Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

8. szám - Egyesületi és műszaki hírek

26'6 Hidrológiai Közlöny 1968. 7. sz. adó az iszapkezelés megoldásának szemszögéből hason­lította össze a különféle eleveniszapos szennyvíztisztítási rendszerek technológiáját. Az egyes tisztítási rendsze­reket költségmegoszlásuk alapján jellemezte. A Közlekedéstudományi Egyesület Alagút és Mély­alapozási Szakosztálya a Magyar Hidrológiai Társaság­gal közösen tartotta 1968. február 9-i előadó ülését, amelyen Kürt Meister, a berlini VEB Tiefbau (NDK) műszaki igazgatója a berlini városközpont építésének mélyépítési problémáival foglalkozott. Az előadó több más eljárás ismertetése mellett a kihorgonyzott munka­gödör dúcolásról, illetve a vákuumzsaluzásos csatorna­építésekről is beszámolt. Az Építőipari Tudományos Egyesület Előregyártási Szakosztálya 1968. február 27-én vetítettképes előadást rendezett, amelyen IVerner Beck mérnök (Bécs) az automata betongyárakról és a korszerű csőpörgetésről adott elő. A Magyar Hidrológiai Társaság Debreceni Cso­portja 1968. február 2-i ülésén Csipai Imre a belvízrend­szerek mértékadó vízhozamának meghatározására kidol­gozott új módszerét ismertette. A Szegedi Csoport — az Agrártudományi Egyesület helyi csoportjával közösen rendezett — 1968. február 14-i ülésén dr. Salamin Pál „Új utak a belvízrendezés feladatainak megoldásánál" címmel tartott előadást. Az előadó áttekintette a hazánkban ismert és alkalmazott számítási és vizsgálati módszereket. Megállapította a síkvidéki ós dombvidéki vízrendezés egymástól külön­böző célkitűzéseit. Kiemelte az 1966. évi téli-tavaszi alföldi belvízlevonulást, mint az időjárási körülmények­kel nem befolyásolt belvízelvezetés fontosabb esetét. Szólott a belvíz-előidéző hatások számba vételének kér­déseiről, a belvízvédelmi művek kapacitásának, illetve az üzemi vízelvezetések helyzetének szükséges össz­hangjáról. A Nyíregyházi Csoport 1968. február 13-i előadó ülésén Bozóky-Szeszich Károly a vízellátási körhálózatok elektronikus számítógépes tervezését Nagykálló község vízművének példáján mutatta be. Az előadásban hal­lottakat felkórt hozzászólóként Paulay Béla, a Felső­tiszavidóki Vízügyi Igazgatóság műszaki tervezési osz­tályának vezetője egészítette ki. V. I. A Vízkémiai és Víz technológiai Szakosztály 1968. március 5-i előadó ülésén Kováts Béla a vízkémiai és víztechnológiai oktatás bajai kérdéseiről tartott előadást. Az előadás tulajdonképpen a vízkémiai, vízkezelési technológiai és a hozzá szorosan kapcsolódó ismeret­anyagok felsőfokú oktatásának tantervével, előadásai­val és gyakorlataival kapcsolatos problémákról ren­dezendő vita bevezető referátuma volt. Az előadó ülés­sel kapcsolatos klubdélutánnak fontos célja volt, hogy a szakmában érdekelt Hidrológiai Társaság-i tagok hozzá­szólhassanak e fontos kérdéscsoporthoz és azt a szakmai gyakorlat oldaláról világítsák meg. A Magyar Agrártudományi Egyesület Öntözéses Növénytermesztési Szakosztálya a Magyar Hidrológiai Társasággal közösen 1968. március 7.