Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

8. szám - Könyvismertetés

Varrók E.: A nyomásvonal alakulása Hidrológiai Közlöny 1968. 8. sz. 351 lettel leírt periodikus függvény szerint ment végbe, egymást követő 4 periódusban. Az erre a eélra készült, automatikus berendezéssel különböző co szögfrekvenciájú lengéseket állítottunk elő. A továbbterjedő nyomást 11 pontban mértük. Az 5. ós 6. ábra tünteti fel az egyik mérés eredményét; az amplitúdó csökkenése ós a késleltetés jól megfigyelhető. Célul tűztük ki, hogy a mérési anyag alapján felállítjuk a csillapodást leíró empirikus függvényt és megvizsgáljuk, hogy a (2) egyenlet érvényessége esetében milyen együtthatót kapunk. Feltételeztük, hogy a keresett függvény az (5) egyenlettel adott formában felírható. Az egyenlet bal oldala az x helyen, t időpontban várható (azaz a keresett) nyomásokat adja; ezeket a mederbeli vízállásfüggvénynek a késleltetés miatt eltolt, r idővel korábbi értékéből (6) ós a keresett csillapítási függvényből számíthatjuk. Az egyenletből a C kitevő ismeretlen. A (7) egyenlet szerint rendezett formát ós a (8) tapasztalati egyenletből számított T késleltetést felhasználva a mérési adatokból C értékeket számítottunk. Ha az így számított C értékeket a t idő, illetve — a különböző hullámok összehasonlítását megkönnyítendő — az a fázisszög függvényében ábrázoljuk, a 7. ábrán látható görbesereget kapjuk. A görbesereg azonos alakú, egymáshoz képest párhuzamosan eltolt görbékből áll. Az eltolás mértéke az x távolságtól függ. I)r. h. e. dr. Németh Endre az Universitá (li Padoya díszdoktora Dr. Németh Endre nyugalmazott egyetemi tanárt, a műszaki tudományok doktorát, a Grenoble-i Egyetem és az Építőipari ós Közlekedési Műszaki Egyetem díszdoktorát, a Toulouse-i Tudományos Akadémia levelező tagját az Universitá di Padova 1968. április 3-án díszdoktorrá avatta. Az Universitá di Padovát, vagy régi nevén az Universitá, Patavinát 1222-ben alapították és mint ilyen, a világ egyik legrégibb és legnagyobb tradíciójú egyetemének számít. Ezen az egyetemen a XV. és XVI. században a magyar közélet, tudomány- ós irodalom sok kiválósága tanult. Ennek a nagynevű egyetemnek tanári karához tartozott Galileo Galilei matematikus és csillagász, az újkori fizika megteremtője ós a világ legkiválóbb természettudósainak egyike. Dr. Németh Endre díszdoktorrá av'atása osztatlan örömet okozott nemcsak a hazai vízügyi szakkörökben, hanem az egész magyar mérnöki társadalomban isDr. Németh Endre csaknem öt évtizedes munkásságát nem kell külön részleteznünk, annak eredményei ós gyümölcsei mindenütt mutatkoznak. Tudományos munkássága az egész magyar vízimérnöki tevékenységet nagymértékben segítette ós még napjainkban is segíti. A hazai öntözések terén, valamint nagy vízirnűtárgyaink építéséhez, az egyetemi oktatáshoz ós a tudományos kutatómunka fejlesztéséhez nyújtott hozzájárulását, sokoldalúság miatt szinte lehetetlen felsorolni. Talán csak a tiszalöki duzzasztómű alapozásának tudományos hidraulikai problémáit, említjük meg, amely a maga idejében egymillió deviza forint megtakarítást jelentet t és a ma már hosszabb idő óta üzemben levő duzzasztómű a valóságban is igazolta vizsgálatainak eredményeit. Dr. Németh Endre kitüntetése személyén keresztül a magyar hidrológusok ós vízgazdálkodási szakemberek elismerését is jelenti. A nemzetközi szakkörök sokszor hangoztatott jó véleményét Dr. Németh Endre díszdoktorrá való avatása csak megerősíti. Nemzetközi szempontból munkásságának elismerése mellett külön ki kell emelnünk, hogy nemcsak megbecsülést szerzett hazánknak, hanem szimpátiát is keltett hazánk ós annak törekvései iránt. A kitüntetés Dr. Német Endrét a tudóst és a nemzetközileg elismert vízügyi szakembert érte, de Németh Endre humanista is, aki nemcsak tudományos működésben, de életének minden megnyilvánulásában a szó nemes értelmében embernek mutatkozott. Segítőkészsége közismert ós hervadhatatlan érdemei vannak a magyar vízügyi tudományok fejlesztésében. A C függvény két részből áll: egyik része csak az x távolságtól, a másik része csak a t időtől függ. A csak a helytől függő 0

t (x) függvény a 8. ábrán látható, tapasztalati egyenlete a (10) egyenlet. Az időtől függő C

