Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

4. szám - Abos Brunó: A Budapesti Vízművek új, napi 200.000 m3 felszíni vizet tisztító ivóvíztermelő telepe

170 Hidrológiai Közlöny 1968. 4. sz. Abos B.: Felszíni ivóvíztermelő telep motorral meghajtott forgódugattyús légkompresz­szor szolgáltatja a szűrő öblítéséhez szükséges leve­gőt. Egy-egy gép óránként 2000 m 3 levegőt képes a szűrők alá nyomni. A víztisztítótelep fűtését 4 db egyenként 750 000 Kkal/óra hőleadási kapacitású Láng Gép­gyár által készített LK 2-G típusú földgáz kazán biztosítja. A kazánok által termelt gőz elosztva kerül az egyes épületekben elhelyezett fűtőtestekbe. A budapesti vízművek 1967-ben teljesen el­készült napi 200 000 m 3 teljesítményű felszíni vizet tiszti tótelepe a Duna mellett az első olyan nagy mű, amely ivó vízellátási célokra épült. A telep felépí­tése előtt a víz tisztításával kapcsolatbaji meghatá­rozott irányú kutatások folytak. Az első rész üzembehelyezése után azonban ki­tűnt, hogy a folyó életével és víz minőségével kap­csolatban még több olyan kérdés merül fel, mely to­vábbi vizsgálatokat igényel. Ilyen megoldatlan kérdések pl. télen a kásajég elhárításának módja a vízkivételi műnél, a hóolvadék vizek megfelelő de­rítése, a nyersvíz oxigénfogyasztásának csökken­tése, a víznek időközönként érezhető idegen ízt és szagot kölcsönző nyomvegyületek hatásos eltávolí­tása. Ezeket a problémákat az első rész üzemeltetése során csak részben oldottuk meg, illetve a megol­dás irányát megjelöltük és ismertettük a tervezők­kel. A második rész tervezésénél ezeket lehetőség szerint figyelembe is vették. A teljes mű üzembe­helyezése után — mint ahogyan az a víztisztítási gyakorlatban minden esetben bekövetkezik — a továbbiakban felmerülő problémák megoldásának legjobb módjait tovább kell kutatni. A jó megoldásokat a műben a jövőben alkalmazni kell. hogy a víztisztítómű lehetőleg minden időszakban kifogástalan minőségű és mennyiségű ivóvizet szol­gáltasson. A napi 200 000 m 3 kapacitású víztisztítótelep építési költségei 1967-es árszinten kereken 240 millió forintot tettek ki. Az eddigi üzemeltetési tapasztalatok alapján a víz átlagos tisztítási költ­sége 36 fillér/m 3. IRODALOM [1] Kovácsházy Frigyes: Fővárosi Felszíni Víztisztító­mű. Mélyépítéstudományi Szemle. 1959. 12. szám (IX. óvf.') 550 old. [2] Telekes György: A Fővárosi Vízművek függőleges áramlású kísérleti derítőmedeneóje. Mélyépítéstudo­mányi Szemle. 