Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

12. szám - Dr. Bendefy László: Debrecen városi belsősége süllyedésének hidrogeológiai vonatkozásai

556 Hidrológiai Közlöny 1968. 12. sz. Bendefy L.: Debrecen városi belsőség V T = az Isz. vizmi} termelése [millióm 3] s [Ah] [m] [mm] tékeket, hanem ezáltal a különböző szintezések megbízhatóságát is ellenőrizhették. Az utolsó évtizedben a Látókép-csárda melletti alapponthoz rögzített nulla-vonal távolodott a vá­rostól, amiből Miskolczi és Ódor [20—21] joggal a depressziós tölcsér növekedésére következtet. Vizsgálataik arra mutatnak, hogy Debrecen város felszíne napjainkban — annak a mesterséges beavatkozásnak következtében, amely megbon­totta a város alatti talaj- és rétegvíz állomány ter­mészetes hidrológiai egyensúlyát — gyorsuló ütemben süllyed. Ennek a folyamatnak szemlélte­tését, valamint a rétegvíztermelés és a szintválto­zások közötti összefüggések felderítését célozzák a 11—13. ábrán bemutatott diagramok. A jelenség geokinetikailag két fázisban tanul­mányozható. Lehetséges ugyanis, hogy az 1. sz. vízmű vízkivételi tevékenységével kapcsolatos ta­11. ábra. A rétegvíz-kitermelés és a térszíni süllyedés össze­függése Debrecen I. sz. vízmüvének körzetében (Bendefy L. 1967) Abb. 11. Zusammenhang der Schichtenwasserförderung und der Terrainsenkung in der Náhe des Wasserwerks Nr. I in Debrecen (Bendefy, L. 1967) Fig. 11. Relationship between surface settlement and groundwater mining in the vicinity of Waterworks No. 1 in Debrecen (Bendefy, L., 1967) terület, csak 1955-ig volt zárt alakzat. A 8. ábra amellett tanúskodik, hogy a fokozottabb víz­termelés már a fentebb ismertetett vápának az Ondód vasútállomás felé eső részén is érezteti hatá­sát. A depressziós tölcsér alakja mindkét térképen (7. és 8. ábra) ÉK—DNy-i, valamint nágyon is szembetűnő ÉNy—DK-i szerkezeti elemekre utal. A szintváltozásnak ez a módja kapcsolatos a ne­gyedkori képződmények vastagsági viszonyaival, illetőleg a pleisztocén- és a felső pannon közötti határfelület mai helyzetével is. Ez utóbbit a poszt­pannón-, illetőleg főként az vijpleisztocén korban végbement, sőt azóta a mai napig is tartó kéreg­szerkezeti mozgások alakították ki (9. ábra). Eb­ből következik, hogy azok a szintváltozási jelensé­gek, amelyeknek Debrecen városában napjainkban tanúi vagyunk, noha jellegzetesen konszolidációs okok miatt keletkeztek, nem mentesek a tektonikai elemektől sem. A tektonika hatása ilyen rövid időn: fél évszá­zadon belül geodéziailag nem mutatható ki; az év­százados (szekuláris) változás azonban annál job­ban. Mivel a ,,Látókép"-i vonatkoztatási alappont szekuláris mozgása teljesen független a debreceni konszolidációs jelenségektől, az utóbbira vonatkozó meghatározások a 10. ábra szerint értelmezendők. A szintváltozások és a kitermelt rétegvizmennyiseg összefüggése Miskolczi és Ódor a rendelkezésükre álló alap­adatokból a szintváltozást szakaszról-szakaszra ha­ladva vizsgálták. Eljárásuk nemcsak azért bizo­nyult szerencsés eljárásnak, mivel ily módon első­sorban a kompakció okozta szintváltozás mértéké­nek változására nyertek közvetlenül számszerű ér­a r;0y M [mm] 30 ci ^ ^ i? Oi oa Qi 12. ábra. A rétegvíz-kitermelés, a dinamikus nyugalmi vízszint, valamint a térszín süllyedésinek összefüggése Debrecen belsőségében. QT, QV és S görbék Orlóczi I. sze­rint-, A Qr és Q v görbék egyszeres, ill. az utóbbi részben két­szeres simítással menetgörbévé alakítva (Bendefy L. 1967) Abb. 12. Zusammenhang der Schichtenwasserförderung, des dynamischen Ruhewasserspiegéls und der Terrainsen­kung im Gewann der Stadt Debrecen Kurven Q r, Q v und S laut Orlóczi, /.; die Kurven Q r und Q v sind mit einfacher bzw. im letzteren Teil mit zweifacher Glattung zur Ganglinie umgeSndert (Bendefy, L. 1967) Fig. 12. Relationship between the rate of groundwater mining, dynamic steady groundwater levél and terrain sett­lement in Debrecen toivn The curves Q[•• Q v and S curves after Orlóczi, I., the curves Q r and Q v transformed by single, respectively in part by double adjustment into trend curves (Bendefy, L., 1967)

Next

/
Oldalképek
Tartalom