Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)
4. szám - Pusztay Gyula: A Fővárosi Vízművek víznyerő területeinek általános hidrológiája
Puszlay Gy.: A víznyerő területek i Hidrológiai Közlöny 1968. 4. sz. 159 V. A talaj vízdúsítások általános eredményei A dunai vízszintváltozás évszakonkénti és területenkénti hatásai miatt a csökkenő termelés ellensúlyozására több helyen a kútsorok mögött a talajvizet dúsítottuk; a szentendrei szigeten, a monostori II. csőkútsor mögött, a sziget D-i csúcsán, az I. Átemelő-telep kútsornál, a balparton az I. Atemelő-telep részben csápozott aknakútjai mögött; • D-en szigetszentmiklóson a csáposkutak hátterében létesítettünk talajvízdúsító művet. 15 20 25 Csáp hossz [m] 6. ábra. Csápokon belépő vízmennyiség változásai Puc. 6. M3MeneHue pacxoda eodw, nocmynawiifeeo ncpe3 paduajibi Abb. 6. Schwankungen der in die Strange eintretenden Wassermen gen SZENTENDREI DUNAAŰ J5,Wm SSOm'/nop 35,10 m 880m 3/nop VÁC! DUNAÍG ® 36,00m WO m'/nap ® »,70n7 Wm'/nap ® Wrr^/nap 37,S*m BSOm'/nap HEZ2 Fe/so csapsor ÍE3 A/sócsópsor 7. ábra. Csápok hossza mentén belépő vízmennyiségek Puc. 7. M3o6pa3iceHue pacxodoe eodbi, nocmynawiifux edOAb padua/ioe Abb. 7. Darstellung der langs der Horizontalstránge eintretenden Wassermen gen a [irf/nap/fm] J ELMAGYARA7AT: '//// A fm-kinftelépóvh'S/// A mennyisének voltozbsai Jn^nap/fm] J vnmennyisegek összege [m'/nap] JELMAGYARAZAT2mmt<D%-ban E3 hS V7Á50-60 ^60-70 mm iq-15 mmm*® 8. ábra. Összef üggés a csáphossz mentén belépő vízmennyiség és vízadóréteg szemcseösszetétele között Puc. 8. 3aeucuMocmb Mesicdy pacxodaMU eodu, nocmynawtífUMU edOAb öAUHbi padua.we u ipanoAyMempwiecKUM cocmaeoM eodoomdawuieao CAOH Abb. 8. fíeziehung zwischen lángs des Horizontalstrangcs eintretenden Wassermengen und Kornzusammensetzung des Wassertragers Két eljárást alkalmaztunk. Ezek az árasztásos, ún. vaddúsítás és a medencés. Az előbbinél a terepadottságokat használtuk ki, helyenként a csatornatöltósek közötti területeket, az utóbbinál nagyobb munkát igénylő medencét létesítettünk. Elé nyersvíz ülepítő medencét iktattunk be. A két eljárás hatásfoka is eltérő. A vaddúsítás, melynek teljes területe 6,5 ha, szivárgás értéke állandóbb, átlag 12 cm/nap. Nagy területen alkalmazható, viszonylag kis beruházási költséggel. A dúsítás kis területen nagyobb teljesítményre alkalmas, hátránya a költségesebb beruházás, azonban a nagy hatásfoka miatt a napi 1,5—1,9 m beszivárgó vízmennyiség miatt gazdaságosabb. A három medencés talajvízdúsító összesen napi 27 700 m 3/nap többlet vízmennyiséget termel.
