Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

10. szám - Dr. Schmidt E. Róbert: Pannonhalma műszaki és vízföldtani problémái

Hidrológiai Közlöny 1968. 10. sz. 457 HIDROGEOLÓGIA Pannonhalma műszaki és vízföldtani problémái l)r. SCHMIDT E1IGIUS SÓBtET' Magyarországon az építkezések és ezzel összefüggően az egészségügyi, mezőgazdasági, valamint a hőenergiaigények gyors növekedése miatt — különösen az utóbbi időben nagyon szaporodnak az építésföldtani és vízföldtani problémák. Bár, kétségtelenül ezek régebben sem voltak ismeretlenek. Gondoljunk pl. a Balatonkörnyéki út- ós vasútépítéssel, a települések, üdülők, nyaralók építésével kapcsolatos partomlásokra, a budai Várhegy lejtőinek csúszásaira stb. Továbbá a tömegesen és egyre sűrűbben jelentkező vízellátási problémákra, amelyek során, szakvéleményeink alapján, évente pl. 6—700 artézi kút ós az utóbbi másfél évtized alatt 130 hévízkút került kivitelezésre. Annyira halmozva azonban, mint most Pannonhalmán, seholsem jelentkeztek a sürgős megoldást kívánó műszaki ós vízföldtani problémák, legfeljebb 1964ben Dunaújvároson. Magán a Várhogyen ezidőszerint négy intézmény működik: a Bazilika, a Főnionostor, az internátussal egybekötött gimnázium és az Állami Szociális Otthon. Ezek állandónak tekinthető lakóinak száma kb. 600 fő. Egyre növekvő bel- ós külföldi idegenforgalma ma már meghaladja az óvi 60 000 főt. A község lakóinak száma 3500 fölött van. A felmerült problémák szakmai szempontból két csoportba sorolhatók: építésföldtaniakra és vízellátási kérdésekre. Építésföldtani probléma: a tűzrendészeti, de általános vízgazdálkodási szempontból is fontos víz* Állami Földtani Intézet, Budapest. tározás kérdése, valamint a mintegy 25 éve észlelhető és egyre veszélyesebbekké váló épületkárok. Vízföldtani és vízellátási probléma: a vár valamint a község távlati ivó- és háztartási vízszükségletének biztosítása, továbbá az esetleges hévízzel való ellátás lehetőségének a tisztázása. Vegyük sorra ezeket a kérdéseket. Víztározás A víztározás kérdésének korszerű megoldását főképpen az értékes könyvtár stb. védelme és biztonsága érdekében a tűzrendészeti hatóság szorgalmazza. Az épületek padlásterén elhelyezett régi és elavult vastartályok helyett a könyvtár, képtár stb. ÉNy-i sarkán földbe süllyesztett 100 m

3 befogadóképességű vasbeton tartályt terveznek elhelyezni. Műszaki geológiai szempontból azonban ez a hely nem alkalmas. Az 1830-as években emelt épület alapjai itt mindössze pár méternyire vannak a plató meredek lejtőjétől. A víztározó itt löszbe és részben talán pannon-kori homokkal-homokkővel váltakozó agyagrétegekbe kerülne (1. ábra). A lösz és pannon határán a munkagödörben ma is vízszivárgás figyelhető meg. A könyvtár épületétől ÉNy-ra, a lejtő oldalában, az új autóút mellett levő 2 • .o: 3 4 II 5 • o . i Patakhordalék ALLUV/UM Teraszos Futohomok képződmény • DALLUVIUM Lösz PLEISZTOCÉN Agyag,homok PANNON 6 — Vetők — 7 \ Csopás, dőlés 2 km 1. ábra. Pannonhalma környékének földtani térképvázlata