Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

9. szám - Dr. Lipták Ferenc: Az esőszerű öntözés permeteloszlása

426 Hidrológiai Közlöny 1968. 9. sz. Lipták F.: Az esőszerű öntözés zete, működése, a továbbító és sugárbontó szerkezet döntő hatású. Tudjuk azt is, hogy forgó szórófejeknél a vízsugárra a centrifugális erő is hat, ami a cseppek pályáját végeredményben térgörbévé alakítja át. Ennek következtében a cseppek földetérési helye valamivel közelebb kerül a szórófejhez, mint álló szórófej esetén. A szórásképet tehát a körülfordulási idő (amelynek megfigyelések szerint a ma alkalmazott szórófejeknél legalább 30—40 sec-nek kell lennie) is befolyásolja. Figyelembe kell azt is venni, hogy a vízsugár alakja a továbbító és a sugárbontó berendezés periodikus működése következtében időben változó. A hidrauhkailag zavartalan vízsugarat periodikusan vagy a teljes szórási távolságra engedjük ki, vagy a sugárbontó felbontja a sugarat, s ezzel biztosítja a közelebbi területek öntözését, illetve többfúvókás szórófejeknél csak az egyik sugarat bontja fel. Igen fontos tehát az egy fordulatra eső ütések számának helyes megállapítása. A fentieken kívül a permeteloszlást befolyásolja még a nyomásváltozás, a párolgás mértéke, a szórócső hajlásszöge, a szórófejek üzemközbeni kopásának hatása és nem sík terepen a lejtő szöge is. A fenti igen sok szempont egyidejű figyelembevételével kell tehát a szórófejek tervezését elvégezni. Ehhez pedig számos részletkérdés alapos vizsgálata szükséges. IRODALOM [1] Dobos A.—Salamin P.: Az esőztető berendezések szórófejének vizsgálata. Vízügyi Közlemények, 1960/2. [2] Lipták F.: Az esőszerű öntözés permeteloszlása a szórófejek különböző kötési módjainál. Vízügyi Közlemények, 1962/3. [3] Dobos A.: Esőztető szárny vezetékek tervezése. Hidrológiai Közlöny, 1963/2. [4] Szalay M.: Az esőztető szórófejek vízsugár-ballisztikája. Hidrológiai Közlöny, 1963/4. [5] Bogárdi I.: Néhány gondolat az esőszerű öntözés csapadókeloszlásáról. Vízügyi Közlemények, 1963/4. PacnpeAeJieHHe CTpyn npu AO>KACBHHMM JJ-p JlunmaK, <t>. Han6onee na>KHoe TpeSoBanne B CBH3H C oca^KaMH, BbiAaHHbiMH npu riOMOiuH doyKÖeeaHUU, MTOÖM HX pacnpe/lenemie Ha TeppHTopHH 6buio HaHőoJiee paBHOMepHoe, TO ecTb HHTeHCHBHOCTb AOJKAH Ha Teppi-iTopmi MeHHJiaCb no B03M0JKH0CTH B MHHHMajlbHOH CTeneHH. 3Ta Uejlb M0>KeT öbiTb BbinojiHeHa TOJibKO npn noMomn xoporno KOHCTpyHpOBaHHblX, C TOMKH 3peHHÍI rH/ipaBJlHKH II MaiIIHHOCTpOeHHji, oöopyflOBaHHií, npu noMomH npaeuAbHOü pacmaH06KU nacadoK B njiaHe H npn noMomii npaBHJibHoíí SKCnjioaTauHH. PaBHOMepHOCTb pacnpeaejieHHA xpoMe Hanopa, KOHCTpyKUHH HaCaflKH 11 flpyrHX BHeillHHX (J)ai<TOpOB 33BHCHT OT pacnojioHceHHH y3Ji0B HACAAOK. PacnpeAeneHHe AOHCAJI Han6onee xoporno xapaKTePH3YETCA KapmuHOü pacnpedesieHUH (pacceueamin), KOTOpan NOKA3BIBAET JIHHHH, CB«3BIBAIOMHE TOHKH oflHHaKOBoíí HHTeHCHBHOCTH flo>K«H. Pa3pe3 KapTHHbi pacnpeaeJieHiiíi no pa«nycy w ecTb icpuean pacnpedeAenun, KOTopan B 6e3BeTpoBoií norofle oflHHaKOBaa, a B cjiynáe BETPA flpyraa B i<a>K,noM HanpaBJieHHH. OnpeaeJieHHaa B 6e3BeTp0B0H noroAe KpHBan pacnpe/iejieHHíi — K0T0pyro O6HMHO Ha3biBaeM KpHBOH I-—R — OMeHb xoporno xapaicrepH3yeT HacaflKH, AeHCTByioiune npu 3aflaHHbix ycjioBHjix aKcnjioaTAUHH. IlpHHíiTbie B cTaTbe o6o3HaMeHii$i cjieayioinne: R paccTOíiHHe pacceHBaHiw I CpeflH5í5I HHTeHCHBHOCTb /? K03(J)HUHeHT paBHOMepHOCTH (iHCJlO COOTHOUieHHH MaKCHMajlbHOÜ H MHHHMajlbHOH HHTeHCHBHOCTH) y K03(J)HI;HeHT TeppHTopHH (HHCJ10 COOTHOIIieHHH n0Jie3H0 OpOUieHHOH H nOJlHOH TeppHTopHH) Fh