Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

9. szám - Egyesületi és műszaki hírek

432 Hidrológiai Közlöny 1968. 9. sz. Egyesületi és műszaki hírek A Nyíregyházi Csoport 1967. október 25-i előadó ülésén Kálmán Miklós vetítettképes előadást tartott Kelet-Afrika öntözéséről és víz gazdálkodásáról. Az előadó tanulmányúton vett részt Tanzániában ós Kenyában, ahol az öntözéses vízhasznosítás jelenlegi állását és fejlesztésének kérdéseit tanulmányozta. A Nyíregyházi Csoport 1967. december 11-i ülésén Nyiri József vitaindító előadást tartott az üzemi vízrendezés tervezési kérdéseiről. Az előadás a korszerű tervezés alapelveit ismertette és a vízrendezés alapjául a mezőgazdaság táblásítási igényeit tekintette a legfontosabb tényezőnek. A hozzászólók az üzemi és üzemközi, valamint az állami üzemű csatornák vízszállításának összhangját és a vízvisszatartás kérdéseit hangsúlyozták. Az előadás és a hozzászólások alapján a Csoport javaslatot dolgoz ki az üzemi vízrendezési terv tartalmára és mélységére vonatkozóan. A Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület a Magyar Hidrológiai Társaság SzennyvízSzakosztályával közösen 1968. január 31-ón előadást rendezett, amelyen Bikfalvi István a galvánüzemi szennyvíz méregtelenítés méréstechnikai kérdéseiről tartott előadást. V. I. Ankét bányavizeink hasznosításáról, a Magyar Hidrológiai Társaság 50 éves, és az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület 75 éves fennállása alkalmából A Magyar Hidrológiai Társaság Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztálya és Vízellátási és Hidrológiai Szakosztálya, valamint az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Bányászati Szakosztálya 1967. november 2-án és 3-án bányavizeink hasznosításáról ankétot rendezett. Az ankét egyes ülésszakain dr. Schmidt Eligius Róbert, Varró István ós Illés György elnökölt, a vitavezetői teendőket pedig dr. Fáller Gusztáv, Husz Nándor és dr. öllős Géza látta el. Az ankéton a következő előadásokra került sors Pohl Károly: Bányavíz fakasztás és felhasználás helyzetképe a Közép-Dunántúl, illetve a bauxitbányászat területén, Becker Ferenc: Bányavíz-fakasztás és hasznosítás helyzete a Tatabányai Szénbányák területén, Tettamanti Tibor: Bányavíz-fakasztás és hasznosítás helyzete a Dorogi Szénbányák területén, Pozsgai Károly: Bányavíz-fakasztás és hasznosítás helyzetképe a Mecseki Szénbányák területén, Feke Sándor: Visontai külfejtés bányavizeinek hasznosítása, Dr. Kessler Hubert: A bányavíz-fakasztás hatása a Dunántúli Magyar Középhegység vízháztartására és a karsztvízszint alakulására, Dr. Böcker Tivadar: Bányavíz-fakasztás hatásának ellenőrzésére kialakított vízszintészlelő hálózat működése és feladatai, Tóth József: Bányavíz-védelem és bányavíz-hasznosítás műszaki-gazdasági jelentősége a magyar szénés ércbányászatban, Szakváry Jenő: Bányavizek komplex felhasználásának jelenlegi és távlati gazdaságossági kérdései, Varró István: A bányavíz-felhasználás vízminőségi kihatásai ós vízkezelési technológia problémái, Dr. Papp Szilárd: Bányavizek felhasználásának egészségügyi vonatkozásai, Budavári Kurt: Bányavizek mezőgazdasági hasznosítási lehetőségei, BulkaiPál: Ivó- és ipari vízellátás Székesfehérvár— Iszkaszentgyörgy—Várpalota térségben, Gerthardt József: A Balaton ÉNy-i ós Ajka körzetének ivóvízellátása a Nyirád—Izamajor-i bányavizek igénybevételével, Ivancsics János: Tatabányai és dorogi térség vízellátása regionális vízellátó rendszerekkel. V. I. A Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kara 1967. november 21-én a Vízépítési Szekcióban Tudományos