Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

1. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Bozóky—Szeszich K.: Vízellátási csőhálózatok Hidrológiai Közlöny 1968. 1. sz. 31 i 1 i / / / _e = 2b_ d=a+b c=2a _J7___ / 7 V / / t _e = 2b_ d=a+b c=2a _J7___ 4/ ,«j ——-v -— — _e = 2b_ d=a+b c=2a _J7___ — 6. ábra. Az „A" és ,,B" szivattyú-telepek szivattyúi munkapont jának megszerkesztése Puc. 6. CocmaeAemie paöoneü moHKU nacocoe nacocHbix cmamjuü ,,A" u ,,£>" Abb. fí. Konstruktion cler Pumpenarbeitspunkte der Pumpenanlagen ,,A" und ,,B" Az A telepen pl. a b jelleggürbéjű szivattyúval kapcsolatban, az 5a. ábráról leolvashatjuk, hogy ennek a szivattyúnak szállítómagassága (feltételes munkapontja) 54,3, 55,9, 57,3 és 59,3 m, ha a B telepen a szállítómagasság 79. 94,109, illetőleg 129 m. Ezeket az összetartozó szállítómagasság értékpárokat a 6. ábrán tüntettük fel és kapott vonalat feltételes munkapont-vonalnak, nevezzük. Az előbbi vizsgálatot az A, majd a B telep valamennyi szivattyújával kapcsolatban elvégeztük és valamennyi eredményt feltüntettük a 6. ábrán. A feltételes munkapont-vonalak metszéspontja az A. illetőleg a B telepen üzemelő szivattyúk munkapontját határozza meg. Az ábráról például leolvasható, hogy ha az A telepen 2 db a (c) jelű szivattyú, a B telepen pedig 2 db u (v) jelű szivattyú üzemel, akkor az egyes szivattyúk szállítómagassága IIA = 62,3 m illetőleg HB= 113,2 m. Az 5a és 5b ábrák szivattyú jelleggörbéiről ezen szállítómagasságokhoz tartozó vízszállítások leolvashatók (QA = 413 l/s illetőleg QB — = 308 l/s). Az 5a, 5b és 6. ábrákból hasonló módon megállapítható valamennyi szivattyú kombináció esetén az egyes telepek vízszállítása. A szivattyú jelleggörbéken feltüntetett munkapontok igazolják azt a korábbi megállapítást, hogy az egyes telepek kölcsönösen befolyásolják egymást, ez a hatás bizonyos esetekben aránylag nagy mértékű lehet. így például az A telep vízszállítása, amennyiben az a és b jelű (d) szivattyúk párhuzamosan üzemelnek 422 és 482 l/s között változik, attól függően, hogy a B telep melyik szivattyúja van üzemben. Amennyiben a hálózatba három szivattyútelep szállítja a vizet, az előbbiekben leírt eljárás továbbra is követhető, azonban mind a számítás, mind a szerkesztés lényegesen munkaigényesebb és bonyolultabb. Háromnál több szivattyútelep esetén az eljárás már annyira bonyolult, hogy gyakorlatilag alkalmazhatatlanná válik. Pedig az eddigiekben ismertetett eljárásnak határozottan előnye, hogy a számítás első részében a szivattyúk jelleggörbéjére nem keh tekintettel lenni. A szivattyúkat azután választjuk meg, miután a jellemző fogyasztási esetekben (éjszakai és nappali fogyasztás) a hálózati feltételes jelleggörbéket meghatároztuk, ezek a jelleggörbe seregek közelítőleg kijelölik a szivattyúk üzemi tartományát, tehát a szivattyúk kiválasztásánál támpontot adnak. Nagyobb számú szivattyútelep esetén — amint látni fogjuk — a szivattyúkat már a számítási munka kezdetén ki kell választani; amennyiben csak egyetlen szivattyút is helytelenül választottunk ki, a számítást csaknem teljes egészében meg kell ismételni. Éppen ezért arra kell törekedni, hogy a szivattyúk üzemi tartományát legalább közelítőleg meghatározzuk és így a megfelelő szivattyú kiválasztását megkönnyítsük. Több szivattyútelep esetén az üzemi tartomány meghatározása — az eljárás lényegét tekintve — csaknem azonos az egyes telepek szivattyúi munkapontjának meghatározásával. ezért a továbbiakban ezt a kérdést vizsgáljuk. (Folytatása következik.) I>r. Bogárdi János akadémikus nyugatnémet kitüntetése A Deutscher Wasserwirtschafts- und Wasserkraftverband dr. Bogárdi János akadémikus számára 1967 szeptemberében a vízgazdálkodás művelése terén szerzett kimagasló tudományos érdemei elismeréséül a Hagen(Mnlékérmet adományozta. Az emlékérem névadója, G. Hagen (1797—1884) világhírű német hidraulikus, számos vízépítési kézikönyv és tudományos dolgozat szerzője volt. Eredeti kísérleti munkát fejtett ki a kisméretű csövekben való vízmozgásra, valamint a lamináris és turbulens vízmozgás közötti átmeneti állapotra vonatkozóan. A szakirodalom a csövekben való lamináris vízmozgás vízszállításának számítására szolgáló képletet Hagen és Poiseuille nevével jelöli ma is. Az adományozó szakegyesület a Német Szövetségi Köztársaság legnagyobb vízgazdálkodási szakegyesülete, és nyugatnémet viszonylatban nagyjából a Magyar Hidrológiai Társaság-gal azonos szerepet tölt be. Dr. Bogárdi János kitüntetése újabb nemzet közi megbecsülése a magyar vízügyi tudománynak és az azt művelő szakembereknek. V. /.