Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

5. szám - Makowski Jerzy: A vízépítési műtárgyak és környezetük szivárgásellenzőrzésének radiometrikus módszere

222 Hidrológiai Közlöny 1968. 5. sz. Makowski J.: Szivárgásellenőrzés radiometrikus módszere számlálócsöves szondánál 0,5 yc/l és a szcintillációs spektrométernél 3 • 102 /ie/1 volt. Az adszorpció által okozott veszteségeket kísérletképpen úgy állapítottuk meg, hogy az ismert fajlagos aktivitású radioaktív oldatot olyan oszlopokon bocsátottuk át, amelyek néhány centiméteres talajréteggel voltak kitöltve. Miután az oldatot átbocsátottuk, az oszlopokat a nem adszorbeált ionok maradékaitól megtisztítottuk, ill. vízzel leöblítettük és a maradékokat egy köszös edénybe gyűjtöttük össze. A kezdeti és végső aktivitás különbségéből számítottuk ki a szorpciós értékeket. Példák a radiometrikus módszerrel megoldott feladatokra A koronovoi földgát 1962-ben az alvíz több helyén erős hidraulikai talajtörések keletkeztek. A kiszivárgó nagyon finomszemcséjű homok kráterszerű homoklerakódásokat okozott. Ez idővel a földgát közepén talajPiezométar -X csúszást okozott és ezáltal roskadás állt be. Ez azt bizonyította, hogy a víznek a földgáton való átfolyása nem a tervezettnek megfelelő. Biztonsági intézkedéseket hajtottunk végre és a tényleges szivárgási folyamat megállapítására radiometrikus vizsgálatokat végeztünk olymódon, hogy a roskadás környezetében 26 m mélységig radioaktív oldatot fecskendeztünk be. A vizsgálatok bebizonyították, hogy az azon a helyen átfolyó víz ahol a roskadás bekövetkezett, hidraulikus kapcsolatban volt a talajtörés pontjával, 1964 nyarán újabb hidraulikus talajtörés lépett fel a régi folyammeder fenekén a baloldali rézsű közelében. Ezek, a földgáttesttől viszonylag nagy távolságban fellépő újabb talajtörések arra engedtek következtetni, hogy azokat nem a földgát alatti fokozottabb szivárgások, hanem a baloldali rézsűn lefolyt talajvíz okozta. Egy radioaktív oldatnak a szóbanforgó rézsűben levő piezometercsőbe való befecskendezése ezeket a feltevéseket igazolta (4. ábra). A vizsgálatok bebizonyították, hogy a bal rézsűről lefolyó talajvíz finom talajfrakciókat mos ki, ami talaj lazulást idézett elő és így a szivárgási együttható 4,37 -10""

1 cm/sec-ig terjedő emelkedést mutatott. Ennek a fellazulásnak a szélessége néhány métert ért el, ami a radioaktív oldat egyidejű megjelenésével több ponton bizonyítható volt, amit a fellazult talaj, nem pedig egy kimosott rés idézett elő. ^o,75 vízállás a piezométerben Kráter \ 30,som 2. A Czchów-iföldgát A jobboldali földgát lábánál fellépő szivárgások, vízkémiai tulajdonságai a forrásvízhez voltak hasonlóak, ezért ezek ahhoz a helytelen feltevéshez vezettek, hogy a gáttest alatt és a gát környezetében talaj vízforrások vannak, amelyeknek vizeit le kell vezetni. A három irányban végzett 4. ábra. A koronovoi völgy zár ó gátban levő fenékgát árapasztójának terve 5. ábra. A Czchów-i duzzasztómű helyszínrajza