-én konzultatív vitaülést rendezett, amelyen dr. Fekete István és Budavári Kurt a II. Tiszai Vízlépcső megvalósításának műszaki és mezőgazdasági problémáiról szólottak. Dr. Fekete István előadása kifejezésre juttatta, hogy a Vízlépcsővel kapcsolatos öntözőrendszerek működési irányelveit és tervét már a vízlépcső építésének stádiumában el kell készíteni és az erre alkalmas területek öntözésre való berendezését a kiépítéssel párhuzamosan kell elvégezni. Budavári Kurt a műszaki létesítményeket, az azzal kap­csolatban felmerült műszaki kérdéseket érintette, össze­függésben a mezőgazdaság igényeivel és problémáival. A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály 1968. március 12-i előadó ülésén Mostertman L. J., a delfti nemzetközi hidraulikai és egészségügyi mérnöki tanfolyam (International Courses in Hydraidic and Sanitary Engineering, Delft) igazgatója Hollandia mérnöki létesítményeinek legújabb fejlődéséről adott elő. A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály 1968. március 16-i ülésén Zorícóczy Zoltán a Felső-Duna szabályozási kérdéseiről adott elő. Az előadó áttekintette a Felső-Duna-i szabályozási munkák eddigi menetét, értékelte ezek hatását, majd a szabályozásra vonatkozó újabb elképzeléseket ismertette. Az új irány­elvek alapján megindult szabályozási munkákat rész­letesen ismertette. Külön szólott a Nagybajcs-i és Bős-i kisvízszabályozásról, az egységes főmeder kialakításának munkáiról, ennek keretében a Cikola-szigeti jobbparti ágrendszer rendezéséről. A Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály 1968. március 19-i előadó ülésén Jakab Árpád ós Vincze József: ,,Nagyméretű azbesztcement és műanyag csövek alkalmazási lehetőségei" c. előadása hangzott el. Az elő­adók ismertették az azbesztcement és a műanyag csövek nyomásfokozatait és méretsorát. Ismertették a nagy­méretű csövek külföldi alkalmazásait. Szóltak e csövek fektetésének feltételeiről, előnyeiről és hátrányairól. Számbavettók a hazai gyártás várható fejlődését ós vázolták a kivitelezés feladatait. A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály 1968. március 22-i előadó ülésén Gaál Lászlóné felszíni vizeink radioaktivitásának alakulásáról tartott előadást. Az előadó vázolta a radioaktív anyagok vízelszennyező hatását, akkumulálódási készségét a folyók iszapjában és a vizek biotopjában. Számszerű adatokkal jellemezte a Duna, Tisza és mellékfolyóik vizének összes béta­aktivitását az 1963—67. években, kiegészítve ezt a Duna és néhány más folyó iszapjának, valamint a Duna víz lebegő anyagának aktivitás mérési eredményeivel. Foglalkozott ezenkívül az összes béta-aktivitás dúsulási arányaival folyóink iszapjában és rámutatott a sugárzó anyagok mérésének felszíni vízkivételeknél való szük­ségességére. A Szennyvíz Szakosztály 1968. március 27-i vita­ülésén Horváth Imre a szennyvíztisztító berendezések vizsgálatában alkalmazandó reaktortechnikai módszerek­ről adott elő. Az előadó idézte az átfolyási vizsgálatok alapelvét, és a tartózkodási idők meghatározására és az azok alapján történő méretezésre a magyar kutatók által már régebben bevezetett átfolyási hullám ós átfolyási görbe elvét használta. Foglalkozott az ülepítő műtár­gyak méretezési alapelveivel és azok szerkezeti elemei­nek kialakításával. A Magyarhoni Földtani Társulat Gazdaságföldtani Szakosztálya és a Magyar Hidrológiai Társaság líalneo­technikai Szakosztálya 1968. március 25-én klubdélu­tánt rendezett. A klubdélutánon Bauer Jenő Német Demokratikus Köztársaság-beli balneológiai tapasztala­tairól, Rásonyi László pedig Törökország vízföldtani és gazdaság-geológiai lehetőségeiről tartott vetített képek­kel kísért előadást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom