Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

2. szám - Dr. Hankó Zoltán: A Nagymarosi Vízlépcső kisvízmintakísérlete. III. A műtárgy ellenőrző vizsgálata

Hankó Z.: A Nagymarosi Vízlépcső Hidrológiai Közlöny 1968. 2. sz. 55 nem mértékadó. Az áramlási viszonyokra a fény­képek alapján következtetést levonni nem tudunk, mert a vízerőtelep víznvelóse a teljes vízhozamnak csak töredéke, s nyilvánvalóan az áramlási kép ki­alakításában a lényegesen nagyobb vízemésztésű duzzasztóműnek és hajózsilipnek van elsősorban szerepe. Az elvégzett vizsgálatok alapján azonban megállapíthattuk, hogy a felnyitott duzzasztómű melletti két-két gép víznvelése nagyobb, mint a többié. Legtöbb vizet nyel a VII. és VIII. gép és legkevesebbet az áramlási szempontból kedvezőt­len helyzetben levő I. és II. gép. A hajózsilip szerepe az árvíz levonulása szem­pontjából igen jelentős, mint ahogy arra a mű­tárgynak a folyóba való beilleszkedése kapcsán már rámutattunk. Az áramlásba kedvezőtlenül be­nyúló felső mólófalnak jelentős szerepe van a duz­zasztóműre való rávezetésben ós a vízerőtelep víz­nyelésének megoszlásában is. A hajózsilip és a felső mólófal mellett kialakuló forgó és visszaáramlás ár­nyékolja le az I. és II. gépet annyira, hogy kedve­zőtlen áramlási helyzetükön a hajózsilip megnyitása sem segít. Az alsó mólófal árnyékában kialakuló forgó egyes esetekben eléri a Nagymarosi Vízmérce szel­vényét is. Ha a hajózsilip nyitva van, ez a forgó is eltűnik. Miután az alsó mólófal nem merőleges a műtárgy tengelyére, az egyébként is a jobbpartot támadó vízmozgást még inkább jobbra tereli. A balpart vonatozása minden üzemállapotban megfelelő. A jobbpart vonalozása azonban nem ki­elégítő. A felvízi oldalon a duzzasztóműre való jobb rávezetés érdekében a partvonalat beljebb kellene helyezni. Az alvízi oldalon a partbiztosítás és a ve­zetőmű sugara kicsi. A visegrádi révátkelésnél be­szögellő part kedvezőtlen sarkantyúszerű hatást fejt ki, mögötte leváló örvényekkel. Az áramlási felvételek alapján következtetni lehet a várható medermozgásra, hordalékvándor­lásra, amit hordalékkal végzett ellenőrző vizsgála­tok is alátámasztanak. Hordaléklerakódásra lehet számítani a felvízi oldalon a hajózsilip és a felső mólófal melletti nagv forgóban és & vízerőtelep jobbparti öblözetében, mind azokon a helyeken, ahol pangó víz, visszaáramlás, vagy igen lassú áramlás van. Hasonlóképpen hordalékíerakódás várható a felső várakozótérben, ha nincs a hajó­zsilip nyitva. Az alvízi oldalon az alsó várakozótér és a hozzá kapcsolódó holttér és forgó a Nagyma­rosi Vízmérce szelvényéig, első sorban veszélyes a hordalék lerakódása szempontjából. A vízerőtele­pek alvízében is kell lerakódásra számítani, mert árvíz esetén a duzzasztóművön átáramló hordalék­ban gazdag víz az alvízi oldalon szétterülve, a víz­erőtelepek alatti kis sebességű víztérben hordalé­kát leejti. Nagyméretű forgó és visszaáramlás ala­kult ki a jobbparton a vezetőmű mögött. Ide a duz­zasztóművön átáramló nagysebességű víz hozza hordalékát és feltehetően már néhány árhullám után észrevehető lenne a feltöltődés. Hordalékelsod­rásT& elsősorban a duzzasztóművön átáramló nagy­sebességű vízmozgás útvonalán kell számítani. Nagy árvizek esetén hasonló a helyzet a hajózsili­pen átáramló víz útján is. A tervek azonban mind­két helyen előzetes mederkotrást irányoznak elő. Ez a mederkotrás a duzzasztómű környékén an­dezitig ér, feltehetően ezért az elsodrásra kerülő mederanyag mennyisége jelentősen csökken. Az árvízi vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a műtárgy a tervezett célt betölti, az árvize­ket feltehetően jelentékenyebb károsodás nélkül le tudja vezetni. A módosításokra vonatkozó javas­latokat azonban az egyéb vizsgálatokkal való egy­bevetés alapján célszerű összefoglalni. 7. ábra. Q = 5096 m 3/s, Felvíz: 108,168 m A. /., Qv = — 3426 m 3/s, QD= 1670 m 3/s; a vízerőtelep I—X. gépe van üzemben, a duzzasztómű 3—7. nyílásában van átbukás Abb. 7. Q = 5096 m 3/s, Oberwasser: 108,168 m. ü. A., Qv = 3426 m 3/s, QD= 1670 »» 3/s; die Maschinen des W asserkraftwerks sind in Betrieb, über die öffnungen 3—7 des Stauwehrs stürzt das Wasser ab Fig. 7. Q = 5096 cu. m/sec, Headwater 108.168 m. El., Qv=3426 cu. mjsec, QD = 1670 cu. m/sec, units I—X of the power station operating, discharge through openings 3—7 of the weir

Next

/
Oldalképek
Tartalom