Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

11. szám - Dr. Lászlóffy Woldemár: A magyar hidrológusok közreműködése a Nemzetközi Hidrológiai Decennium célkitűzéseinek megvalósításában

Lászlóffy W.: Magyar hidrológusok közreműködése Hidrológiai Közlöny 1968. 11. sz. 499 tanszékén a hordalékmozgás megindulásának körülményeire vonatkozóan folytak beható kísérletek (Bogárdi, Hidrológiai Közlöny, 1967/4. ÉKME Tud. Közlemén vei 1967 és Proe. ASCE, HY 6/1967). 5. Vízkémia és növényélettan A nemzeti munkaterv vízkémiai és növényélettani pontjait dr. Woynarovich Elek professzor koordinálja. Külföldi szakértői megbízatása miatt dr. Tóth László ismertette az idevágó munka eredményeit. a) Vízminőségi vonatkozásban a VJTUKínák. a vízhozam és a vízminőség közötti összefüggések megállapítására a Tisza és mellékfolyói 19 szelvényében folyó vizsgálatai emelhetők ki, amelyek alapján hossz-szelvény készült a Tiszáról, sőt sikerült kidolgozni a vízminőségi viszonyok távlati előrejelzésének módszerét is. Az eredmények a vízkivételekkel kapcsolatban a mederben hagyandó minimális elővízhozam meghatározása szempontjából is értékesek. Vizsgálta a V1TUK1 a folyami duzzasztók hatását a víz minőségére. A tiszalöki vízlépcső alatt és felett vett vízminták elemzése szerint ez a hatás elenyészően csekély. Ezekben a munkákban az Országos Közegészségügyi Intézet vízosztálya is részt vesz. A lefolyás rendjébe történő emberi beavatkozások vízminőségi hatásainak megállapítását célozzák a rakacai tározón folyó rendszeres vízkémiai és hidrológiai vizsgálatok is. Megemlítendő még a felszíni vizek szennyezettségét feltüntető, a helyzetet évente rögzítő térkép (az oxigénháztartás, az ásványosodás és egyes kiemelt fontosságú szennyező anyagok mutatójának feltüntetésével) és a talajvízszint-ingadozás és a talajvíz minősége közötti összefüggés folyamatos feltárása. b) A decennium munkatervét érintő biológiai kutatások — a fentemlített rakacai hidrobiológiái vizsgálatokat leszámítva —, növényélettani jellegűek. Az ELTE Növényrendszertani és Növényföldrajzi tanszéke a homoki növénytársulások vízellátásának tanulmányozásával foglalkozik. Gyakorlati irányúak az Agrártudományi Egyetem Kertészeti Tanszékének a csapadék és az öntözővíz közvetlen és közvetett hatására és hasznosulására vonatkozó kutatásai (Cselőtei, MTA Agrártud. Oszt. Közi. 1967. 26. kötet, 155—164. lap, és Cselőtei, Csider és Kriszten ,,Az öntözés kézikönyve" egyes fejezeteiben — Mg. kiadó, 1967.). A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Zöldségtermeléstani és Földműveléstani tanszéke az öntözés időpontjának és az adagolandó víz mennyiségének megállapítását lehetővé tevő saját készítésű csöves talajnedvesség mérővel végez vizsgálatokat. 1968-tól a főiskola Szőlőtermesztési tanszéke és a Gyümölcstermesztési tanszék is bekapcsolódik a decennium munkájába. c) Az erdészeti hidrológia ma már önálló tudományággá erősödött. A decennium munkatervében az Erdészeti Tudományos Intézet képviseli, amely kisnánai és mátrafüredi kísérleti területén, továbbá a Gyöngyös határában berendezett kisebb vízgyűjtőben végzi kutatómunkáját. Ez is elsősorban gyakorlati célokat szolgál, de számos alapkutatás-jellegű vonása is van: az erdő és a környező területek vízháztartását a víz optimális hasznosítását biztosító erdőtelepítési és -művelési eljárások kidolgozása céljából vizsgálja.) 6. Vízügyi szolgálat Az Országos Vízügyi Hivatal szerveinek — az eddigiekben még nem tárgyalt — hidrológiai tevékenységéről és a kísérleti területeken folyó munkáról dr. Stelczer Károly igazgató tájékoztatta a bizottságot. a) Az OVH szerveinek tevékenysége. Az észlelőhálózat fejlesztéséről — ide értve a csapadék, vízállás, vízhozam, talajvízszint és talajnedvesség mérését és a vízminőségi vizsgálatokat — a kísérleti és tájjellemző területeken kívül a bajai, debreceni, szolnoki és szombathelyi vízügyi igazgatóság tett jelentést. A legnagyobb jelentőségű azonban ezen a téren a VITUKI munkája: a hidrológiai adatgyűjtés átfogó fejlesztési tervének a kidolgozása, annak ellenére, hogy a megvalósulás még éveket fog igénybe venni. A felszíni lefolyás jelenségeire vonatkoznak a miskolci igazgatóság tanulmányai a Bódva vízforgalmával és a rakacai tározóval kapcsolatban („Forrás" 9. évf. 3. szám és Markó J. kézirata), a szegedi hidrológusoknak a belvizekre vonatkozó vizsgálatai (Hidrológiai Közlöny 1967/1.) és a csapadék lefolyó hányadának elemzése a szombathelyi igazgatóság területén. Az 1966—67. évi belvíz járással függenek össze a debreceni és a nyíregyházi igazgatóság területén a talajvízszint alakulására végzett felvételek és vizsgálatok. A Vízkutató és Fúró Vállalat a mélységi vizekkel kapcsolatban a termálvizek hidrodinamikai vizsgálatára dolgozott ki módszert. A hidrológiai előrejelzés területén új irányt képvisel a Duna zuhatagos szakaszán várható kisvizek 5—10 napos előrejelzése (VITUKI, Szesztay, stencil-sokszorosítás és Body—Erdős—Szesztay: Dunai államok 4. hidrológiai előrejelzési konferenciája, Pozsony, 1967.), amelyben első ízben került sor számítógép alkalmazására. Több vízügyi igazgatóságon is foglakoztak az előrejelzésekkel. így Miskolcon segédletek készültek a Bodrogra (Markó, „Vizeink", 1967/9. szám), és elméleti tanulmányok Székesfehérvárott (Bukovszky, Nemzetközi Hidrológiai Szövetség, Leningrád, 1967; Zsuffa u. ott; Bukovszky—Zsuffa és Zsuffa—Wirth, Dunai államok 4. hidrológiai előrejelzési konferenciája, Pozsony, 1967.). A csapadékból és hóolvadásből való árvíz előrejelzésére dolgozott ki segédletet a Zagyvára a szolnoki igazgatóság. A hosszúidejű előrejelzést szolgálták a VITUKI hidromechanikai főosztályán a Duna vízjárásának kimutatható szakaszosságára vonatkozó vizsgálatok (dr. Ivicsics L., kézirat) és a napfolt-tevékenység és a vízjárás kapcsolatának a szombathelyi vízügyi igazgatóságon folyó elemzése. Műszerfejlesztéssel a szombathelyi igazgatóság és a Vízkutató és Fúró Vállalat szakemberei foglakoztak. Az előbbiek munkássága a rajzoló és távjelző mércék, a sebességmérő szárny, a sóoldatok hígulásán alapuló vízhozammérés és a talajnedvesség-mérés eszközeinek fejlesztésére irányult, az utóbbiak a mélyfúrások szelvényezésére szolgáló