Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

11. szám - Dr. Lászlóffy Woldemár: A magyar hidrológusok közreműködése a Nemzetközi Hidrológiai Decennium célkitűzéseinek megvalósításában

Lászlóffy W.: Magyar hidrológusok közreműködése Hidrológiai Közlöny 1968. 11. sz. 497 c) Az ,, Árvizek és árvízszámítás" c. szimpozionon (Leningrád, aug. 13—25.), amelyet az UNESCO és az NHD szovjet nemzeti bizottsága rendezett az AIHS részvételével, 5 dolgozattal vettünk részt. (Szerzőik: Bukovszky Oy.—Dr. Zsuffa I.; Csorna J.; Hegedűs M.—Dr. Szesztay K.; Wirtli P.—Dr. Zsuffa I.; Dr. Zsuffa I.). A magyar küldöttség 4 tagból állt. d) A Nemzetközi Hidrológiai Szövetség szimpozionjára & paraméteres hidrológiáról (Fort Collina, szept. 8—14.) 1 dolgozat készült (szerzője dr. Szigyártó Z.). Ezen a szimpozionon dr. Rákóczi László kanadai ösztöndíjasunk képviselte hazánkat.

3 e) A Nemzetközi Hidrológiai Szövetségnek a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió tisztújítással egybekötött közgyűlése keretében tartott kongresszusán

4 (Bern, szept. 25—okt. 7). 11 dolgozattal vonultunk fel. (Szerzőik: Dr. Bendefy L.— Dohnalik J.—Aliké K.; Csermák B.—Dr. Lászlóffy W.; Dr. Goda L.; Hamvas F.; Dr. Kovács Gy.-, Muszkalay L.; Dr. Somogyi S.; Dr. Starosolszky ö.; Dr. Stelczer K.; Dr. Szesztay K.; Dr. Ubell K.). Kiküldöttjeink száma 4 volt. III. DECENNIUMMAL KAPCSOLATOS KIADVÁNYOK a) Teljes terjedelmében angol nyelven jelent meg a VITUKI „Idegen nyelvű tanulmányok" e. kiadványsorozatának 3. számaként „A Magyar Nemzeti Bizottság hozzájárulása az NHD-hoz" megjelöléssel dr. Szesztay Károly ,,Some problems oflake hydrology" (A tavak hidrológiájának néhány kérdése) c. műve (VITUKI, 1967. 73 + 76. lap). Elsőként tett eleget Magyarország a Koordináló tanács vonatkozó határozatának azzal, hogy „Havi Hidrológiai Tájékoztató — Monthly Hydrological Bulletin of Hungary' címen magyar és angol nyelvű szöveggel kiadja az ún. decennium-állomások észlelési anyagát. b) „Nemzetközi Hidrológiai Decennium 1965— 1974" jelöléssel és idegennyelvű kivonatokkal jelentek meg: a Vízrajzi Évkönyv 1965. évi kötete (Részletes angol és német nyelvű magyarázó szöveggel külön füzetben), a „Beszámoló a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 1965. évi munkájáról" c. kiadvány, (orosz, angol, francia és német nyelvű összefoglalásokat tartalmazó külön melléklettel) és a Nemzetközi Hidrológiai Bibliográfia magyarországi anyaga külön-külön az 1963. és 1964. évről, orosz, angol és német nyelvű magyarázó szöveggel. IV. A NEMZETKÖZI MUNKATERV ÉRTELMÉBEN FOLYÓ TEVÉKENYSÉG

5 A decennium nemzeti programjának keretében folyó munka koordinálásáról hat szakbizottság gondoskodik. Vezetőik a következőkben tájékoztatták a nemzeti bizottságot a szakterületükön folyó tevékenység kiemelkedő eseményeiről. 3 Beszámolóját lásd lapunk 1968/8. számában. 4 Lásd a lapunk 1968/2. számában megjelent beszámolót. 5 Az NHD magyar nemzeti munkatervét a Vízügyi Közlemények 1965/3. száma közölte. Közlönyünk 1964/10. száma röviden ismertette. 1. Ilidrometeorológia A ilidrometeorológia terén folyó adatgyűjtő, feldolgozó és kutató munkáról dr. Kakas József a következőket mondotta: a) Csapadék. Az Országos Meteorológiai Intézet 60 éves adatsorokból meghatározta 8 állomásra a különböző nagyságú napi csapadékok bekövetkezési valószínűségét. Módszert dolgozott ki a valamely tetszőleges vidék F^5000 km

2-es területén mértékadó 1—6 napos csapadékmaximumok egyszerű meghatározására (Péczely: Időjárás, 1967. 100—109. és 210—215. lap). Előállította az ország egyes körzeteire a havi csapadékösszegek mezőinek szerkezeti és autokorrelációs függvényeit a viszonylagos változékonyság kimutatása végett, ami a naponkénti megfigyelések adatainak automatikus gépi ellenőrzését teszi lehetővé (Bán, kézirat). Végül megvizsgálta a nyári félév csapadék nélküli szakaszainak tartam-valószínűségét, és egyszerűen alkalmazható módszert vezetett le a tartam-valószínűségek közvetett meghatározására tetszőleges állomásokra vonatkozóan (Czelnai—Dési—Rákóczi—Szakács, Időjárás, 1967. 204—209. lap és Rákócziné Wagner M., Időjárás, 1968. 30—34. lap). A Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási tanszéke új, valószínűségszámításon alapuló módszert dolgozott ki a 10'—24 h tartamú nyári csapadékok mennyisége, tartama és gyakorisága közötti összefüggés megállapítására. A pestlőrinci Aerológiai Obszervatórium elkezdte a csapadékok kémiai összetételének és aeroszol-tartalmának rendszeres mérését. A hócsapadékok vonatkozásában az Orsz. Meteorológiai Intézet 93 állomás adatai alapján számítási módszert dolgozott ki a hóolvadásből származó vízmennyiségek éghajlati átlagainak meghatározására (Péczely: Időjárás, 1968. 2. 95—104. lap). b) Párolgás. Mind az Orsz. Meteorológiai Intézet, mint a VITUKI, mind a debreceni egyetem Meteorológiai tanszéke folytatja a vízfelületek párolgásának mérésére és számítására szolgáló módszerek összehasonlító vizsgálatát (Felméry, Beszámolók, 1967.). Számítási segédletek és regionális párolgási térképek is készülnek A. 11. Konsztantinov módszere alapján (Vancsó, kézirat). Az ELTE Meteorológiai tanszéke hidraulikus lizimétert állított üzembe martonvásári kísérleti állomásán. Növekedett — országos viszonylatban — a súlymérés elvén működő liziméterek és a párolgásmérő kádak száma is. Egyszerű módszer született a tényleges evapotranszpiráció és a talaj vízkészletének meghatározására (Dunay—Posza— Varga, kézirat). Lényegesen megnövekedett a párolgásmérő állomások, és különösen a szarvasi Agrometeorológiai Kutatóállomás műszerparkja. c) Talajnedvesség. Az Orsz. Meteorológiai Intézet 3 állomás 12 évi mérési adatai alapján a talaj pillanatnyi vízkészletének számítására vonatkozó eljárást dolgozott ki az öntözés-irányítás céljaira (Varga, kézirat). Az ELTE Meteorológiai tanszékének martonvásári állomásán dekádonkénti mintavétellel szántóföldi mérések folynak csupasz és különböző növényállományokkal fedett talajok nedvességkészletének változására vonatkozóan.