1961. 5. sz. (XI. óvf.) 215. old. [3] Palotás Piroska—Petik Ernő: A káposztásmegyeri felszíni vízkivételi mű építése, Vízügyi Közlemények. 1961. 3. sz. 373. old. [4] Ocsváry Rezső: A budapesti felszíni vízkivételi mű csarnok építése. Mély építéstudományi Szemle. 1961. 8. sz. (XI. évf.) 348'. old. [5] Pálhidy Attila—Márkus Gyula: A Fővárosi Víz­művek felszíni víztisztító műve. Műszaki Tervezés. 1962. 8. sz. [6] Pálhidy Attila: Felszíni vízművek műszerezése, sza­bályozása és automatizálása. Műszaki Tervezés. 1962. 8. sz. 19. old. [7] Binnyei István: Dunai vízkivételi művek alapo­zása. Műszaki Tervezés. 1962. 8. sz. 23. old. [8] Lesenczey Rezső—Korda János—Petik Ernő: A me­gyeri felszíni vízmű vízkivételi gépház előregyár­tott falszerkezetének kivitelezése. Mélyépítéstudo­mányi Szemle 1962. 4. sz. (XII. óvf.) 165. old. |~9] Hunyady Domokos: Das grosse Oberflachenwas­serwerk von Budapest. Gas und Wasserfach. 1962. 6. sz. (103. évf.) [10] Hunyady Domokos: Korszerű víztermelő telepek problémái. Vízügyi Közlemények. 1964. 1. sz. 111. old. [11] Abos Brúnó: A Fővárosi Vízművek felszíni víztisz­tító üzemei. Hidrológiai Közlöny. 1961. 3. sz. 228. old. HoBan, omiiuaK)iua>i 200 000 M 3 B cyTKH nOBepxHOCTHbix boa H oóecneqHBawujaH nuTbeByra Boay, CTaHUHfl BoflonpOBOflHOü CraHUHH r. BysaneuiT Aöoiu, B. JJ,JIH oöecneMeHiiH pacTyiunx noTpeöHocTeíí B BOFLE r. BynaneuiT c 1959 no 1967 rr. Sbuia nocTpoetia Ha ceBep­HOÍÍ HaCTII CTOJlHUbl OHHCTHafl CTaHUHH, KOTOpajI OMHCTHT 200 000 M 3 BOÁM p. flyHaü B cyTKH. B B0,i03a60pe — no­cipoeHHOM Ha wcKyccTBeHHOM ocTpoBe B pycjie p. ílyHafi pacnojiowceHbi 8 BepTHKajibHbix HacocoB, i<0T0pbie nepe­KaniBaioT BOfly wepe3 «Be nanopHbie TpyObi c flua.MeTpoM 1200 MM Ha OHHCTHyK) CTaHumo. Haa pycjiOM ,QyHa*i Tpyőbi o6opyí;oBaHbi Ha caMOHecyu(HÍi AiOKep c AJIHHOÍÍ 260 M, ii TOJibKO Ha 3ammneHHoii OT naBOAKOB CTopoHe yr­jiyojieHbi nofl 3eMJieü. J\nn ynajiemin HaHocoB n pbi6 Boaa nponycKaeTCH iiepe3 SapaSaHHbie (|)iiJibTpM, 3aTeM nofla­eTcji B 4 neci<0Ji0BcwHbie öaccefiHbi, r«e necoK ynajiíieToi saHJieHHeM. IlepeA TeM, KaK Cbipafl BOAa nponycKaeTcsi B ocBeTiiTenbHbie peaKTopu npiiőaBjijieTCji i< Heíí cyjibiJiaT aJUOMIIHI151 II XJIOp AJ1H 0Őe3Bpe>KHBaHHH. ÜOJIBJlíUOIHHeOl iiepiiOfliiHecKH WHCiie 3anax n Bi<yc ynajiHioTCfl Mapran­HOBKOH KajlHH II aKTHBHbIM yrjioM. OTCACBIBAHIIE BOÁM ocyiuecTBJuieTca B OTCTOÍIHIIKC­peaKTope, HMeiomeM HjioBbie (J)ii;ibTpM, KpyroBoro ceie­HIIH c BepniKajibHbiM Te^EHIIEM, nocTpoenHOM 113 7 MOHO­jiHTHbix >Kejie3o6eT0HHbix SacceiÍHOB, c AnaMeTpoM 27 vi Ka>KAoro. 