Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

12. szám - Dr. Vitális György: Adatok a váci Nagyszál nyugati részének karsztosodásához

544 Hidrológiai Közlöny, 1968. 12. sz. Vitális Gy.: A váci Nagy szál karsztosodása Geofizikai szelvény VÍZ ím

3l ábra. A Nagyszál III-2. sz. fúrás geofizikai szelvényrészlete a természetes gamma, gamma-gamma és neutron gamma görbék, valamint a fúrás során történt öblítővíz felhasználás feltüntetésével !. Kaverna: 2. Agyagos kitöltés: 3. Töredezett szakasz Puc. 2. lacmb eeo(pu3unecicoao nonepennuKa őypenuH III-2 y HadbcaA c yicamHueM ecmecmeeunoü ZAMMA, ZÜMMa-zaMMa u HeümpoH-zaMMa icpuebix, a maKMce ucnoAb3oeaHua, e xode |őypenua, npOMbWOHHOÜ eodbi 1. Kanepiibi, 2. rjiHHHHoe 3anojiHeHHe, 3. ŐÖJlOMHCTblft yMaCTOK. Abb. 2. Oeophysikalischer Profilteil der Bóhrung Nr. III-2 im Nagyszál, mit Anführung der natürliclien Gamma, Gamma-Gamma und Neutron-Gamma Linien, als auch mit der Anführung des Spülwasserverbrauchs wáhrend dem Bohrén 1. Kaverne; 2. Tonige Ausfiillung; 3. Zerklüftete Strecke A természetes gamma mérések alapján kavcrnákra utaló, nagyobb agyagos, illetve agyagos szennyeződést'! szakaszok a 1-2, és a 11-3. sz. fúrás 445—425 raB. f.-i szintek közötti részén ismeretesek. A karsztosodást elősegítő nagyobb összefüggő töredezett szakasz pedig ugyancsak a fenti mélységközökben a XI-2. sz. fúrásban található. Az 1-2, 1-4, III-2, VII-4, VIII-1, IX-2 és a XVT-3. sz. fúrások kereken 20, 30, 40, 55, 75, 95, sőt 105 m felszín alatti mélységben (az 520—390 raB. f.-i szintek között) a mészkőösszlet karsztos hézagait 0,1—5,3 m vastagságban kitöltő szubgressziós lattorfi homokkő, konglomerátum és brecesa közbetelepüléseket harántoltak (3. ábra, 1. táblázat, 2—4. kéj)). A környékről Vadász E. a csővári Várhegy dolomitjának hasadókában 30—50 cm vastag hárshegyi homokkő, illetve konglomerátumot említ, s megjegyzi, hogy „bár a homokkő szálban ma már ezen a ponton nem észlelhető, mégis a dolomit akkor már meglevő repedésével az alsó-oligoeén tenger alá került, amelynek parti homokkő-üledéke az említett repedésbe is belekerült." Megjegyezzük, hogy a 1-4. és a XI-2. sz. fúrás felső 48,5, illetve 38,0 m mélységig terjedő szakaszán a m-es nagyságrendű mészkő és homokkő rétegek egymással váltakozó zavart települése nem karsztos üreg kitöltéseknek, hanem szerkezeti mozgásoknak tulajdonítható, ezért ezeket a fedőréteghez számítottuk. A 3. ábrán levő összesítő diagram — amely ugyancsak a fúrásokban észleltekre vonatkozik — gyakorlatilag jól tükrözi az egész feltárt terület fedőréteg és karsztosodási viszonyait. A felszíntől a 420 mB. f.-i szintig terjedő szakaszon, a fúrásokkal feltárt képződmények 11,17%-a a fedő homok-