Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

9. szám - Dr. Vendl Anna: Vizsgálatok a forrásvizek ionkoncentrációja és a vízadó-kőzet között

Hidrológiai Közlöny 1968. 10. sz. 428 HIDROGEOLÓGIA Vizsgálatok a forrásvizek ionkoncentrációja és a vízadó-kőzet között Dr. V E N I) L ANNA* A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Inté­zetben a forrásvizek mennyiségi és minőségi vizs­gálata már 1950 óta rendszeresen történik a forrás­nyilvántartás keretében [1], A forrásvizek hozamának és minőségi változá­sának összefüggését Kessler Hubert 1960-ban meg­vizsgálta és megállapította, hogy a finom homokból eredő források, az andezitből, riolitból fakadó for­rások és a karsztforrások egy része nem változtatja minőségi összetételét a hozam változásakor, ami azzal magyarázható, hogy a megnövekedett víz­mennyiség arányosan megnövekedett oldási felü­letet érint és a víztároló kőzetek ellenállók, nem ol­dódnak [9, 10, 11]. A karsztforrások és az andezitből fakadó for­rások másik részeire érzékenyen hat a csapadék. E forrásoknál a hozamnövekedés sok forrásnál ionkoncentrációnövekedéssel is együtt jár. Ennek az a feltehető magyarázata, hogy a nagy vízhozam­kor alakuló újabb forráserek a vízszolgáltatásba eddig be nem vont, jobban oldódó rétegeken is ke­resztül haladnak [2, 6, 7, 8, 10]. A hasadékos, tág, barlangszerű járatokból fa­kadó források esetében, ahol a földalatti vízfolyás keresztmetszeti területének aránya a nedvesített kerülethez (a hidraulikus sugár) viszonylag nagy, ott a vízzel érintkező, tehát oldási lehetőséget nyújtó kőzetfelület csekély és ezért a víz ionkon­centrációja alacsony marad [10]. A forrásvizek minőségi változása a hozamvál­tozással kapcsolatban legegyszerűbben a víz ion­koncentrációjában történt változás az előző mérés­hez viszonyítva — az elektromos ellenállás mérésé­vel történik (Ohm). A víz fajlagos elektromos ellen­állása: Ohm cm alatt a víz 16°C-os Ohm ellenállás­értékét beszorozva az elektróda állandóval — ért­jük. Elektróda állandó az a jellemző szám, amely a platinaelektróda lemezkéinek magasságától és egy­mástól való távolságától függ. A távolság a használt elektródán 1 cm. A számot laboratóriumban álla­pítják meg, ahol normáloldatot állítanak elő, amely­nek ellenállása 437 Ohm cm 16°C-on. Normáloldat: 74,55 mg vegytiszta káliumklorid 50 cm 3 desztillált vízben feloldva [1], A legújabb kutatás célja az volt, hogy olyan segédeszközt készítsünk, amelynek használata a forrásfoglalások helyén, a forrásvizek hasznosítása­kor első lépésben nem teszi okvetlenül szükségessé a vizek részletes kémiai vizsgálatát [12], A vízadó-kőzet és a forrásvíz fajlagos elektro­mos ellenállása (Ohm cm) közötti kapcsolat kimu­tatására az évek folyamán összegyűjtött adatokból * Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet. Budapest. görbetartomány készült, amelynek segítségével megközelítéssel meg lehet állapítani a fajlagos elektromos ellenállás számértékéből a kőzetfajtát, amelyből a víz származik (1. ábra). Az ábrán a maximum vonal az ábra alsó ré­szén feltüntetett kőzetekből fakadó forrásvíz eddig mért legmagasabb fajlagos elektromos ellenállás értékeit mutatja. A minimum görbe pedig az ugyanabból a kőzetből fakadó forrásvíz eddig mért legalacsonyabb fajlagos elektromos ellenállás ér­tékeit tünteti fel. A fajlagos elektromos ellenállás értékéből a görbetartományban a maximum és minimum diagramok között ki lehet keresni, hogy mely kő­zetek azok, amelyekben az adott ellenállás-érték lehetséges, így a további vizsgálatok megkönnyít­hetők. Például adva van egy 8500 Ohm cm fajlagos elektromos ellenállású vízminta. A görbetarto­mányban kikeressük, hogy melyek azok a kőzetek, amelyekből a fakadó forrásvizek a megadott ér­téknek megfelelő ellenállásúak. 8500 Ohm cm fajla­gos elektromos ellenállás esetében a kőzet lehet riolittufa, andezit és riolit. Tehát biztos, hogy a vízminta eruptívumból származik és további vizs­gálatokat csak erre a három kőzetfajtára kell vé­gezni [9, 11, 12]. Nézzünk meg pl. egy 2000 Ohm cm értéket, hogy milyen kőzetekből származhat a forrásvíz. A meghatározás már nehezebb, mert a víz lehet eocén — édesvízi — és triász mészkő, dolomit és a könnyen oldódó homokos agyag határán fakadó ba­zalttufából és andezittufából származó víz is. A görbetartományt fordítva is használhatjuk. Pl. a perm kori vörös homokkőből fakadó forrásvi­zek fajlagos elektromos ellenállásának nagyság­Kőzet neve ki 1111 1 1^1 Kőzet neve lösz, törmelék Mészkő törmelék Permi vörös tmmottö Eoán és édesvízi mészkő Triász dolomit Triász mészkő Bazalttufa Ándezittufa Metamorf kőzetek Riolittufa maximum Undezit maximum malit Egyéb kemény eruptivum minimum 1. ábra. A vízadó-kőzet és a forrásvíz fajlagos elektromos ellenállása (Ohm cm) közötti kapcsolat Abb. 1. Der Zusammenhang zwischen spezifisehem elek­trischen Widerstand des wassergebenden Oesteins und dem Quellenwasser (Ohm cm)

Next

/
Oldalképek
Tartalom