Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

12. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Hidrológiai Közlöny 1968. 10. sz. 576 ülésszak április 26-i előadásait Budapesten, az ülésszak további programját pedig Jósvafőn tartották meg. Budapesten az alábbi előadások hangzottak el: Maucha László: a tíz éves fennállását ünneplő kutató állomás tevékenységének rövid áttekintése, Sárváry István: A kutatások karszthidrológiai eredményei, Cser Ferenc: Főbb eredmények az ásványlani kutatások köréből, Gádoros Miklós: Az automatikus mérő- és távjelző rendszer fejlesztésének eredményei. A jósvafői vitaülés előadásai a kulaló állomás helyszíni bemutatásával voltak kapcsolatosak. Itt a következő előadásokra került sor: Maucha László: A kutató állomás közei-környékének gológiai felépítése, Dr. ilidió Gábor: A Jósvafő-környéki terra rossá-k ásványtani vizsgálata, Dr. Török Endre: A Vass Imre barlang és a Marad la barlang hordalékának vizsgálata, Mándy Tamás és Fónyad Béla: A Vass Imre barlang kőzeteinek vizsgálata, l'ályi Gyula: A cseppkő színeződés geokémiai vizsgálata, Gádoros Miklós: A jósvafői Nagy tohonya fonás komplex vizsgálata. A vitaülést követő napon a résztvevők a Jósvafői Kutató Állomás környékén terepbejáráson, illetőleg barlagtúrákon vettek részt. V. I. A Magyar Hidrológiai Társaság Nyíregyházi Csoportja 1968. április 17-ón vezetőségválasztó közgyűlést tartott. A vezetőségválasztó közgyűlésen a Társaság elnökségét Biizsöny Dénes alelnök képviselte. A tagság mellett megjelentek a társegyesületek helyi képviselői is. A lelépő vezetőség beszámolóját Pammer Pál elnök tartotta meg. Előadásában röviden áttekintette Társaságunk 50 éves tevékenységét a XIX. század nagy hazai vízimunkálatait, nagy elődeink: Vedres István, Huszár Mátyás, Lányi Sámuel, Vásárhelyi Pál munkás, ságát, Péch József, Kvassay Jenő működését. Rámutatott ezután a Nyíregyházi Csoport 1960 óta kifejtett munkásságának főbb eredményeire is Szabolcs-Szatmár megye vízgazdálkodásának fejlesztésében. Köszönetet mondott Jancsó Gyula vízügyi igazgatónak sokoldalú, folyamatos segítségéért, Barna Bertalan lelépő ós Nyíregyházáról elköltöző titkárnak 4 éves munkásságáért, valamint a tagságnak aktivitásáért. A választás titkos szavazással történt. A szavazatszámlálás ideje alatt Bözsöny Dénes tartotta meg vetített képekkel kísért kambodzsai élménybeszámolóját, amely nemcsak szakmai vonatkozásban, hanem társadalmi, szociális ós irodalmi téren is bepillantást adott a kambodzsai nép életébe. Az előadást követően hirdették ki a vezetőség választás eredményét, amelynek értelmében a Csoport elnöke: Pammer Pál, a Csoport titkára: Király István, a Csoport pénztárosa: Mokos Sándorné. Választmányi tagok: Dr. Szeifcrt Gyula, Dávid Mihály, Demcsák Józseí. Szakcsoport titkárok: Paulay Béla, Nyíri József, Szakszón Péter. V. /. A Somogy megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás, a megye tanácsi ós pártszerveivel, valamint egészségügyi szerveivel, a Déldunántúli Vízügyi Igazgatósággal, továbbá a Magyar Hidrológiai Társaság Pécsi Csoportjával együttműködésben 1968. május 9-én Kaposvárott rendezte a KÖJÁL székház avatását és a Fodor József ünnepséget, május 10-én és 11-én pedig Siófokon a XI. Balatoni Közegészségügyi Napokat. A Közegészségügyi Napok keretében kerekasztalkonferenciát is tartottak az üdülőhelyek vízvédelmének jelentőségéről. Báron Ferenc (Kaposvár), Fülöp Mihály (Kaposvár), Karvaly Elemér (Veszprém), Kiss György (Pécs), Lehrner Lóránt (Székesfehérvár), Majórlaky József (Pécs), Pásztó Péter (Budapest), Ponyi Jenő (Tihany), ós Gál Lászlóné (Budapest) részvételével. A kerekasztal-konferenciát követően került sor az Alsótiszavidéki Vízügyi 1 gazgatóság (Szeged) és a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság (Pécs) által összeállított Vízvédelmi Kiállítás megnyitására. A megnyitót Kiss György a Déldunántúli VÍZIG igazgatója tartotta. V. I. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság, a Körösük Vidéke Területi TSz-Szövetség és a Magyar Hidrológiai Társaság Békés megyei Csoportja 1968. május 17-ón Békéscsabán az öntözéses gazdálkodás időszerű kérdéseiről tanácskozást tartott. A tanácskozás megnyitóját Takács Lajos a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója tartotta. Ezt követte dr. Posgay Elemér, (Szarvas, ÖRKI): ,,A kutatási eredmények alkalmazása az öntözéses gazdálkodásban" és Kurta József (Gyula, VÍZIG): „Az öntözéses gazdálkodás helyzete Békés megyében" c. előadása. Dr. Posgay Elemér előadásában ismertette az alumíniumból és az ütést álló PVC-ből gyártott korszerű csővezetékek, a tömlős öntözőberendezéseknél alkalmazható hajlékony vezetékek, valamint a műanyagfóliás szigetelés előnyeit. Szólott a szántóföldi öntözés és talajlazítás alkalmazásáról. Fejtegette az öntözési időpontok és az öntözővíz adagolás betartásának jelentőségét és az üzemszervezés egyes kérdéseit. Kurta József az öntözés jelenlegi helyzetét, továbbá a Békési Duzzasztó építése után bekövetkező fejlesztés lehetőségeit ismertette. A gazdaságtalan vízszállítások kiküszöbölése érdekében a víznyerő helyekhez közeli öntözőfürtök létesítését javasolta. Foglalkozott a szennyvízöntözés problémáival is Gyula város és a Sarkadi Cukorgyár szennyvizeinek hasznosítására. Kiemelte a legelő-öntözések fejlesztésének szerepét, a társulati szaktanácsadás jelentőségét. Összefoglalta az 1968. évben a száraz, meleg időjárás miatt már március közepén megkezdődött öntözési üzem tapasztalatait. Szabó János (Szarvas, Felsőf. mg. Techn.) hozzászólásában részletes adatokkal bizonyította, hogy Békés megye állattenyésztése szempontjából milyen fontos a rét- ós legelőgazdálkodás fejlesztése az öntözés segítségével. Több más hozzászólás is kiegészítette még az elhangzottakat. M. Z. L. A Magyar Hidrológiai Társaság Nyíregyházi Csoportjának Mezőgazdasági Szakbizottsága 1968. július 9-én öntözési bemutatót tartott Túnyogmatolcson és Tiszabecsen, 40 fő részvételével. A résztvevők között voltak az érintett járási tanácsok, mezőgazdasági üzemek, valamint a Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei. A szakmai érdeklődést különösen időszerűvé tette, hogy a bemutató időpontjában már régen tartó aszályos időszak volt. A szakmai kiránduláson bemutatták a Túnyogmatolcs-i öntözőfürt vízkivételi művét, a vízszintjelző ós vízmérő berendezéseket. Ismertették a főcsatorna üzemét, műtárgyait és hírközlő hálózatát. A Tiszabecs-i öntözőfürtnél ugyancsak bemutatták a vízkivételi szivattyútelepeket, a főcsatorna automatikus alvízszín szabályozóját és a legfontosabb műtárgyakat. Az öntözés végrehajtása során üzemközben láthatták a résztvevők a Kocsordi Új Élet TSz. 510 k. h-s ac. nyomócsöves permetező öntözőtelepét, továbbá a felületi öntözési mód bemutatása kapcsán a Tiszabecsi Új Élet TSz. barázdás áztató és a Tiszacsécsei Haladás TSz. sávos csörgedeztető öntözőtelepét, illetőleg rizstelepót. A szakmai kirándulás hasznos szolgálatot tett a terület további öntözés fejlesztési programjának, hiszen a résztvevők működés közben láthatták a korszerű öntözési műveket, tárgyalhattak az üzernközben felmerült tapasztalatokról. V. I.