Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

6. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Hidrológiai Közlöny 1968. 5. sz. 288 fenyegetik a város egyes pótolhatatlan műemlék épületeit. Az FTV vizsgálatai nyomán a Csoport közreműködött az elektro-ozmotikus szigetelési munkákban is. A Csoport elnöke tanulmányban ismertette a bekövetkezett épület-süllyedések adatait. Sopron fürdőviszonyai a háborús károk következtében igen mostohákká váltak. A Schneider Lipót által vezetett munkabizottság statisztikai felmérést végzett a fürdők helyzetére vonatkozólag. A KÖZTI által készített korszerű rendezési terv az igényeknek megfelelő, azonban a bővítés alapfeltétele a vízutánpótlás rendezése. A VIZIBER 1965-ben elkészítette Győr-Sopron megye fürdőfejlesztési tervét. A hidrológiai adatokat a Soproni Csoport szolgáltatta és részt vett a tervbírálaton is. 1966-ban a Soproni Csoport megalakította Hidrogeológiai Szakosztályát. A Szakosztály elsősorban Sopron hidrogeológiai feltárásával foglalkozik. Jelentős szerepet vállait ebben dr. Vendel Miklós akadémikus. A Szakosztály kapcsolatban állott dr. W. E. Petrasehek ós dr. H. Wieseneder osztrák egyetemi tanárokkal, akiket előadásra kért fel. Boronkai Pál A Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály 1967. október 12-i ülésén N. N. Abramov professzor, a Moszkvai V. V. Kujbisev Építőipari Főiskola Vízellátási Tanszékének tanára adott elő a vízellátási hálózat hidraulikai vizsgálatának korszerű módszereiről, fejlődési lehetőségeiről elektronikus számítógépek alkalmazása esetén. A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály 1967. október 13-i előadóülésén dr. Cieleszky Vilmos a különféle peszticid-maradékok természetes vizekben való meghatározásáról, Csanády Mihály pedig a nehézfém- és ciánszennyezés talajvízben való terjedéséről tartott előadást. A Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály 1967. október 17-i előadóülésén dr. Papp Ferenc professzor számolt be a karszthidrológiai kutatások hazai eredményeiről. Az előadó visszatekintett Zsigmondy Vilmos működésére (Városligeti I. sz. ártézi kút), a múlt század más eredményes karsztvízkutatásaira (Hévíz), az első világháború és a közvetlenül azt követő időszak kutatására (Lukács-fürdő, Rudas-fürdő, Eger, Esztergom ós Miskolc-Tapolca fürdői), majd a második világháborút követő időszak karsztvízkutatásaira (Dagály utca, Inota-Várpalota, Felnémet, Miskolc, Miskolc-Tapolca, Pécs, Veszprém, Aggtelek és Jósvafő vízkutatásai.) Rámutatott a Budapesti Műszaki Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszékének karsztvízkutatásban betöltött szerepére. Sárváry István az ülés második előadásán részletesen is beszámolt a Műegyetem Jósvafői Kutatóállomásának munkájáról ós a hazai karsztvízkutatásban betöltött szerepéről. A Vízgazdálkodási Szakcsoport 1967. október 19-i ülésén Déri József Franciaország vízgazdálkodásának időszerű kérdéseiről tartott vetítettképes tanulmányúti beszámolót. A Szennyvíz Szakosztály 1967. október 25-i vitaülósén Csanády Mihály a hazai eleven-iszapos szennyvíztisztító berendezések működéséről tartott előadást. Az előadó a biológiai szennyvíztisztítás hatásosságáról, a tisztítási hatásfok komplex értékelésének szempontjairól, a megépült hazai berendezések tapasztalatairól, az üzem és az ellenőrzés kérdéseiről szólott, majd ismertette a teljes oxidációs — medencés, ill. árkos — berendezéseket, az ezekkel kapcsolatban felmerült kérdéseket, a megoldásra váró elvi