Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

7. szám - Dr. Kovács György: A bánhidai hűtőtó mellett épített szigetelő résfal célja

26'6 Hidrológiai Közlöny 1968. 7. sz. VÍZÉPÍTÉS A bánhidai hűtőtó mellett épített szigetelő résfal célja és hidraulikai értékelése Dr. KOVÁCS GYÖRGY a műszaki tudományok doktora A tatabányai XV/b jelű akna által fejtett át­lagosan 8—10 m vastag jó minőségű szónréteg észak-északnyugati irányban az ún. környei főve­tőig húzódik (1. ábra). A mező szélső sávjának a kitermelését azonban a bánhidai erőmű hűtőtavá­nak jelenléte akadályozza. A bányaműszaki előírá­sok ugyanis a fejtési határt úgy vonják meg, hogy az adottságoktól függő mértékű biztonsági távol­ság maradjon a műveléssel megbontott terület, és az olyan felszíni létesítmények vagy természetes alakulatok között, amelynek biztonságát az alábá­nyászással járó felszínsüllyedés veszélyezteti, vagy fordítva, amely — a fellazulás következtében kap­csolatba jutva a bányatérrel —- a bányaművelés biztonságát csökkenti. A művelési határt kijelölő védelmi pillér szé­lességének számításához a bányaműszaki előírások meghatározzák a lazulási tölcsérnek a különböző rétegtípusokra jellemző minimális rézsű-szögét. A kitermelésre váró szénréteg fedőjében levő minden réteg vastagságából és az adott rézsűhajlásból meg­állapítható a lazulási tölcsér réteget metsző szaka­szának maximális vízszintes vetülete. Ezeknek összege adja a védelmi pillér szélességét. Meg kell említeni, hogyha a szén fölötti rétegsorban nagyobb vastagságú vizes finom homokréteg is található, ez döntően befolyásolja a pillér méretét. A folyásra hajlamos homokrétegben ugyanis 1 : 10-es hajlású rézsűt kell figyelembe vennünk, szemben a szilár­dabb rétegek általában 1 : 3~1 : 2 között levő jel­lemzőjével. Így a most vizsgált esetben is a felső átlagosan 20 m vastag, vízzel telített homokréteg miatt 200 m-es távolság szükséges a teljes, mintegy 250 m pillérszélességből. A bánhidai erőmű hűtőtava mindkét előbb említett szempont miatt olyan felszíni létesítmény, amely a védőpillér kijelölését és betartását indo­kolttá teszi. A tó vize ugyanis a fellazult fedőréte­geken keresztül a bányatérbe juthat, így lényege­sen növelheti a vízbetörés mértékét. Másrészt, ha az alábányászás következtében koncentrált vízát­törés következne be, ez nemcsak a bányaművelést veszélyeztetné, hanem a hűtőtó vizének megszö­kése miatt esetleg szükségessé tenné az erőmű leál­lítását, amely a nagy teljesítmény kiesés miatt súlyos kárt okozna az energiarendszerben. Ennek megfelelően a tóvédelmi pillér megszabta a mély­művelés fejtési határát, és a külszíni fejtés munka­gödre is az első ütemben ezen a határon belül ma­radt. A XV/b jelű akna által fejtett szénmező ugyanis nyugati irányban a felszín közelébe emel­kedik. Ezért ezen a szárnyon gazdaságosnak mu­tatkozott a mélyművelésről külszíni bányászati módszerekre térni át. Ez felvetette azt a kérdést, hogy nyílt munkagödörben indokolt-e a zárt bá­nyatér által megkívánt nagyobb biztonságokat adó bányaműszaki előírások alkalmazása. Válaszként megállapíthatjuk, hogy valóban csökkenthető a tóvédelmi pillér szélessége, azonban csak olyan mértékig, hogy a munkagödör tófelőli rézsűjén hidraulikus talajtörés be ne következzen, mert ez veszélyeztetné mind a bányatér biztonságát, mind az erőmű üzemét. Az előírt pillérszélesség csökken­tésével lehetővé vált a külfejtés második üteme­ként jelölt területen a szénréteg kifejtése. A külszíni fejtéssel kapcsolatosan tehát az első — vízépítési vonatkozású — megoldandó fel­adat a tóvédelmi pillér lecsökkentett szélességének és a munkatér felőli rézsű hajlásának meghatáro­zása, továbbá az így kialakuló homoktömbön át várható szivárgás jellemzőinek előrejelzése volt. A feladat megoldásához a fúrásokból vett homok­minták szemeloszlási görbéje állott rendelkezé­sünkre. Eszerint a mértékadó szemátmérő d 1 0% = =0,2 mm, viszonylag nagy az egyenlőtlenségi in­dex (C/~4) és sok a durva szemcse (mintegy 10% 1 mm). A szemeloszlási jellemzők alapján a szi­várgási tényező átlagos értékét k= 1 • 10­4 m/sec-ra becsültük, és a számítások szerint 1 : 4-es rézsűt 1. ábra. A tatabányai külfejtés helyszínrajzi vázlata Puc. 1. CxeMamuHHbiü nnaH noeepxHocmnbix maxmiibix pa3paőomoK y Tamaöann Abb. 1. Schematischer Lageplan des Tagbaus in Tatabánya

Next

/
Oldalképek
Tartalom