Diákköri Konferenciát rendezett. A konferencián a következő előadások hangzottak el: Kontúr István, V. éves mérnökhallgató: A kapilláris emelkedés folyamatával kapcsolatos elméleti és laboratóriumi vizsgálatok. Jancsó László, III. éves mérnökhallgató: A kezdeti nedvességtartalom hatása a kapilláris nedvessógeloszlási görbe alakulására. Kaposi László elektromérnök ós Mikola Lajos V. éves mérnökhallgató: Vízépítési laboratóriumi kísérletek elektromos analógiával. V.I. Belvízrendezési és öntözési ankét Békéscsabán 1967. november 22. és december 1. között harmadízben rendezték meg Békéscsabán — a Magyar Hidrológiai Társaság Békés megyei Csoportja közreműködésével — a Körös vidéki Mezőgazdasági Napokat, amelynek keretében nov. 22-én Belvízrendezési és öntözéses gazdálkodási ankétra került sor. Dr. Márky-Zay Lajos megnyitója után dr. Posgay Elemér (ORKI, Szarvas) ,,Az öntözéses gazdálkodás helyzete Békés megyében" címmel tartott előadást, amelyben elsősorban a meglevő hibák feltárására törekedett, s az öntözőberendezések utóbbi években tapasztalható kis mértékű (30—50%-os) kihasználásának okait elemezte. Rámutatott ezt követően a fontosabb teendőkre is: a felületi öntözőtelepek korszerűsítése, a szakemberellátottság javításának kérdéseire, az öntözéses gazdálkodásnak a mezőgazdasági üzem egészébe való szervesebb beillesztésének módozataira. Kienitz Gábor (VITUKI) „Kutatások a belvizek keletkezésének körülményeiről a Tiszántúlon" című előadásában a mintaöblözetekben folyó megfigyelések legújabb eredményeiről, a mérés és az adatgyűjtés kérdéseiről, valamint a tervbe vett vizsgálatokról számolt be. Hangsúlyozta a belvízrendezés és a mezőgazdaság problémáinak egymásra gyakorolt kölcsönös hatását. Az előadásokat Szűcs Mihály (Vizesfási A. G.) ós Takács Sándor (KÖVIZIG) hozzászólása egészítette ki. Pálfai Imre Földmunkagépek alkalmazása a fővárosi csőhálózati építéseknél Az egyre növekvő építési feladatok és a munkaerőhiány arra késztette a Fővárosi Vízműveket, hogy a hálózatépítési munkák során olyan megoldásokat alkalmazzon, amelyek a termelékenységet fokozzák és lehetővé teszik azoknak kisebb ráfordítással, rövidebb átfutási idővel való végrehajtását. A különböző műszaki változtatások, mint pl. új típusú csőkötések alkalmazása, kedvező eredményeket biztosítottak, de közel sem olyan mórtékűeket, mint amilyenek a földmunkák gépesítéséből adódtak. Földmunkagépek alkalmazása már a megelőző időszakokban, sőt a felszabadulás előtt is felmerült, de ezt minden esetben mellőzték, gondolva arra, hogy ez még a főváros külterületein sem alkalmazható megfelelő hatásfokkal, gondolva itt egyéb közművezetékekre, különösen kábelekre, amelyek az akkori vélemények szerint szinte kizárták az alkalmazás lehetőségeit. A Fővárosi Vízművek az utóbbi két esztendőben ismételten és most már komolyabban foglalkozva ezzel a kérdéssel megállapította, hogy a külterületeken végzett földmunkáknál megfelelő és alapos előzetes tájékozódás, valamint feltárás után, a földárok-ásási munkák, kellő szakértelemmel, géppei is elvégezhető. Így az 1967-es évben összesen mintegy 100 000 m

3 földkiemelést végzett, illetőleg végeztetett el gépi erővel. A munkaárkok kiásásán túl igen jelentős a földvisszatöltés gépesítése is. Ennél a műveletnél a földgépek alkalmazása már a belső kerületekben is jelentős könnyebbséget eredményezett, amit beszédesen bizonyít az e tény, hogy a Soroksári úti csőfektetésnél a munka átfutási időtartama mintegy felére rövidült és hogy az elmúlt esztendőben a Vízművek a földvisszatöltések mintegy 50%-át végezte gépekkel. Frommer Miklós