és gyakorlati feladatokat. A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály 1967. október 3Ó-i ülésén Csorna János a hidrológiai adatok ellenőrzésének és feldolgozásának céljáról és módszereiről, dr. Kozák Miklós pedig a gépi számítás hidrológiai alkalmazási lehetőségeiről tartott előadást. Az első előadás rámutatott az adatgyűjtés pontossági igényeire, az adatsorok ellenőrzésének ós javításának elvi és gyakorlati kérdéseire, és javaslatokat tett az adatbeszerzés helyes elvégzésére ós értékelésére. A második előadás a gépi számítás néhány elméleti és gyakorlati kérdését érintette, és példát mutatott be annak a belvízrendszerek tervezése során lehetséges alkalmazásáról. A két előadást hosszabb vita követte. A Szegedi Csoport 1967. október 25-én rendezett előadó-ülésén Csávás Imre a rizstermelés időszerű agronómiai és műszaki kérdéseiről adott elő. Az ülést Társaságunk a Magyar Agrártudományi Egyesület Csongrád Megyei Csoportjával közösen rendezte. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Körös vidéki Vízügyi Igazgatóság, továbbá a Gépipari Tudományos Egyesület és a Magyar Hidrológiai Társaság Békés megyei Csoportjai 1967. október 12-én és 13-án Gyulán Belvízgépészeti Ankétot rendeztek. Az ankét megnyitóját Takács Lajos, a Körös vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgató-főmérnöke tartotta. Ezután a következő előadások kerültek megtartásra : Nagy Tibor: A vízrendezés gépesítési problémái, Nagy György: A belvízgépészet jelentősége a Körös vidéki Vízügyi Igazgatóság területén, Réti Mihály: A Körös vidéki Vízügyi Igazgtóság belvízi szivattyútelepei ós azok üzemelési problémái, Ambrus Lajos: A Körös vidék határmenti fekvéséből eredő belvízrendezési problémák, Kocsis György: Belvízvédelmi átemelő szivattyúk tervezési és szerkesztési kérdései, Temesi Aurél: Űj típusú szivattyúk telepítési és szerelési kérdései. Az előadásokhoz felkért hozzászólók voltak: Najmányi László, az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízrendezési és Társulati Főosztályának vezetője, és Hartyányi László, az Öntözési- és Rizstermesztési Kutató Intézet igazgatóhelyettes-főmérnöke. Az ankét második napján a Vízügyi Igazgatóság közös bejárás során bemutatta a Malomfoki-, HosszúfokiSiratói-, Büngösdi- és Fokközi-siah'ú belvízátemelő szivattyútelepeket, valamint a gyomai gépműhelynél működő szivattyús gépcsoportokat. Az ankét összefoglalóját Kövesi Gyula, az Országos Vízügyi Főigazgatóság Műszaki Fejlesztési Öá. Osztályának vezetője tartotta. A kiértékelést ós zárószót Szászhelyi Pál, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgató-helyettese mondta. V. I. A Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Csoportja 1967. november 8-án, a Csoport megalakulásának 15. évfordulója alkalmából ünnepi ülést rendezett. A Csoport 15 éves munkájáról megnyitója keretében Dévény István elnök emlékezett meg. A megnyitót követően a szegedi hévízhasznosítás tárgykörében a következő előadásokra került sor: Dr. Kocsis Árpád: Hévízkincsek az országban, különös tekintettel Szegedre. Balogh Jenő: A hévízhasznosítás műszaki teendői és lehetőségei. Dr. Berencsy György: Balneológia a higónia szolgálatában, különös tekintettel a Csongrád megyei hóvizekre. Az előadáshoz csatlakozott Dr. Domokos József főorvos hozzászólása. A Szegedi Csoportot — az évforduló alkalmából — a Magyar Hidrológiai Társaság elnöksége, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, továbbá Szeged, mj. város tanácsa üdvözölte.