Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)
6. szám - Könyvismertetés
276 Hidrológiai Közlöny 196H. 6. sz. Szakáll K.: A moszkvai ankét tanulságai sabb) a kénsavval és nátriumhexametafoszfáttal történő vízkezelés 4% frissvíz betáplálással és 2,37% vízkibocsátással. Ez lényegesen gazdaságosabbnak adódott mint pl. a 10%-os frissvíz betáplálással és 8,37%-os vízkibocsátással, és vízkezelés nélkül történő üzemelés. Ezenkívül a vízkezelés bevezetésével a kibocsátásra kerülő szennyvíz menynyisége 8,37%-ról 2,37% -I*cL, ÖiZSiZ az előbbi érték 3,5-öd részére volt csökkenthető, ami a szennyvízhelyzet javítása, a csatornahálózat terhelésének csökkentése szempontjából jön nyomatékosan számításba. A nagyszabású rendezvényből tanulságképp vonható le az a következtetés, hogy az ipari víz visszaforgatás korunk parancsoló szükségessége, az ipari vízellátás élvonalbeli kérdése lett. Hazai viszonyainkra vetítve — ha példaképp csak a borsodi iparvidék vízellátási helyzetét tekintjük —• nálunk nem kevésbé égető a probléma. A Szovjetunióbeli példa nyomán nekünk is igen intenziven kell foglalkozni e nagy horderejű kérdéssel, mely a vízellátási helyzet javításán túlmenően — ami helyenként ugyanolyan horderejű kérdés — a szennyvíz helyzet javulását is eredményezi. Könyvismertetés Közlemények 1'. Baja, 1966. A Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum kiadványa (224 old., 11 kép, 52 ábra, 28 táblázat, 17x24 cm.) Űj felsőoktatási intézmény létrehozása, kialakítása nem mindennapos és évekre szóló feladat. Ilyen új intézményt életrehívó kormányrendeletet követően számos fejlődési fokon kell túljutnia az intézménynek, amíg társadalmilag is elismert felsőfokú és tudományos szintű intézetté érik. A vízügyi szolgálat első és egyetlen ilyen intézményének fejlődésében útjelző ez a kiadvány, amelyben hozzáférhetőséget biztosít az intézmény lelkes tanárainak a kutatási munkásságához. A következőkben a közlemények 1. tartalmát tekintjük át. Dr. Vári Béla: Fizikai jelenségek hasonlósága című tanulmányában mechanikai és villamosságtani példák párhuzama alapján — amelyekre azonos szerkezetű differenciálegyenleteket ír fel — általánosítva közli a modelltörvónyekhez vezető alapfogalmakat és összefüggéseket. Dr. Babos Károly—dr. Babos Károlyné: Geoelektromos szondázással besűrített talajmechanikai kutató fúrások c. értekezésben a szerzők felsorolják a talajmechanikai szakvélemények készítésénél hagyományos vizsgálati módszereket, majd ezzel párhuzamot vonva ismertetik a geoelektromos szondázással kombinált vizsgálatok elméletét és alkalmazásuk gazdaságossági előnyeit. Bándy Iván: Kis vízfolyások áthidalásának újszerű lehetőségei. A hídépítési kivitelezési munka terén nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező szerző tömör összefoglalást és áttekintést ad a vízügyi szolgálatban előforduló kishidak korszerű kialakításának jelenlegi lehetőségeiről és javaslatot tesz a fejlesztés irányára. Czédli György: A felsőfokii technikumok és az üzemmérnökképzés. A műszaki tudományok sokoldalú fejlődésének következtében a jövőben célszerűbb kétféle mérnököt képezni: műszaki fejlesztésre, tervezésre, kutatásra okleveles mérnököket, a termelés közvetlen vezetésére pedig üzemmérnököket. Utóbbiak képzésére a felsőfokú technikumokat célszerű főiskolákká fejleszteni. Szerző sorra veszi ós elemzi a főiskolák kialakításánál figyelembeveendő elveket és feladatokat kiemelve a központilag eldöntendő ós szabályozandó teendőket. Kováts Béla: Csírátlanítás ibolyántúli sugarakkal. Az ivóvízcsírátlanításnak egy olyan ritkán alkalmazott módszerét tárgyalja a szerző, amelyre világszinten igen kevés szakirodalmi adat áll rendelkezésre. A tanulmány ennek a hiányosságnak a figyelembevételével ismerteti e módszer elméleti alapjait, tárgyalja az alkalmazás lehetőségeit, bemutatja a használatos készülékeket és alapadatokat ad tervezők részére ! Rajkai Vilmos: Díszkutak hidraulikai méretezése. Napjainkban mind divatosabbá válik ismét a városi parkok, terek díszítésére szökőkutak létesítése. A cikk tárgyalja az alkalmazott fúvófejek és a medencék hidraulikai méretezését. Dr. Kubatov János: Michelangelo költészete és az újplatonizmus. Az értekezés tárgyalja a XVI. század egyik eszmeáramlatának hatását Michelangelo alkotásaira. Dr. Wisnovszky Iván: Mértékadó árvízhozamok a vízi létesítmények méretezésére. A legcélszerűbb ismétlődési valószínűségű árvízhozamot műszaki-gazdasági mérlegeléssel kell kiválasztani. A ritkábban előforduló árvizek kárelhárításának, valamint a kiépítés költségösszegének grafikonja jól szemlélteti a gazdaságos kiépítési jellemzőit és segítségével kijelölhető a vízfolyások mértékadó árvízhozama. Ismerteti erre vonatkozóan a VÍZI TERV, a lengyel Balcerski, a magyar dr. Kovács, valamint a szerző által felállított táblázatokat, illetve képleteket. Kis műtárgyak esetén a szerző javasolja a mértékadó ismétlődési valószínűség mellett a tűrési ismétlődési valószínűség fogalmának a bevezetését. Bánáti Attiláné: A szikes talajok mezőgazdasági hasznosítása. A szerző ismerteti a hazai szikes talajok adatait, osztályozásuk módjait ós a javításuk lehetőségeit. A vízrendezés és a mechanikai talajjavítás mellett a vegyi javítás során elsősorban a mészadagolás terjedt el, de használnak gipsz ós lignitport is. A termóshozamnövekedós érdekében hasznos a helyesen alkalmazott öntözés, de káros is lehet akkor, ha nincsenek biztosítva az anyagi, műszaki és termeléstechnikai feltételek. Török László: A tiszalöki vízlépcső üzemelési tapasztalatai. Sajnos ritka eset, hogy egy-egy műszaki terv kivitelezését követően évek múltán az üzemeltetés tapasztalatait tanulságul a következő hasonló művek tervezői részére kiértékeljék. Pedig a műszaki fejlesztésnek ez egy igen jelentős és kézenfekvő módja. Ilyen céllal készült ez a tanulmány is. A szerző személyes tapasztalatai alapján részletesen elemzi egyik legnagyobb vízgazdálkodási beruházásunknak az üzemelés során felbukkant hiányosságait és egyben javaslatot ad ezeknek más műtárgyaknál még a tervezés idején történő megelőzésére. Faludi Gábor: A termelőszövetkezetek megerősítése. A cikk az ország egyik járásában a mezőgazdasági termelés szocialista formáinak kialakítását célzó erőfeszítéseket ós társadalmi fejlődésben végbement fejlődést elemzi, Kováts Béla