Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

6. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Donászy E.: Hollerith-lyukkártyák Hidrológiai Közlöny 1968. 6. sz. 287 The Use of Hollerith Punched-Card System in Limnology By Dr. E. Donászy The Hollerith system of punched cards was used first by the author in limnological research in Hungary. The method of preparing basic data sheets is illustrated by examples taken from three different fields. The organization of processing, the manner of information retrieval, the structure of the tables and their types are alsó described. The significance of the Hollerith system in limnology is demonstrated with the help of oecological, systematical and growth-rate studies. Examples are taken from various filelds of interests, such as the water quality of fish ponds, zooplancton in fish ponds and tho weight gain of carps. Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető: Dr. VÁGÁS ISTVÁN Beszámoló a Soproni Csoport működéséről A Magyar Hidrológiai Társaság Soproni Csoportja 1961. májusában alakult. Első elnöke az 1963-ban elhunyt dr. Varga Lajos, a biológiai tudományok doktora volt. A Soproni Csoport megszervezésének gondolata a Magyar Hidrológiai Társaság 1959-ben dr. Papp Ferenc elnöklete alatt megtartott soproni vándorgyűlésén vetődött fel. Sopron városa hazánk egyik leglátogatottabb üdülőhelye és fontos ipari központja. Az ezzel kapcsolatos adottságok szabták meg a Csoport közelebbi feladatait. A Soproni Csoport munkájának egyik legfontosabb részét a Fertő-tó vízgazdálkodási kérdéseinek vizsgálata jelentette. A tó, amely Közép-Európa harmadik legnagyobb tava, % részben Ausztriához, % részben pedig Magyarországhoz tartozik. Osztrák oldalon világszínvonalú fürdő és vitorlás telepeket létesítettek, nagy beruházásokkal megteremtették a bécsiek „meleg tengerét". Magyar oldalon jelenleg a nádgazdaság érdekei a fontosak, mert a nád fontos export cikkünk. Á Fertő-tó fürdő-életének ós nádgazdaságának legnagyobb veszélyét a vízszint ingadozása, a nádövezetek befelé húzódása és a külső nádövezetek elsásosodása és elszikesedése jelenti. A világhírű fertői kékfrankos szőlő léte is a vízfelület biztosította klíma függvénye. A tó megmentésének egyetlen lehetősége a vízszint állandósítása, friss vizek állandó bevezetésével. Ennek érdekében létesült a Fertő-tó Kutató Tudományos Bizottság, amely szoros kapcsolatokat tart fenn az osztrák Neusiedler See Planungsgesellschaft-tal. Fritz Kopf osztrák műszaki szakértő ismételten járt nálunk, ós átadta a tó-fenék szintvonalas felmérésének és a vízimérlegre vonatkozó kutatásainak eredményeit. A Szekér Lajos által vezetett munkabizottság tervet dolgozott ki a Fertő-tó D-i partján tervezett gátra és övcsatornára, amelyeknek segítségével az eddig értéktelen sásos területeket is mezőgazdasági művelésbe lehetne vonni. Az osztrákokkal való együttműködés másik fontos eredménye a Fertő-tó alatti gyógyvíz medence féltárása. Dr. W. Fritsch egyetemi tanár és dr. A. F. Tauber főgeológus átadta Csoportunknak az általuk szerkesztett vízföldtani térképet, amelyből kiderült, hogy a gyógyvíz Fertőrákoson is megtalálható. Dr. Vendel Miklós és Tárczy-Hornoch Antal akadémikusok által vezetett vizsgálatok alapján Fertőrákoson is karlsbadi-típusú gyógyvizet tártak fel. A Fertő-tavi hidrometeorológiai viszonyok folyamatos vizsgálatára a Csoport létrehozta a „Dr. Varga Lajos észlelőáttomást". Az állomás létrehozásában a nemrégiben elhúnyt dr. Károlyi Zoltán tudományos