2(<) függvényt a dimenzió nélkülivé alakított (4) egyenlet négyzetre emelésével kapjuk; ebből a ,9. ábrán látható függvényből, 0,5-del törtónt szorzás után kapjuk a (13) egyenletet. A (14) egyenlet a keresett C kitevőt, a (15) egyenlet a nyomások hely és idő szerinti változását, a (16) egyenlet a helyi nyomásmaximumokat adja. Megvizsgáltuk, hogy a tapasztalati egyenlet milyen feltételek mellett elégíti ki a (2) egyenletet. A (15) egyenlet dimenzió nélküli alakját (17) az idő szerint (18), majd kétszer a hely szerint (19) deriváltuk és behelyettesítettük a (2) egyenletbe (20). Az eredmény a (21) egyenlet, mely arra utal, hogy a parciális differenciálegyenlet együtthatója nem állandó; függ a helytől, a vízállásváltozás sebességétől és a pillanatnyi vízállástól. A tapasztalati egyenlet által megadott csillapítás valóban jelentősebb mértékű, mint az analitikus megoldásokból számítható érték. A laboratóriumi vizsgálatok kiegészítése céljából természetbeni észlelési adatokat dolgozunk fel a fent ismertetett eljárással; a mértékadó nyomásvonalat végül a laboratóriumi és természetbeni adatokból nyert összefüggések egybevetése alapján fogjuk meghatározni. Dr. Németh Endre magas kitüntetése örömmel tölt el mindannyiunkat és meleg szeretettel kívánjuk, hogy működését mind a tudományos kutatások területén, mind pedig gazdag tapasztalatainak átadása révén még hosszú ideig, jó egészségben folytathassa. Dr. Bogárdi János Dr. Bogárdi János: Kevés víz — víz — sok víz. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967. (125 o., 14 kép.) A vízimérnököknek működése során sokszor vízhiánnyal, sokszor pedig éppen ellenkezőleg: károsan sok vízzel kell szembenéznie. Előfordul tehát mind a kevés víz, mind a sok víz problémája, s az a szerencsés eset, ha a vártnak megfelelő mennyiségben van víz. A kevés, elegendő, ós a sok víz által felvetett kérdések szerinti csoportosításban foglalkozik a témával az Akadémiai Kiadó ,,Korunk tudománya" sorozatában megjelent, elsősorban ugyan általános érdeklődésre számot tartó, emellett azonban magas szakmai színvonalú ismertető füzet. A vízzel való gazdálkodás tudománya igen jelentős, ós egyre jelentősebbé váló rósze korunk tudományának. A vízgazdálkodás sokirányú, összetett tevékenysége számos megoldatlan kérdéssel is kapcsolatos. Nyilvánvalóan fontos a szakmai közvéleményen kívül minden érdeklődő figyelmét felhívni ezekre a kérdésekre. Bogárdi János, akadémiai levelező tag műve kis terjedelemben, igen tömören foglalkozik a vízgazdálkodás legáltalánosabb és leglényegesebb kérdéseivel, a vízgazdálkodás szakágazatainak: az ivó- és ipari-vízellátásnak, a csatornázásnak, a mezőgazdasági vízhasznosításoknak és vízkár elhárításoknak, az árvízmentesítésnek és árvízvédelemnek, a folyószabályozásnak, a vízerőhasznosításnak problémakörével, s rámutat emellett a vízkészlet-gazdálkodás feladataira is. Külön fejezetet szentel a vízgazdálkodási tudományos kutatás céljai ismertetésének. A könyv a természetes vízfolyások hidrológiájába ós hidraulikájába is bevezeti az olvasót.. Bemutat ja a hordalékmozgás tudományának legfontosabb eredményeit. Végezetül pedig fontos fejezetet szentel az épülő Második Tiszai Vízlépcső ismertetésének, érintve nemcsak a műszaki, hanem a gazdasági-társadalmi vonatkozásokat is. Itt talál módot a szerző arra is, hogy a hidromechanikai kisminta-vizsgálatok érdekes részleteibe is bepillantást nyújtson. Az ismertetett munka értékét emeli, hogy az Akadémiai Kiadó olyan kiadvány-sorozatban jelentette meg, amely a tudomány fejlődésének legújabb eredményeit a leghivatottabb szerzők előadásában népszerű formában foglalja össze. A vízgazdálkodás-tudomány jelentőségének elismerését jelenti, hogy korunk t udományos vívmányaival egyenrangú szerepét mind többen értékelik. Dr. öllős Géza