Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)
6. szám - Szakáll Kálmán: A Moszkvában rendezett „Ipari víz visszaforgatási ankét” tanulságai
Hidrológiai Közlöny 1968. 5. sz. 272 A Moszkvában rendezett „Ipari víz visszaforgatási ankét" tanulságai SZAKÁLL KÁLMÁN 1967. év február 27—28-án és március 1-én a Moszkvai Tudományok és Technika Házában, szovjet vízellátási kutatási és oktatási intézmények rendezésében nagyszabású szeminárium volt az „Ipari víz visszaforgatás" tárgyköréből. A háromnapos rendezvény elnevezésének hazai vonatkozásban inkább az ankét felel meg, de a Szovjetunióban szemináriumoknak nevezik ezeket az aktuális vízellátási témákkal foglalkozó tudományos összejöveteleket. Az előző évben például az ivóvíz mellókízének és szagának megszüntetésével kapcsolatban rendeztek hasonló nagyszabású szemináriumot. A szemináriumon 720 küldött vett részt, akik öszszesen 355 intézmény delegáltjai voltak. Az ipari víz visszaforgatás tárgyköréből összesen 32 előadás, ós igen sok felszólalás hangzott el, közöttük a szerzőé is, melyben röviden a mágneses ós elektromos vízkezelés magyarországi tapasztalatairól számoltam be, a Hidrológiai Közlöny 1965. évi 10. számában Nyilassy Miklóssal közösen írt cikk nyomán. A szemináriumot Kljacsko professzor nyitotta meg, a tengervíz sótalanításának világhírű tudósa, aki több mint egy évig tartázkodott Amerikában, a szovjet—amerikai együttműködés kapcsán, a tengervíz sótalanításának a tárgykörében. A szeminárium elnöke Sabaljin professzor volt, aki jelenleg az ipari vízellátás egyik legelismertebb szakembere a Szovjetunióban. A továbbiakban a szeminárium legjelentősebb előadásainak címét sorolom fel, amiben jól tükröződik a szeminárium rendkívül átfogó jellege, az a körülmény, hogy itt az ipari víz visszaforgatás tudományának egész anyaga alapos megvitatásra került. Ipari víz visszaforgatási rendszerek tervezésének és üzemeltetésének tudományos elvei. Az ipari víz visszaforgatás vízkezelő berendezései. Karbonátkő kiválás megakadályozása ipari víz visszaforgatási rendszerekben. Mágneses vízkezelés alkalmazása ipari víz visszaforgatási rendszerekben. Fémek korrózióvédelme az ipari víz visszaforgatásoknál. A biológiai burjánzás elleni küzdelem ipari víz vissz aforgatásoknál. Típustervek az ipari víz visszaforgatás tárgyköréből. Vízhűtés helyett levegőhűtés alkalmazása ipari víz visszaforgatásoknál. Ipari víz visszaforgatás, valamint tisztított szennyvizek újrafelhasználása az olajfinomító iparban. Tengervíz alkalmazása az olajfinomító iparban történő vízvisszaforgatásoknál. Ipari víz visszaforgatás a kémiai iparban. Korszerű hűtőtornyok. Erőművi vízvisszaforgatás. Hűtőtavak alkalmazása ipari víz visszaforgatásoknál. Ipari víz visszaforgatás a kohászatban. Vízvisszaforgatás a kuznyec vaskombinát kohógáztisztításánál. Ipari víz visszaforgatás a krivorozsszki fémipari kombinátban. Karbonátkő lerakódások megakadályozása ipari víz visszaforgatásoknál alkalmazott zagyvezetékeknél. Elektromos olvasztó kemencék hűtővíz visszaforgatásánál a karbonátkő kiválások megakadályozása. Tengervíz alkalmazása kohók hűtővíz visszaforgatásánál. A Donyec-terület vaskombinátjainál alkalmazott ipari víz visszaforgatások. Ipari víz visszaforgatásoknál keletkező iszap elhelyezésének problémája. Az egész szemináriumon, mint vezérfonal húzódott végig az ipari víz visszaforgatás jelentőségének a hangsúlyozása. Kljacsko professzor intő példának hozta fel a tengervíz sótalanítását. Ha már az emberiségnek egyes helyeken, a vízellátási helyzet megmentésére ezt, a konvencionális felszínivíz tisztításnál több mint 10—12-szer drágább technológiát kell alkalmaznia, itt az ideje, hogy ezzel a sokkalta olcsóbb megoldási lehetőséggel is behatóan foglalkozzunk. Sabaljin professzor szerint 1 m 3 visszaforgatott hűtővíz átlagosan számítva 1/8-ad részébe kerül a tisztított felszínvíz beszerzésének. Az ipari víz visszaforgatásával tehát nyolcadrészére lehet csökkenteni a fajlagos vízbeszerzési költségeket, az egyenes átfolyású rendszerek költségeihez viszonyítva. A nyersvíz szükséglet és ezzel együtt a kibocsátott szennyvíz mennyisége pedig, ipari vízvisszaforgatással 20—25-öd részére csökkenthető, az egyenes átfolyású rendszerhez viszonyítva. Sabaljin professzor szerint lényegében három ipari víz visszaforgatási alaprendszer van, mint azt a mellékelt 1. ábra folyamatsémái feltüntetik: a) csak hűtéssel történő vízvisszaforgatás, b) csak víztisztítással történő vízvisszaforgatás és c) víztisztítással és hűtéssel történő vízvisszaforgatás. A folyamatábrákon jól látható az egyes műtárgyaknak, mint a hűtőtornyoknak, a szívóaknának, a szivattyútelepnek stb. a vízvisszaforgatási rendszerbe történő szokásos ill. rendeltetésszerű illesztése. Mindhárom vízvisszaforgatási rendszernél alapvető feltétel a vízmérleg egyensúlyának, tehát a párolgási veszteség (P 1), a cseppveszteség (P 2), a frissítés céljából történő vízkibocsátás (P 3), a technológiai célra történő vízelvétel (P 4), iszapvíz kibocsátás (P 5), frissítő pótvíz betáplálás (P 6) vízmennyiségei közötti egyensúlynak a biztosítása, amely a három rendszernél a folyamatábrán feltüntetett egyenletekkel fejezhető ki.
