Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)
6. szám - Dr. Bendefi László: A Balaton vízszintjének változásai a neolitikumtól napjainkig
260 Hidrológiai Közlöny 1968. 6. sz. Bendefy L.: A Balaton Abb. 4 Der Balaton zur Zeit seiner grössten Ausbreitung, im XVI—XVII Jahrhundert Fig. 4. Qreatest extension of Laké Balaton in the I6' T H—17 T H eenturies így például maga Tihany sem került egyetlen napra sem török kézre, noha védő őrsége legtöbbször 50 főt sem számlált. Ezt csakis az magyarázza, hogy a Balaton vízszintje 1560 és 1660 között olyan magas (112,5—113,0) volt, hogy a török semmiképp sem tudott a vastag iszappal födött, nyilván hínárral dúsan benőtt, vízborította földszoroson át a Tihany sziget partjaihoz férkőzni. Ugyanebben az időszakban sziget volt Fonyód és Szigliget várának környéke is és a tó víz5. ábra. Octaviano Leuckharden látképe Tihanyról, 1651-ből (Borbély A. és Zákonyi F. nyomán) Abb. 5 Ansicht von Tihany, von Octaviano Leuckharden, aus 1651 (Nach A. Borbély und F. Zákonyi) Fig. 5. View of Tihany, drawing by Octaviano Leuckharden, 1651 (After A. Borbély and F. Zákonyi) tükre északon Tapolca váráig nyúlott fel. Délen pedig, a mai Nagyberek helyén, 20—22 km távolra lehetett csónakon eljutni (4. ábra). Fentieket illetően nagyszerű bizonyítékunk Octaviano Leuckharden hadmérnöknek 1651-ben Tihanyról készített színes látképe (5. ábra) és tervrajza. Ezeken világosan látható, hogy a mai földszorost magas víz borítja, amelynek a széle -—Tihany felől — a már említett préhisztórikus eredetű ároknál és sáncnál van, legalábbis 112,0— 112,5 méternek megfelelő magasságban. A Balaton török-kori, igen magas vízszintjének több, a természetben megőrzött nyomát tártuk fel. Ezek között a legfontosabb a tó DNy-i szögletében, a Zala folyó torkolata közelében levő Vörs község XI—XII. századi templomához kapcsolódik. Vörs község eredetileg nem a mai helyén, hanem attól ÉNy-ra a Zala folyó torkolatánál levő, a Balaton vízéből alig 100—120 cm-re kiemelkedő kis szigeten volt. Amikor azonban a tó vízszintjét 1240 körül tartósan 112—113 m magasságra duzzasztották, a falu áttelepült mai, 114 m magasságban levő helyére. A kis halásztelep vályog-falú házacskái nyomtalanul eltűntek. Ugyancsak vályog-falú régi templomát is eltüntette a hullámzás, de a templom eredeti döngölt padimentuma épségben megmaradt. Reája közvetlenül szürkésbarna, csillámos homok: nagyobbrészt a Zala folyó hordaléka települt, efölött pedig 35—40 cm vastagságú fekete szuroktőzeg-réteg képződött. A tőzegréteg vastagságából és a Keszthely környéki tőzegesedés átlagos évi 0,4 mm-re becsülhető intenzitásából megállapítható, hogy Vörs régi templomának helyét
