Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

5. szám - Csoma János: Különböző valószínűségű vízhozamok és vízállások meghatározása

226 Hidrológiai Közlöny 1968. 5. sz. Csorna J.: Különböző valószínűségű vízhozamok. közelítse meg a p= 100% és p — 0°/ o határértéket, minél hosszabb az adatsor, de azt véges n érték mellett se érhesse el. Megemlítjük, hogy a tapasztalati valószínűség szá­mítására alkalmaznak az előző képlethez hasonló olyan összefüggést is, ahol a számlálóban levő tagból vonnak le 0,5-öt, vagy a nevezőben levő + 1 helyett szerepel más érték. Tekintsünk el most a bemutatott képlet szám­lálójában, illetve nevezőjében szereplő állandóktól és az irodalomban ezzel kapcsolatban folyó viták­tól. Ettől függetlenül is megállapítható, hogy az összefüggés tulajdonképpen a relatív gyakoriságot adja. Úgynevezett „tapasztalati valószínűség" ugyanis nincs, ilyet a matematikai statisztika nem ismer és könnyen bizonyítható, hogy alkalmazása, a fogalom használata is súlyos hibákra vezethet. Gondoljuk meg pl., hogy valamely vízfolyá­son — a Dunán — 5 mércét telepítettek. Az elsőt 1904-ben, a másodikat 1914-ben és így tovább, az utolsót 1944-ben. Vizsgáljuk meg a „tapasztalati valószínűség" képlete szerint, milyen átlagos visszatérési idővel jelentkezne az egyes mércék vízhozamadataiból az 1954. évi árvíz, ami a vizs­gált időszakon belül tudvalevőleg a legnagyobb jégmentes árvíz volt. Az 50 éves idősorral rendel­kező mércénél a „tapasztalati valószínűség" 2%-ra, a 40 évesnél 2,5%-ra, a 30 évesnél 3,3%-ra, a 20 évesnél 5,0%-ra, a 10 évesnél 10%-ra adódik. Ez azt jelentené, hogy a leghosszabb adatsorral — 50 évvel — rendelkező szelvényben az árvíz átlagos visszatérési ideje 50 év, a 10 éves adatsorral ren­delkező szelvényben 10 év. Nyilvánvaló, hogy az árvíz visszatérési ideje nem függhet a vízmércék tele­pítésének idejétől, az a visszatérési időt egyáltalán nem befolyásolja. Nem lehet tehát tapasztalati valószínűségről beszélni — amit a hidrológiában széleskörben alkalmaznak — tudomásul kell venni, hogy az nem más, mint a múltban észlelt értékekből levezetett relatív gyakoriság. * A hazai hidrológiai gyakorlatban széles körben alkalmazzák grafikus megoldáshoz a Hazen-skálát. A különböző valószínűséggel várható vízhozamok becslése lényegében úgy történik, hogy meghatá­rozzák az n elemű adatsor egyes elemeinek relatív gyakoriságát, ezeket az értékeket felrakják a Ha­zew-skálára és kiegyenlítik egyenessel a pontokat. A pontok közé húzott kiegyenlítő egyenes meghosz­szabbításával egyben az extrapolálást is elvégzik. Ezt az eljárást azonban csak szabályos elosz­lásnál és közelítésként lehet használni, tekintettel arra, hogy csak a szabályos eloszlás ad a Hazen-ská­lán egyenest. A vízhozamok eloszlása azonban a leg­ritkább esetben szabályos, tehát a pontokat nem lehet egyenessel kiegyenlíteni. Ennek ellenére a gyakorlatban ezt a módszert általánosan hasz­nálják úgy is, hogy a pontok közé valamilyen ki­egyenlítő görbét húznak és extrapolálnak. Foglalkozott a Magyar Tudományos Akadémia Alkalmazott Matematikai Intézete is a normális eloszlás grafikus megoldásával [8, 263. oldal]. Vé­leményünk szerint azonban az általuk összeállí­tott normális vagy Crímss-skála akkor használható, ha csupán tájékozódni akarunk arról, hogy egy tapasztalati úton kapott empirikus eloszlás nor­mális eloszlással közelíthető-e? Ha az Intézet által szerkesztett Gauss papíroson a vízszintes skálán egyenletes beosztás, a függőleges skálán a normális eloszlásfüggvény inverz függvényének megfelelő skálabeosztás van, akkor bármely normális eloszlás függvényképe a Gauss papíroson egy egyenes vonal. Ha már most egy empirikus eloszlásfüggvény érté­keit a Gauss papírosra felmérjük és egyenest, vagy az egyenestől csak kevéssé eltérő vonalat kapunk, úgy ez azt jelenti, hogy a vizsgált eloszlásfüggvény közelítőleg normálisnak tekinthető. Ez a módszer azonban csak első tájékoztatásra szolgál és -— mint azt Kolmogorov tétele igazolja [8., 596. oldal] —- nem pótolja a pontos számításokat. Megjegyezzük, hogy bármely eloszlásra lehet olyan skálát készíteni, amelyen az eloszlás egye­nessel ábrázolható. A skálák elkészítéséhez azon­ban meg kell határozni az eloszlásfüggvény típusát, az eloszlásfüggvényt jellemző paramétereket, magát az eloszlásfüggvényt. A skála használatához pedig minden esetben meg kell határozni a rendelkezé­sünkre álló adatok (a minta) alapján a jellemző pa­ramétereket ahhoz, hogy a megfelelő skálát kivá­laszthassuk. Tekintettel arra, hogy végtelen sok eloszlásfüggvény alkalmazása jöhet szóba, nem látszik célszerűnek végtelen sok skálát készíteni a grafikus megoldásokhoz. Különösen nem cél­szerű a grafikus megoldást elősegítő skálák elké­szítése akkor, ha meggondoljuk, hogy a jellemző paraméterek meghatározása után az elméleti el­oszlásfüggvény szabatos számítása alig jelent több munkát, mintha a grafikus megoldás útját válasz­tottuk volna. Még egy szempont szól a grafikus megoldások ellen. Az empirikus eloszlások elméleti eloszlásfügg­vénnyel való közelítése mindaddig csak hipotézis, amíg a közelítés megbízhatóságát illeszkedésvizs­gálattal nem ellenőriztük. Az illeszkedésvizsgálatot pedig grafikus megoldás esetén elvégezni nem lehet! * A különböző valószínűségű vízhozamok meg­határozására alkalmazták a hazai hidrológiai gya­korlatban Kreps módszerét is [4]. Kreps abból az elgondolásból indult ki, hogy az évi legnagyobb jégmentes vízhozamok értékeinek kiválasztásánál, majd később a statisztikai feldolgozás során figyel­men kívül hagynak számos jelentős árvizet, ami kisebb ugyan, mint az adott év legnagyobb víz­hozama, de esetleg nagyobb, mint más évek évi legnagyobb vízhozama. Javasolta, hogy az árvizi vízhozamok eloszlásának meghatározásánál ne csak az évi legnagyobb vízhozamokat, hanem egy bizonyos értéket meghaladó összes tetőző vízho­zamot vegyék figyelembe. A feldolgozás során va­lószínűségi skálákkal határozta meg a különböző valószínűségű vízhozamokat, illetve az azokat jel­lemző eloszlásgörbét. Ennél a módszernél — még abban az esetben is, ha eltekintünk a grafikus feldolgozás bizonyta­lanságaitól — végsősoron arra kapunk feleletet, hogy egy bizonyos értéket meghaladó összes tetőző vízhozamok közül a kiválasztott vízhozamnál na-

Next

/
Oldalképek
Tartalom