Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)
5. szám - Csoma János: Különböző valószínűségű vízhozamok és vízállások meghatározása
228 Hidrológiai Közlöny 1968. 5. sz. Csorna J.: Különböző valószínűségű vízhozamok. 1. táblázat folytatása SorÉv Vízhozam K. Qi Ki - 1 (Ki — l) 2 (Ki~ -l) 3 szám Év Qi (m 3/s) K. Qi — + (Ki — l) 2 — + 39. 1942 1640 0,91141 0,08859 0,00785 0,00070 40. 1945 1640 0,91141 0,08859 0,00785 0,00070 41. 1896 1610 0,89474 0,90526 0,01108 0,00117 42. 1898 1580 0,87807 0,12193 0,01487 0,00181 43. 1935 1550 0,86139 0,13861 0,01921 0,00266 44. 1950 1550 0,86139 0,13861 0,01921 0,00266 45. 1947 1580 0,84472 0,15528 0,02411 0,00374 46. 1949 1500 0,83361 0,16639 0,02769 0,00461 47. 1894 1500 0,83361 0,16639 0,02769 0,00461 48. 1939 1450 0,80582 0,19418 0,03771 0,00732 49. 1938 1440 0,80026 0,19974 0,03990 0,00797 50. 1900 1420 0,78915 0,21085 0,04446 0,00937 51. 1928 1420 0,78915 0,21085 0,04446 0,00937 52. 1917 1420 0,78915 0,21085 0,04446 0,00937 53. 1906 1390 0,77247 0,22753 0,05177 0,01178 54. 1936 1380 0,76692 0,23308 0,05433 0,01266 55. 1903 1370 0,76136 0,23864 0,05695 0,01359 56. 1934 1360 0,75580 0,24420 0,05963 0,01456 57. 1905 1350 0,75025 0,24975 0,06238 0,01558 58. 1910 1320 0,73357 0,26643 0,07098 0,01891 59. 1927 1290 0,71690 0,28310 0,08015 0,02269 60. 1911 1280 0,71134 0,28866 0,08332 0,02405 61. 1929 1280 0,71134 0,28866 0,08332 0,02405 62. 1819 1220 0,67800 0,32200 0,10366 0,03338 63. 1946 1210 0,67244 0,32756 0,10729 0,03514 64. 1959 1200 0,66688 0,33312 0,11097 0,03697 65. 1899 1200 0,66688 0,33312 0,11097 0,03697 66. 1943 1090 0,60575 0,39425 0,15543 0,06128 67. 1954 1010 0,56129 0,43871 0,19247 0,08444 68. 1904 976 0,54240 0,45760 0,20940 0,09582 69. 1921 943 0,52406 0,47594 0,22652 0,10781 70. 1961 769 0,42736 0,57264 0,32792 0,18778 X' Qi ZQi= 125 958 m 3/s; <?„ = ——= 1799,4 m 3/s; 2' (Ki- 1)- = 6,84342; I (Ki - 1) 3 = 1 68865 n yz (K i-iv f n — 1 nC 3 ÍJ 2. táblázat Különböző valószínűségű vízhozamok számítása (Fostei Ribkin módszer) C„ = 0,31493 C g = 0,77245 TaőAüifa 2. BbwucMHue pacxodoe pa3Hoü eeponmnocmu (Cnocoő (Pocmep—PuöKuna). Tuca—noAiap Tabelle 2. Berechnung der Abflussmengen verschiedener Wahrscheinlichkeiten (Methode Foster — Ribkin). Tisza — Polgár P % <fv qpp •C v k p = <pp•Cv + 1 Qp — QiI • kp 0,1 70 4,20 1,32 2,32 4174,84 1 70 2,88 0,907 1,907 3431,6465 3 70 2,11 0,664 1,664 2994,3680 5 70 1,82 0,573 1,573 2830,6135 10 70 1,34 0,422 1,422 2558,8890 20 70 0,785 0,247 1,247 2243,9765 25 70 0,605 0,191 1,191 2143,2045 30 70 0,43 0,135 1,135 2042,4325 40 70 0,13 0,041 1,041 1873,2795 50 70 —0,12 —0,038 0,962 1731,1190 60 70 —0,36 —0,113 0,887 1596,1565 70 70 —0,597 —0,188 0,812 1961,1940 75 70 —0,728 —0,229 0,771 1387,4145 80 70 —0,86 —0,271 0,729 1311,8355 90 70 —1,165 —0,367 0,633 1139,0835 95 70 —1,39 —0,438 0,562 1011,3100 97 70 —1,505 —0,474 0,526 946,5370 99 70 —1,75 —0,554 0,446 802,5770 99,9 70 —2,07 —0,652 0,348 626,2260 Újabban, elsősorban Amerikában, a különböző valószínűségű vízhozamok becsléséhez felhasználják Fischer v. 2 (khi-négyzet) eloszlásra szerkesztett táblázatát. Az irodalomból ismert módszer [6] hibája, hogy nem a mintából határozzák meg az / szabadságfokot, hanem különböző szabadságfokokhoz tartozó elméleti eloszlással közelítik az empirikus eloszlást. Az eljárás ilyen formában lényegében találgatás vagy próbálgatás annak ellenére, hogy végül illeszkedésvizsgálattal kísérelik meg az empirikus eloszlás elméleti eloszlással való közelítésének helyességét igazolni. A hazai gyakorlatban alkalmazott módszerek áttekintése után ismertetjük dr. Szigyártó Zoltán „Hidrológiai események valószínűségének becslése eloszlásfüggvények segítségével" című tanulmányában lefektetett elmélet alapján a különböző valószínűségű vízhozamok meghatározását [11]. Különböző valószínűségű vízhozamok meghatározása gamma eloszlással Feladatunk az évi legnagyobb jégmentes vízhozamok eloszlásfüggvényének meghatározása. Ehhez azonban az szükséges, hogy a rendelkezésünkre álló vízhozamadatok — a minta — két alapfeltételt kielégítsen, éspedig