3TH 6acceÜHM noKpMTM c KynojiHMii H3 c6op­Horo >Kejie30ÖeT0Ha. Peaicropbi npw MaKCHMajibHoií na­rpy3Ke c noBepxHOCTbro 0,57 MM/ceK MHCTHT Bo;iy. Ha ce­BepHOH MaCTII CTpOHTCÍI 3, a Ha KOKHOll qaCTII CTpOIITCH 4 peaKTopa. OHJlbTpOBaHIie BOAbI B COBepHOH MaCTII OCymeCTBJIH­eT«i 40 HeöOjibmii.Mii (27 M 2), a B IOJKHOÍI uacni 20 (56 M 2) OTKpbITbIMH, BaKyyMHbIMIl CKOpbIMH (})HJIbTpaMH. CKO­pocTb (JmjibTpoBamisi 4 M/wac. OiuibTpbi sanojiHenbi ne­CKOM cpeflHero fliiaMeipa Macnm 0,8 MM. I IpoMbiBKa 4>mib­Tpa OCYMECTBJIHETOI B03AYX0M H BOAOÍÍ. XLIH STOIO B noA­Bajie ueHTpajibHoro 3Aannji HMeroTCH npoMbiBo^Hbie Ha­cocw; B oTflejibHux 3flaHHHx ycTaHOBjieHbi Ko.Mnpeccopbi. llpo([)HJibTpoBaHHa>i MiicTaji Boja nocjie xjiopiipo­BBHIIM NOAAETCH B ABYXKAMEPHBIIÍ őacceÜH c OÖBEMOM 1000 M 3. B öaccenHe xpaHíieTCH BOfla, Hy>KHafl AAH npo­MbiBKH. OcrajibHoe KOJiimecTBO MHCTOÍÍ BOÁM nponycKa­ETCH NEPES SacceiÍH H npii IIOMOIUH >Kejie306eT0HHbix Ka­naJioB nona^aeT B caMOTeiHbie KaHaJibi, ii^YUUIE Ha 3anafl­HOÍÍ CTopoHe aoporii n TpaHcnopTHpyioiuiie BOABI KOJIOA­neB. lloTpeSHTejiii nojiyiaioT BOfly K0Ji0;ineB, CMeiuaHHyio C OMUmeHHOlI nOBepXHOCTHOll BOFLOÍÍ. PyKOBOACTBO OMICTHOÜ CTaHUHefl II KOHTpOJIb Ka­necTBa BOAbi oeymecTBjiHeTCH B ueHTpaAbHOM 3AanHH. CTaHiuisi OTonjuiBaeTCíi KOTJiaMii, c iicnojibsoBamieM npiipoAHoro ra3a. XpaHeHiie omiinaiomero MaTepiiaJia cyjibijiaTa ajuo­MHHIIH coBpeMeHHoe; ocymecTBJiíieTC5i B norpyweHHbix noA 3eMjno öaccefmax B cneniiaJibHOM pacTBope. llpeABa­pHTejibHoe xjiopiipoBaHiie ocymecTBJi>ieTCH xiiopaxopaMii Tiina CojiBe, a BTopiiMHoe xjiopupoBaHHe BeAeTCH c oőopy­AOBaHiteM Tiuia A-p OpeHiuTefm. OmiCTHaa CTAHUHJI COCTOHT H3 AByx lacTeíi, pacno­JIO/KeHHblX B OTAeJIbHblX 3AAHH5IX COOTBeTCTBeHHO OTAejlb­HbiM ([ia3aM TexHOJiormi. nepisaji nacrb Hanajia paöoTaTb c NP0H3B0AHTEABH0CTBK) 100 000 M 3 B 1962 ROAY no o6e­crieHeHHK) niiTbeBoft BOABI. BOAOAOÖBINA ocyinecTBJineTOi oöeiiMii npeAnpuOTHHMH c jieTa 1967 roAa. B acTeime­CKOM oTHomeHiiii nejioe coopy>KeHiie BbirjijiAHT KpacHBO. OTAeJibHbie 3AaHH5i coeAHHeHbi c noABecHíjMU KOPPHAO­pa.Mii H TpyöiaTbiMH TyimejiHMH. CoopyweHiie pacnojio-

Next

/
Oldalképek
Tartalom