Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

10. szám - Dr. Schmidt E. Róbert: Pannonhalma műszaki és vízföldtani problémái

458 Hidrológiai Közlöny 1968. 10. sz. Schmidt E. R.: Pannonhalma egyik ház udvarán pedig a Szt. Márton forrás fakad, amelynek kútkávával körülvett gödréből a víz állandóan túlcsorog és végig folyik az udvaron. A tartály földmunkálatai meggyengítenék a lejtő felé az ellenállást, könnyen partlazulás, földcsúszás következhetne be, amelyet a megsérült tartályból kiszivárgó, valamint az általa felduzzasztott talajvíz is elősegítene. Az így előálló talajmozgás szinte helyrehozhatatlan károkat okozna a többemeletes épületkomplexum magasba szökő falain. Más megoldást kell tehát keresni. A tűzvédelmi víztartály elhelyezésére szóbajött a Bazilika tornya. Falai'erőseknek látszanak s valamennyi épület fölé emelkedik. A víz gravitációs úton s nagy nyomással mindenüvé eljuthatna. A tornyon és a hozzá csatlakozó épületeken falrepedések nincsenek. A további -megterhelhetőség szempontjából azonban gondosan megvizsgálandó lenne — a kiviteli rajzok segítségével és óvatos talajbontás révén — a torony alapozásának módja és annak állapota. Esetleg megfelel a torony egy, ha nem is 100 m

3-es, de talán kisebb, például 50 m

3-es víztartály elhelyezésére. És csak ha ez nem lenne lehetséges kerülhetne sor más, de bizonyára szintén kompromisszummal járó megoldás keresésére. Falrepedések Falrepedések észlelhetők a vár épületcsoportjának keleti oldalán levő több mint 230 éves épületén és az azt övező várfalon. A barokk művészet remekét képviselő ebédlőt hosszirányba és keresztbe járják át veszélyes és egyre táguló falrepedések. Ennek északi folvtatásában, az Áll. Szociális Otthon (2. ábra) több emelet magas épületén is több haránttörés fut végig, de még az alatta levő 1. Kpnyvtar ENy-t sarka, ( 2. Állami Szociális Otthon, 3. Ebédlő, U. Uj Várkapu, 5. Gimnázium belső udvara, 6. Gimnázium DNy-t sarka, 7 Bazilika (tornya) 2. ábra. A pannonhalmi vár épületcsoportjának alaprajza várfalon is élő és élénk talajmozgás jelei figyelhetők meg. Az eddig említett épületrészek alagsorában helyezkednek él a viszonylag nagy vízfogyasztással járó és így nagymennyiségű szennyvizet produkáló konyha helyiségek. Az új, díszes várkapun — amely a gimnáziumi épülettel együtt 1943-ra készült el — ugyancsak talaj mozgásra utaló hossz- és harántirányú falrepedések és elcsúszások észlelhetők. Talaj mozgás okozta a gimnázium belső udvarán keletkezett rogyásokat és süllyedéseket. E belső udvart északról határoló főmonostori épületszárnyon pedig falrepedések mutatkoznak. Mindezeknek a veszélyes falrepedéseknek oka a talajmozgás, amely a rétegek néhány fokos dőlésének megfelelően keleti és északkeleti irányban — az új autóút, ill. a domb oldalában és lábánál elterülő Botanikus kert irányában — megy végbe. Közvetlen oka azonban a talajvíz, amelyet a kéthárom évtizede megsokszorosodott szennyvíz veszedelmessé növelt. E mellett szól az a körülmény is, hogy a helybéliek megfigyelése szerint, a negyvenes évek elején lefektetett csővezetékek rosszul voltak szerelve és a talajmozgás következtében sokhelyütt sérültek is, úgy, hogy a figyelőaknákban mindig sok a víz és az iszap. A nagyobb és jóvátehetetlen további bajok elhárítása érdekében a víz- és szennyvíz vezetékeket sürgősen felül kell vizsgálni és teljes egészében korszerűen, műszakilag helyes kivitelezésben helyreállítani, lehetőleg állandóan ellenőrizhető, vasbeton vályúban elhelyezett ép csövek formájában. A várbeli épületcsoport DNv-i sarkán, a gimnázium most kibontott alapozása jó, de nem így a vízhálózat. Ennek kivitelezése és állapota nagyon is kifogásolható. Csőtörések, horpadások nem ritkák. Következményképp a munkagödrök alján víz áll. A víz kioldja az itteni kőzet, a lösz mésztartalmát és suvadásokhoz, majd további csőtörésekhez, ezek pedig élénkebb talajvíz mozgáshoz, az ásványszemek átrendeződéséhez és végül könnyen és hamarosan veszélyessé válható talajrogyásokhoz és lejtőcsúszásokhoz vezethetnek. Itt is — mint az előző helyeken — sürgősen felül kell vizsgálni a különböző vízvezető csöveket és szükség esetén azokat korszerűen szereltekkel kicserélni. A domb meredek partja itt is közel van. A lejtő csúszások megakadályozása, ill. megfékezése érdekében a meredek lejtőket továbbra is be kell ültetni mély gyökerű, gyors növésű, nedvszívó bokrokkal, fákkal. A külső, csapadék vizek okozta erózió elleni védelemre is nagy súly helyezendő. Vízszerzés A ivzóvízellátás Győrszentmárton, ill. Pannonhalma községben, valamint a Várhegyen levő Főmonostorban ma is ásott kutakon alapul. A községben a vasútállomáson levő ésl93#ben létesített 17 m mély (furat mélység 21,9 m), 52 mm átmérőjű kúton kívül mindössze egy fúrt kút van. Mégpedig a Petőfi Sándor u. 36 számú ház előtti állatvásártéren. Készült 1950-ben 98/80 mm átmérőjű csővel. Mindkét fúrott kút negatív víztükrű. Vízhozamuk kicsi: 30—15 l/p. A községi