none3Ho opomeHHaíi TeppuTopiia (Ta MacTb opomeHHOii njIOUtaflH, Ha KOTOpOH HHTeHCHBHOCTb 0TKJI0HÍ1ETCH OT cpeflHeH HHTCHCHBHOCTH ocaflKOB, BbmaaeHHbix Ha opouiaeMyio nnoiuaab B pa3Mepe +33, 20, BepHee 10%). C yqeTOM Toro, MTO Haca^KH opomaioT nnoma/ib Kpyra HJIH >Ke ceKTop Kpyra, a Haca/tKH pacnojio>KeHbi B 6aHflaH<ax KBaapaTiiiHbix, napajuieji3nnne,nHbix HJIH Tpnyi OJiHHMHbix, Ha opoiueHHOií njiomaAH HMCIOTCH nepeicpbimua CTpyflMH. H3-3a nepeKpbmiH nmma KOHe^Horo, yMeHbiuaiomero yiacTKa KpHBbrx I—R, BepHee ero yKJioH nrpaioT oieHb Sojibuioro 3HaHeHH>j. JIo CHX nop oTflejibHbie Haca/iKH, HX rHflpaBjumeCKHe xapaKTepucTHKH SHJIH npHHHTbi KaK 3aaaHHbie ycjioBHH, h 113 HHX Hcxo^íJ CTpeMHJiHCb onpeflejiHTb Hanöojiee őnaronpHHTHbie MeTOflbi GaH^awa H paccTOHHHH, AaioiriHx HaHJiymuee pacnpeflejieHHe CTpyn. Taicoe nojio>KeHHe flanbuie coxpaHHTb HCBO3MO>kho. B nepByio oqepeflb Ha«o YNECTB mpeőoeanuH ceAbCKoeo xo3HÜcmea, KAWCTBO opouieHHji H paBHOMepHocTb pacnpeaejieHHíi /(0>kjih npu opoiiieHHH. Hy>KHO onpeaejiHTb, ITO npu Hanöonee uejiecooőpa3Hbix MeTO,nax öaHnama HacanoK, KaKHMH AOJIJKHU 6biTb pncyHKH kphbbix I—R, B uejijix Toro, MTO6h pacnpeaejieHHe AO>KAH Ha opomeHHoií TeppHTopHH c y^eTOM nepeKpbiTHH cTpyfí öbuio no BO3MO>KHOCTH HaHőoJiee paBHOMepHoe. <t>opMy tcpuebix I—R onpedeMHUo nyncm npunucamb h Hy>KHo KOHCTpynpoBaTb TaKHe Haca^KH, K0T0pbie MoryT HX oőecneqHTb. B CTaTbe 6ojiee n0Ap06H0 paccMaTpHBaioToi kb3apaTHHHbie paccTaHOBKH HacanoK HA OCHOB3HHH xapaKTepHbix KpHBbix I—R, B cjiynae flOWAeBanHH no Kpyry. MeTOfl HccneflOBaHHH jierKO MO>KeT 6biTb cjie«eH Ha OCHOB3HHH pncyHKOB. Puc. 9. noKa3biBaeT xapaKTepHyio KpHByio /—R, flaioinyio onTHMajibHoe pacnpeflejieHHe AOJKAH. flocjie Toro, KaK BbiJio paccMOTpeHO, MTO KaKOH AOJOKHa öbiTb KpHBaji xapaKTepncTHKa I—R npn KBaApaTHHHoií paccTaHOBKe HacaaoK, SHIIH H3yMeHbi KapraHbi pacnpeAejieHHji HacanoK, CflejiaHHbix H3 ajnoMHHiia T 22 H njiacTMaeCbi (PHC. 10—15). PncyHKH xoporno noKa3biBAIOT, MTO pacnpeflejieHHe AO>KAH HeSjiaronpiniTHoe. Kai< BHAHO H3 noi<a3aHHoro MaTepnana, paBHOMepHOCTb flO>KAH npu AOWaeBaHHH B ÖOJIblHOii Mepe 3aBHCIIT OT (JlOpMbI KpiIBblX I R. Tropfenverteilung der líeregnung Dr. Liplák, F. Eine der wichtigsten Anforderungen im Zusammenhang mit dem für die Beregnung abgegebenen Niederschlag ist, dass ihre Fláehenmássige Verteilung am gleichmassigsten, d. h. die Fláchenveránderung der Intensitát die möglichst kleinste sei. Dieser Anforderung können wir nur mit aus mechanischen Gesichtspunkt entsprechend konstruierten Einrichtungen, mit der zweckmássig ausgewáhlten Art der Lageplan- Anordnung (Bindungsart) und mit dem richtigen Betrieb entsprechen. Die Gleichmássigkeit der Verteilung wird ausser dem Druck, dem strukturellen Aufbau und den Aussenfaktoren durch die Bindung der Regnerdüsen geregelt. Die Niederschlagsverteilung wird am besten durch das die Punkte von gleicher Intensitát verbindende Linien aufweisende Verteilungs- (Streuungs-) bild eharakterisiert. Der radiale Schnitt der Vertei]ungsbildes ist die Hüuf igkeitskurve, die bei windstillem Wetter gleich, bei windigem Wetter aber jeder in Richtung verschiedenartig ist. Die bei Windstille festgestellte Haufigkeitskurve, die wir im allgemeinen Kennlinie i-R nennen, charakterisiert áusserst gut den bei gegebenen Betriebsbedingungen betátigten Regner mit gegebener Düse. Die in der Abhandlung angewandten Bezeichnungen sind: R Strahlweite / durchschnittliche Intensitát fi Gleichmássigkeitskoeffizient (Quotient der maximalen und der durrchshnittlichen Intensitát)