága ós a hordalókinozgás törvényszerűségei. (Beszámoló a VITUKI 1957. évi munkájáról, Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1959.) fíogárdi, ./.: A hordalékmozgás elmélete. (Akadémiai Kiadó, Budapest 1955.) fíözsöny, D.: Jelentós a Dunai Vízlépcső általános modellkísérletéről. (ÉKMÜE II. Vízépítéstani tanszék, Kézirat, Budapest 1954—55.) Györké, 0.-—Hankó, Z.: A méretarány és a torzítás hatásának vizsgálata áramlástani szempontból természetes vízfolyások modelljeiben. (VITUKI Összefoglaló jelentés, Kézirat, Budapest 19(i0.) Hankó, G.: Dunai áramvonalkópek fotogrammetriai kiértékelése. (Földméréstani Közlemények 1954/4.) Hankó, Z.: Nagymarosi Vízlépcsővel kapcsolatos kismintakísérlet. Az építési körülzárás I. ütemének vizsgálata (osztott erőtelep). I. Rósz. (VITUKI Összefoglaló jelentés, Kézirat, Budapest 1959.) Hankó, Z.: A Nagymarosi Vízlépcső kismintakísérlete. Az építési körülzárás vizsgálata (osztott erőtelep). II. Rész. (VITUKI Összefoglaló jelentés, Kézirat, Budapest 1960.) Hankó, Z.: A Nagymarosi Vízlépcső kismintakísérlete. A műtárgy ellenőrző vizsgálata (osztott erőtelep). I. Rósz. (VITUKI Összefoglaló jelentés, Kézirat, Budapest 1961.) Kalmár, Gy. r: A hordalékmozgás kísérleti tanulmányozása. (ÉKMÜE II. Vízépítéstani tanszék, Jelentós, Kézirat, Budapest 1952.) Károlyi, Z.: A jövőben mértékadó dunai árvízszint megállapítása. (Vízügyi Közlemények 1955/2.) Károlyi, Z.: A jégviszonyok alakulása az 1956. évi jeges árvíz alkalmával. (Vízgazdálkodási Műszaki Szemle 1956/2.) Lászlóffy, W.: A jeges árvizekről. (Hidrológiai Közlöny 1947/1—4.) Lászlóffy, W.: Folyóink jégviszonyai. (MTI 2437. sz., Kézirat, Budapet 1954.), Lászlóffy, IV.: A folyók jég viszonyai, különös tekintettel a magyar Dunára. (Vízügyi Közlemények 1954/2.)
