Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

8. szám - Csanády Mihály: Oxidációs árkos szennyvíztisztítók működése hazánkban

Csanády M.: Oxidációs árkos, szennyvíztisztítók Hidrológiai Közlöny 1968. 8. sz. 367 2. kép. Kis iszapkoncentráció esetében könnyen lép fel habzás (Feketevölgy) 2. B cAynae neőoAbuioü KomfeHmpayuu UAa nacmo Obwaem neHOo6pa3oeaHue (<•PeKemeeéAdb) Bild 2. Bei kleiner Schlammkonzentration tritt leicht eine Schaumbildung auf ( Feketevölgy) Feketevölgy (Felsőnyárád) A berendezést 1300 lakosegyenérték terhelésre tervezték. Az árok térfogata 243 m

3, az utóülepítő 26 m

3. A rotort szokatlanul, az árok hosszanti szimmetriatengelyében helyezték el (1. kép). A berendezésnél Horváth [20] hidraulikai, Takács, Schiefner és Fázold [21—22] részletes higiénés vizsgálatokat végzett. A nyers szennyvíz híg, mennyisége is lényegesen kisebb a tervezettnél. Sok volt az üzemzavar áramkiesés, rotor-meghibásodás, szakszerűtlen kezelés miatt. Az iszapkoncentráció a tervezett értéket soha meg sem közelítette. A recirkuláltatás szakaszosan, napi 4—5 alkalommal történt. Az első vizsgálatkor az árkot kb. 8 cm-es jégtakaró fedte. A rotorról napi 3—4 alkalommal kézi szerszámmal verték le a jeget. Tavasszal a rotort javításra kellett vinni, hónapokra leállt a tisztítás. Mindhárom nyáron erős víz virágzás volt észlelhető az árokban, ami a távozó víz szervesanyag tartalmának növekedésével, tehát a szervesanyaglebontási hatásfok romlásával járt. A YITUKI javasolta a jelenlegi rotor helyett dobkefe (Káfigrotor) alkalmazását, amihez kisebb fordulatszám szükséges. A hajtóművet átmenetileg kisebb fordulatszámúra cserélték, a rotor maradt a régi. Vizsgálataink alkalmával azt észleltük, hogy az árokban levő eleveniszap rothadóképes. Normális, stabilizált iszapot egyszer sem találtunk a berendezésben. Időnként — pl. 1966 októberében — sok vízibolha (Daphnia) volt az árokban, aminek jelentős szerepe lehet abban, hogy az eleveniszap nem tudott a kellő mértékben szaporodni. Az iszap hiánya — nagy fajlagos iszapterhelés — indokolja az iszap rothadóképességét, az egész folyamat labilis voltát. Habzás is könnyen lép fel (2. kép). Mindezek ellenére a mért tisztítási hatásfok általában megfelelő volt, bakteriológiai szempontból kifejezetten jó. Pét Az elsőként tervezett [18] berendezés utóülepítő nélküli, szakaszos működésű. A levegőztetés idején az elfolvás szünetel, az árokban lassan emelkedik a vízszint. A levegőztetést követi az ülepítési szakasz: ekkor a levegőztetés, a befolyás ós az elfolyás is szünetel. Ezen periódus végén nyílik az elvezető bukó utáni tolózár: a víz tisztája távozik az árokból; majd kezdődik a folyamat elölről. Minden levegőztetési periódus megkezdésekor az árokban lev í zsompból külön szivattyúval is recirkuláltatták az iszapot. A legfőbb nehézséget a szakaszos üzem megfelelő menetének biztosítása jelentette. A távvezérelt (Hidrelekt) tolózárakkal sok volt a baj, a kapcsolóórás vezérlést nem is tudták megoldani. Az ülepítési periódus után, az elvezető tolózár nyitásakor a bukó előtt olyan vízsebesség alakult ki, amely a leülepedett iszapot bizonyos mértékig felkavarta, így az iszap egy része elúszott a tisztított vízzel. Ez jelentős hatásfok-romlást eredményezett, ahogyan ezt az 1966 szeptemberi vizsgálat második mintája mutatja. (Az első mintát az elvezető tolózár megnyitása utáni 2. percben, a másikat 5 perccel később vettük. Ezen utóbbi minta szenynyezettsége volt jellemző az elvezetési periódus nagyobb részére.) A szennyvíz szennyezettsége a tervezettnél kisebb, mennyisége viszont nagyobb volt. Különösen az okozott problémát, hogy az elvileg elválasztó rendszerű csatornába jutó esővíz nagyobb esőzések alkalmával kiöblítette az iszapot a berendezésből. A tartós áramszünet miatt rothadóvá vált iszapot állandó levegőztetéssel sem sikerült újra aerobbá változtatni, le kellett üríteni az árkot és kitisztítani (1966). A fenti nehézségek ellenére az első árkok közül itt észleltünk először jelentősebb iszapszaporodást. A tisztítási hatásfok általában nem volt kielégítő, amit az elmondottak indokolnak. Eger csehi Bányászfürdő és lakótelep 218 m

3/nap szennyvizére (1450 leé.) méretezték: 232 m

3 hasznos térfogatú árok 40 m

3-es utóülepítővel (3. kép). Az árok a vizsgálati időszakban kevés és igen híg