Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

12. szám - Dr. Bendefy László: Debrecen városi belsősége süllyedésének hidrogeológiai vonatkozásai

558 Hidrológiai Közlöny 1968. 12. sz. Bendefy L.: Debrecen városi belsőség 14. ábra. A negyedkori üledéksor vastagságának és a jelenkori térszíni süllyedéseknek kapcsolata Debrecen térségében (Betidefy L. 1067) Abb. 14. Zusammenhang der Machtigkeit der quartaren Sediementreihe und der gegenwartigen Terrainsenkung im Raume der Stadt Debrecen (Bendefy, L. 1967) Fig. 14. Relationship between the thickness of the Quaternary formaiion and the magnitude of present surface set.tlements in the Debrecen area (Bendefy, L., 1697) Jelmagyarázat: A) A Nadapra vonatkoztatott abszolút szintváltozás diagramja. 1=A rélegvízkítermelés miatt végbemenő viszonylagos térszíni siilylyedés mértéke. 11) 2 — A negyedkori rétegösszlet vastagsága. :{ = A 2. jelű görhe menetgörbéje. 4=A térszíni süllyedésnek a „Látókép" alappontra vonatkoztatott görbéje (/t-hoz képest kétszeres torzítás). 5 = A 4. jelű görbe menetgörbéje. 6 = A kompakció normális valószínű értékének görbéje, a 2. és :). ábra, ill. a II. táblázatban foglalt ériékek alapján. Zeichenerklarung: A) Diagramm der auf das „Nadap" bezogenen absoluten Niveauveründerung 1 =das Mass der wegen Schichtenwasserförderung vor sich gehenden relativen Terrainsenkung. lí) 2 = Milchtlgkelt des quartiiren Schichten. 3 = GangIinie der Kurve Zeichens 2. 4 = Kurve der Terrainsenkung auf den Festpunkt des „Schaubilds" bezogen (im Verhiiltnis zu A mit einer zweifachen Verzerrung). 5=0anglinie der Kurve Zeichens 4. 6 —Kurve des normalen wahrschelnlichen Wertes der Kompaktion aufgrund der in Abb. 2 und 3 beziehungsweise ín Tabelle II enthaltenen Werte Symbols A) Diagram of absolute changes in elevation related to Nadap. 1 —Magnitude of relatíve terrain settiement due to groundvvaler extraction. Jl) 2 = Thickness of Quatemary formations. 3=Trend curve of curve No. 2. 4=Curve of terrain settiement (twofold dlstortion with respect to A). 5=Trend curve of curve No. 4. 6=Curve of normái próbáidé magnitude of compaction based on data in Figs. 2 and as well as In Table II. szintjének süllyedése pedig 1927 és 1966 között 14,8 métert ért el (1. és 2. táblázat). Érdekes eredményre vezetett a negyedkori rétegsor vastagságának a szintváltozási viszonyokkal való összevetése (14. ábra). Kiderül, hogy a legnagyobb mértékű süllyedés nem ott mutatkozik, ahol a legfiatalabb üledékek a legvastagabbak: következésképpen, ahol a legtöbb víztároló réteget tartalmazzák, hanem a Macsi hát keleti határát alkotó vétó mentén. Az előzőkben már láttuk, hogy a város nyugati felében a rétegvízkitermeléstől függetlenül, 1913 előtt is megállapítható bizonyos süllyedési irányzat. De ugyanez a tény mutatkozik meg az utolsó 40 év szintezési eredményeiből szerkesztett geokinetikai térképen is [8], Ezt figyelembe véve, az 1. táblázat 3. oszlopában foglalt és a város nyugati felére vonatkozó értékeknél többé-kevésbé szétválasztható egymástól a kompakciós jellegű szekuláris szintváltozásnak a helyi tektonika okozta fokozottabb hatása a rétegvíztermelés térszínsüllyesztő hatásától (2. táblázat). Gábos László, Török László és Orlóci István foglalkoztak a Debrecen városi belsőség alatt tárolódó rétegvíz-készlet meghatározásával. Megállapításaikat az [1—3] alatt idézett munkában adták közre. Ezért e kérdéssel itt nem foglalkozunk. Említésre méltó azonban, hogy feltételezésük szerint tehát az elmúlt 50 évben kitermelt vízkészlet két részből tevődik össze: 1. A dinamikus depresszió és a nyugalmi vízszintek süllyedésének hatására a réteg a kompakció következtében összenyomódik és vízkészlete arányos részét leadja. Majd 2. a rétegnyomás csökkenésének következtében a szomszédos rétegek között kialakuló és növekvő hidraulikus grádiens hatására az igénybe vett réteg felé vízpótló áramlás indul meg. Nem lehetetlen, hogy a rétegvíz-utánpótlásban — a vetőkön keresztül — a felső kréta mélvbeni karsztvizének is szerepe van. Amennyiben Debrecenben mind a szabatos geodéziai-, mind a talaj vízszintsüllyedésre vonatkozó megfigyeléseket a továbbiakban is rendszeresen folytatnák, remélhető, hogy néhány év múlva olyan adatokkal rendelkeznénk, amelyek alapján az említett hidrológiai és geodéziai észlelési eredmények közötti függvénytani kapcsolat matematikailag is kifejezhető lesz. Természetes azonban, hogy ez a kapcsolat helyről-helyre más és más lesz. Tájékoztatóan hasonló összefüggések csak rétegtanilag azonos felépítésű tájegységeken belül várhatók. A fentebbiekben kielemzett debreceni vizsgálatokat szerencsés kezdetnek tekintjük. Kívánatos, hogy másutt is végezzenek hasonló komplex vizsgálatokat; elsősorban az Alföldön. Bizonyos ugyanis, hogy a debrecenihez hasonló jelenségek másutt is megfigyelhetők lesznek. Meg kellene vizsgálnunk tehát, melyek azok a nagyobb lélekszámú alföldi városaink és községeink, amelyekben a legkorábban létesültek a debrecenihez hasonló méretű vízművek és ezek területén — már csak tervezési alap teremtése céljából is — kívánatos lenne az említett vizsgálatok előkészítését mielőbb megkezdeni. E tekintetben mindenekelőtt Szolnok, Szeged, Hódmezővásárhely és Makó jöhetnek számításba. IRODALOM [1] Gábos L.—Orlóczi I.: A debreceni rétegvíz-készlet meghatározása. = Tájékoztatók a Tiszántúl vízgazdálkodásáról. Debrecen, 1965. [2] Orlóczi I.—Török L.—Gábos L.: A tartósan kitermelhető rétegvíz mennyiségének becslése a vízkivétel okozta terepszintváltozások vizsgálata alapján = MTA : A szivárgás és kúthidraulika kérdései — Ankét. Bp. 1966. [3] Orlóczi I.: A felszínalatti vízkészlet igénybevételének vizsgálata Debrecenben a terepszint süllyedésének mérése alapján = Hidr. Közi. 48. óvf. 5. sz. Bp. 1968. [4] Bendefy L.: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820—1920. 6. 01. fej. 329—334 1. (Akadémia) Bp. 1958. [5] Bendefy L.: Grundlegende Probleme der Erforschung der rezenten Erdkrustenbewegungen. = Gerlands Beitrage zur Geophysik, 74. Bd. Leipzig, 1965.