kutató szerzett elévülhetetlen érdemeket. Megtörténtek az első lépések a Fertői Kutató Laboratórium és a Fertő Múzeum megvalósítására is, jórészt Garád Róbert h. elnök munkája eredményeként. A Nyugatdunántúli Intézőbizottság 1966. decemberében határozatot hozott Balf fürdő újjáépítése tárgyában. A Csoport a fürdő újjáépítése érdekében eddig már több javaslatot tett. Jelenleg társadalmi munkával 20 kádas ideiglenes fürdőtelepet létesítettek. Az eddigi hazai és osztrák vizsgálatok alapján feltehető, hogy a Fertő-tó medencéje alatt termálvíz is található. A feltárásra vonatkozóan megteendő lépésekre a Soproni Csoport javaslatot tett. A Csoport megalakulása óta egyik legfőbb feladatának tekintette a Sopronban jelentkező vízhiány megszüntetését. A Boronkai Pál vezetésével működő munkabizottság kimutatta, hogy az 1892-ben épített somfalvi galériavezeték a vízgyűjtőterület vízhozamának nagy részét nem tudja felfogni, s az eláramló vizet a szivattyú telepek háromszoros költséggel nyomják fel, több mint 100 m-es magasság-különbséggel a városi hálózatba. A Csoport a városi tanács felkérésére elkészítette Sopron 20 éves fejlesztésénék vízgazdálkodási javaslatait. Ebben rámutatott a galóriavezeték fejlesztésének szükségességére, továbbá a sopronpusztai vízgyűjtőterület bővítési lehetőségeire, a Fertő-tó partján levő források, ill. a víztározók jelentőségére. A VIZITERV által elkészített vízmű bővítési tanulmányterv bírálatán a Csoport is részt vett. Az elvégzett fúrások és vízhozammérések alapján a fertőrákosi parton átlagban napi 5000, a Sopron-Pusztától É-ra fekvő területen szintén 5000 m

3 víz tárható fel. Ez csúcsban összesen 17 000 m:-re növelhető. Ez 1980-ig biztosíthatja a város vízigényét. A víztározók építése ügyében Csoportunk 1964-ben helyszíni ankétot rendezett. A brennbergi felső tározó a felhagyott bányavasút 10 m magas töltésének felhasználásával, egyelőre 4 m-es duzzasztással megvalósult. A vasúti töltést azonban még szigetelni kell. A tározás célja itt az öntözés igényeinek kielégítése, a Petőházi Cukorgyár részére történő ipari vízszolgáltatás, továbbá pisztrángos tó létesítése. A bánfalvi víztározó tanulmánytervét a VIZITERV szintén elkészítette. A tervvel kapcsolatos észrevételek ez idő szerint állnak megvitatás alatt. A Sopron-vidéki források vízhozamát és hőmérsékletét a Firbás Oszkár vezetése alatt álló munkabizottság huzamos időn át mérte. A mérések adatai a Hidrológiai Tájékoztató 1962 és 1963. évfolyamaiban közlésre kerültek. A Soproni Csoport megalakulása óta sürgeti a város abbamaradt általános csatornázásának befejezését, és a szennyvíztisztító telep megépítését. A MÉLYÉPTERV tervei alapján rövidesen megindul a Bánfalvi-patak menti szennyvíz főgyűjtő csatorna építése. A patakok szennyeződése ügyében a Csoport ismételten ankétokat rendezett az érdekelt vállalatok bevonásával. A Csoport előterjesztésére az OKI, KÖJÁL és az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság elvégezte végig az Ikva folyón a kémiai és bakteriológiai vizsgálatokat, amelyek alapján bebizonyosodott, hogy a soproni és a petőházai szennyvíztisztító telepek megépítése igen sürgős. Az 1965. évi tavaszi áradások idején a Soproni Csoport tagjai részt vettek a védekezési munkákban. 1966. januárjában gazdag képanyagú kiállítást rendezett a Csoport az árvízvédekezésről. A Soproni Szemlében e tárgykörben Boronkai Pál elnök tanulmányt írt. A Soproni Csoport rámutatott, hogy a beépítetlen romtelkeken beszivárgó csapadékvizek milyen veszéllyel